Üst, 1987 (33. évfolyam, 1-24. szám)
1987-03-26 / 6. szám
Kísérlet a kohókban Kassai út a tét Művezetők * Nem fáradtam bele. Átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Harminc éve bontott zászlót a KISZ A magyar fiatalok Kommunista Ifjúsági Szövetsége érett felnőttkorba lépett. 1987. március 21-én ünnepelte harmincadik születésnapját. A Dunai Vasműben március 19-én ünnepi megemlékezést tartottak az évfordulós tiszteletére. Az ünnepségen jelen volt Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Orbán Mária, a KISZ Városi Bizottságának munkatársa, Fehéri Béla, az MSZMP DV Bizottság titkára, Felpéczi István, a DV Szakszervezeti Bizottságának szervezőtitkára, dr. Szabó Ferenc vezérigazgató. Az ünnepség szónoka Suha Zoltán, a KISZ DV Bizottság titkára volt. Ünnepi köszöntőjének első részében az ifjúsági mozgalom megalakulásáról, a múlt emlékeiről szólt. A szervezet fokozatos kiteljesedéséről, arról az akkor még igazán forradalmi lendületről, amely mind több és több fiatalt vonzott a KISZ zászlaja alá. A nagy feladatokról, melyeket egyre tudatosabban vállaltak el a fiatalok. Az első KISZ- védnökségek, a Hanság, a DCM idejéről. A kulturális (pl. „KI MIT TUD”?), a politikai (pl. a „Vádoljuk az imperializmust”) akciókról. 1974-ben rendeztek először a munkahelyeken, intézményekben Ifjúsági Parlamenteket. 1974-ben hirdette meg a KISZ, az Alkotó Ifjúság pályázatot, és rendezte az első kiállítást. 1957. március 21-én Sztálinvárosban is megalakult az első alapszervezet, mely a Mező Imre nevet viselte. Az első alapszervezeti KISZ-titkár Fazekas Imre volt. De még ugyanezen a napon megalakult a Dunai Vasműben a TMK és a martin KISZ-szervezete is. Suha Zoltán felidézett néhányat az eltelt harminc év eseményeiből, hiszen ez az időszak bővelkedett olyan történésekben, melyekre sokan, sokáig fognak, fogunk emlékezni. Az emlék után a jelen. Napjainkban a Dunai Vasmű 59 KISZ-alapszervezetében közel 1500 fiatal tevékenykedik. Az elmúlt esztendőben a KISZ XI. Kongresszusának határozatai határozták meg munkánkat. Szervezetünk legfontosabb feladatul tűzte maga elé a vasmű gazdasági munkájának segítését, az eredményesség növelését. Ezen a területen eredményesnek mondható a Kokszolói Védnökségben és az egyéb szerződéses munkák keretében végzett tevékenység. A Dunai Vasmű KISZ-eseinek kulturális és sporttevékenysége mindig magas színvonalú volt, a tartalmas programokat nagy kedvvel és hozzáértéssel szervezték és rendezték a fiatalok. A politikai nevelőmunka azonban ellentmondásoktól terhes. Ezen a területen szükség van a párt- és társadalmi szervek segítségére, a hiányosságok felszámolására. Suha Zoltán beszédének végén szót ejtett a mai KISZ-t érő kritikákról, melyek többnyire jogosak is. De, harminc év alatt nemcsak az ifjúsági mozgalom változott meg erőteljesen, hanem a társadalom is másabb lett. És a mai KISZ- nek ebben a mai társadalomban kell tartalmat keresanie, illetve elősegítenie, hogy tartalom létrejöjjön. „Mert a KISZ nemcsak egy a szervezetek közül. Életforma is, ami nélkül szegényebbek lennénk. Márpedig, a mai, oly sok gazdagságban nem dúskáló világunkban aligha engedhetjük meg, hogy szegényebbek legyünk. Mert a jelszó igaz: Jövőnk a tét!” — zárta gondolatait Suha Zoltán. Az ünnepi köszöntő után Kracsun Csaba méltatta az évfordulót, majd értékelte a vasmű KISZ-eseinek tevékenységét, melynek elismeéséül immáron negyediklkalommal a Dunai Vasmű KISZ-szervezete a KISZ KB Vörös Vándorzászlóját kapta meg. 30. A KISZ zászlóbontásának évfordulója alkalmából az ifjúság nevelésében végzett kiemelkedő társadalmi és gazdasági munkájuk elismeréseként a következők részesültek KISZ-kitüntetésben : Kiváló Munkáért Miniszteri Kitüntetést kapott Tóth Kálmán (ÜFT), KISZ Érdemérmet Balogh László (kokszvegyészet,) Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést Szőke András (ÜFT) kapott. Aranykoszorús KISZ-jelvényt vehetett át Máriás József, Szász Mihály (irányítástechnikai főmérnökség), Ördög Józsefné (hengermű), Bíró Andrea (energia). A KISZ KB Dicsérő Oklevelét kapta Beszteri Péter (kokszvegyészet), Szurma Gyula (energia). Kiváló KISZ Munkáért kitüntetésben részesült Laczárné Fenyősi Márta (hengermű) és Zsömböri Lajos (DFT). A Dunai Vasmű által alapított Fiatalokért Emlékérem kitüntetést az alábbiak vehették át: Badics Zoltán (kokszvegyészet), Halász Ferenc (MEAF), Bálint István (ÜFT), Szögi Csaba (Vasas Néptáncegyüttes), Szabó Sándor (lemezfeldolgozó), Nagy György (hengermű), Mészáros Sándor (energia), Theisz Márton ÜFT), Bárkányi Sándor (ÜFT), Kálmán Zoltán ÜFT), Bárkányi Sándor (ÜFT), Németh Gábor (szállító). Bérfejlesztés 1987-ben A Dunai Vasmű dolgozóinak átlagkeresete 1986-ban 6,1 százalékkal növekedett, így az átlagkereset meghaladja a 85 ezer forintot. A kereseti arányok szükség szerint módosultak. A változásoknál figyelembe vették a fizikai igénybevétel tényezőit, a munkakörülményeket, a szakmák keresettségét, az egyéni képességek kibontakozásának lehetőségeit. Így bevezetésre került a melegüzemi pótlék, növelték a kettőnél több műszakosok műszakpótlékát. A termelésirányítók és felsőfokú végzettségű szakaemberek körében 1984—85- ben az átlagot meghaladó keresetfejlesztésre került sor. A szellemi állomány 1986- ban a fizikaiakét 2 százalékkal, meghaladó bérnövelést kapott. A kokszvegyészeti és nagyolvasztó gyáregységek 1985-ben részesültek jelentős növelésben. Az üzemfenntartás, az energia, a lemezfeldolgozó fizikai állományú dolgozói részére 1986-ban került sor többletbér biztosítására. Ezen intézkedések eredményeként sikerült reálisnak ítélhető kereseti arányokat kialakítani. 1987-ben 40,5 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az összegből fizikai és nem fizikai állományban egyaránt várhatóan több mint négy százalékkal növelhető a szervezetek bázis-keresettömege. A korábbi törekvések ellenére még fennálló aránytalanságok csökkentése érdekében a fizikai állományban 3,5—4,81 százalékos, nem fizikai állományban 3,35—4,57 százalékos keresettömeg-növelés várható. Vállalatunk bérprefrenciapályázatot nyújtott be a kokszolói létszámfejlesztés bérének biztosításához 19 millió forint összegben, a radiátorüzem fejlesztéséhez pedig 5 millió forint összegben, ha az előírt feladatokat teljesítik. Az ily módon rendelkezésre álló 64,5 millió forint 6,5 százalékos keresettömeg-fejlesztésnek felel meg. Ezzel közel azonos fejlesztés érhető el minden gyáregységnél. A gyáregységek a keresettömeg-növekedés 75 százalékát fordíthatják személyi bérfejlesztésre, a fennmaradó összeget a célfeladatok megvalósítására kell felhasználni. Újszerű megoldások keresésével és alkalmazásával, a munkavégzés jobb megszervezésével, a párhuzamosságok megszüntetésével és más ésszerűsítésekkel, amelyekkel létszámcsökkenés érhető el, a szervezetek további keresetnövelés lehetőségét teremthetik meg dolgozóik számára. Erre ösztönöz, hogy a létszámcsökkentésből származó bérmegtakarítás teljes egészében felhasználható annál az önállóan gazdálkodó egységnél, ahol kevesebb munkaerővel oldják meg feladataikat. A keresettömeg-gazdálkodás a differenciált bérezéshez kedvező feltételeket biztosít, a keresetek közötti arányok formálásához a létszámcsökkentéssel megkereshető bér jó alapot teremt. Az egyéni keresetek, illetve keresetnövelés differenciálásának eszközével eddig a gazdálkodók eltérő módon éltek, ezért a vállalat 1987-re egységes előírásokat nem alkalmaz. A keresetfejlesztés április elsején lép életbe. A megnövekedett keresetet az áprilisi bérfizetéskor, tehát május 2-án és 12-én kapják először a dolgozók. beszámoló a kollektív szerződés végrehajtásáról ÁPRILIS 4. Negyvenkét esztendeje, hogy a Vörös Hadsereg befejezte a magyarországi hadműveleteit és 194 nap szüntelen véráldozata mellett kiűzte a hitleristákat és magyar csatlósaikat. 1945. április 4. a magyar nép legnagyobb sorsfordulója lett. Felemelkedésünk, demokratikus, majd szocialista fejlődésünk kezdete. A szovjet hadsereg nem hódítóként, hanem ténylegesen felszabadítóként lépett magyar földre. Növeli ennek a jelentőségét, hogy a hivatalos Magyarország akkor valójában már egyedüli és utolsó szövetségese volt az összeomló hitleri birodalomnak. A szovjet katonák osztályszemléletét, nemzetköziségét és igazságérzetét bizonyítja, hogy különbséget tudtak tenni a nép és az uralkodó osztályok között. Felismerve az országunk sorsát bűnösen a fasizmushoz kötő, háborúba sodró népáruló, politika képviselőit. A romák maguk alá temették az egész régi fasiszta államgépezetet, ugyanakkor megnyílt az új Magyarország megszületéséhez vezető út. A felszabadított területeken már 1944 őszétől megindult az élet. Az illegalitásból kilépve az országépítő munka élére állt a kommunista párt, újra működhettek a szociáldemokraták és a fasizmussal szemben álló több polgári demokratikus párt is. A szó katonai értelmében vett felszabadítás lehetőséget teremtett a politikai átalakulás számára is. Elindított folyamatot, amelynek egy a végeredménye a dalmi felszabadulás társalett. Nem tagadjuk le gondjainkat, azt, hogy a a társadalom több alapvető jelentőségű problémája vár megoldásra, ami azonban nem csökkentheti eddigi fejlődésünk értékeit. A társadalmi tudat, a közgondolkodás — ez nyilvánvaló — az anyagi viszonyoknál is bonyolultabb, ellentmondásosabban fejlődik. Ezért időszerű a tavaszi ünnepeink, felszabadulásunk évfordulója kapcsán elmondani, hogy a szocializmus építésének fő kérdéseiben megvan népünk túlnyomó többségének az egyetértése, de helyzetünk megítélésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően megoszlanak a vélemények. A munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a közösségi magatartás és felelősségvállalás, a köztulajdon védelme és az ésszerű gazdálkodás, az önként vállalt fegyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdeményezőkészség, a szocialista haza szeretete, a proletár internacionalizmus napjaink motiváló eszméi. Molnár Tibor f Ülésezett a párt-vb A vállalati párt-végrehajtó bizottság március 23-án ülésezett. A testületi ülés munkájában részt vett Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára, Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára, valamint Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes. A megyei végrehajtó bizottság április elsején tárgyalja a Dunai Vasműben folyó vezetői munka minősítését. A vasmű párt-végrehajtó bizottsága megismerte, illetve véleményezte a megyei vb. elé kerülő állásfoglalás tervezetét. A testület napirendjén szerepelt még a beszámoló taggyűlésekről készült jelentés. A végrehajtó bizottság végül személyi kérdésekben foglalt állást. Átadás előtt a vegyiüzem Fontos szakaszához érkezik e hónap végén a kokszolói beruházás járulékos üzemeinek átadása. Az ez évben elvégzendő mintegy egymilliárd forint értékű munkák közül elsőként a Still szállítási rendszerű gáztisztítót indítják. Az üzem rendeltetése, hogy a kokszológázból kiválassza a kénhidrogént és az ammóniát, mivel az új blokk gáztisztasági előírásai lényegesen szigorúbbak a két régebbiénél. Ezentúl a kokszolóműben keletkezett teljes gázmennyiség ezen a tisztítón megy át hasznosítás előtt. Mint Nagy Ferenc vegyi gyárrészlegvezetőtől megtudtuk, a vízzel történő funkciós próbák után ezen a héten már gázzal kell üzemelnie a berendezésnek, hogy — az előírt gázminőség beállása után — április elején indítani lehessen a benzolkinyerőt is. A kiválasztott kénhidrogént feldolgozó Klaus kemence szintén felfűtés alatt van, így semmi akadálya a gáztisztítóval való párhuzamos üzembe állításának. Jó ütemben halad a biológiai szennyvíztisztító fagykárainak helyreállítása, várhatóan ez az egység is időben bekapcsolható a vegyi folyamatokba, ső A tervek alapján is az elnegyedév végére kell üzembe helyezni a fent említett egységeket, tehát a kivitelezők eddig állják szavukat. Ez mindenképpen sikernek könyvelhető el részükről, hiszen a téli hidegben szinte lehetetlen volt elvégeznünk a különböző kábel- és csőszerelési munkákat. Az üzemeltető, karbantartó személyzet folyamatosan a kivitelezés, próbajáratás fázisában bekapcsolódik a munkába, átveszi a berendezéseket, hogy a hibalehetőségek még a rendeltetésszerű üzem előtt ismertek legyenek, jobban megtanulják a berendezések kezelését, karbantartását. Szükség is van erre, hiszen világszínvonalú, Magyarországon eddig még nem ismert berendezésekről van szó, melyeknek kezeléséhez, karbantartásához jól felkészült szakemberek kellenek. Az ilyen tapasztalatok hiányának is tudhatok be a III- as számú blokk gyakran előforduló hibái, üzemzavarai. Kiss István létesítményfőmérnök mondta el, hogy folyamatosan felszámolják tervezési, kivitelezési hibáikat, még az év első felében meg is szüntetik azokat. Mindezekkel együtt úgy tűnik, az év végére a terveknek megfelelően fogják átadni a kokszolómű járulékos beruházásait. —M—