Az Üstökös, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-09 / 41. szám

323 scorpio és krokodilus ugyanazt jelent, az görögül van, ez pedig deákferenczül van. Egy dobos. (Helyeslést dobol.) Elnök (Vádlotthoz.) Hát ön hírlapi czikkeket i­­i mit tud ezen foglalkozása mentségére felhozni ? Vádlott. Azt már elmondtam tegnapelőtt s fel­­ is mentettek rá. Szabó Gallér János. Hja az régen volt, talán nem is igaz. Kérem vádlottnak ezen semmivel sem igazolt állítását bírói figyelembe nem venni. Védő ügyvéd. d­e hiszen a bíróságnak sze­­me láttára történt, maga formulázta, s maga mondta ki a felmentő ítéletet, hát minek azt ugyanaz előtt a bíró­­ság előtt, még egyszer bizonyítani. Szabó Gallér János k­ö­z v. Quod non est in actis, non est in factis. (Helyeslés doboltatik.) Én tegnapelőtt rész intonatióval mondtam el a védbeszédemet. Azóta jobban megtanultam a tükör előtt, hát most elmondom újra. (A szomszéd doboshoz: te meg súgj, ha elakadok.) Tisztelt esküdtszék! íme itt van egy ember, a ki újságba ir! (Szörnyülködés.) Még pedig tudják ki ellen ir? Méltóságos államtitká­rok ellen! (Még nagyobb elszörnyülködés) Roszát ir felölök! Tudják önök, hogy méltóságos államtitkárok felöl roszat írni nagyobb bűn, mint ordináré emberek ellen ? Mert az államtitkárok számára az úr isten extra becsületet teremtett, a nem olyant mint más szegény emberek számára. Védő ügyvéd. Ne hallják az urak, ha az ál­lamtitkár úr az ily becsületsértő nyilatkozat miatt nem indít becsületsértési keresetet a közvádló ellen, akkor ezt a mai keresetét is vonja vissza. Dobos, (nem tetszést dobol.) Szabó Gallér. Azt írja, hogy a minisztérium görbe vasutat épít. Hát hiszen az igaz, de nem szabad kimondani. Ez az ember pedig, a kiscorpiónak adja ki magát, hogy rá ne ismerjenek, kimondja s még több oly igazat is kimond, a­mit kimondani nem szabad. Tegnapelőtt azt mondta az esküdtszék, hogy az igaz­nak kimondása nem rágalom. Én nem lévén abban a véleményben, felebbeztem az ítéletet a mai esküdtszék elé. Látom, hogy önök csendes, jó érzelmű és intelli­gens polgárok. (No ezt az utolsót magam sem hiszem) Önök be fogják látni, hogy a tegnapelőtti esküdtszék nem volt intelligens. Helyrehozzák, a­mit elrontott. Már hogy ne volna rágalom azt mondani a minisztériumról, hogy görbe vasutat épít? V­é d ö. De kérem, hiszen az csak akkor volna rá­galom, ha vádlott kikoholta volna, a­mit mondott. De nem koholt, mert ime ugyanazt mondták az országgyű­lésen is mások, ugyanaz olvasható más újságban is. Szabó Gallér: Eh, mit tudja az úr, mi az a rágalom. A rágalom onnan jön, hogy rágni. Rágalom az a­mit rágunk. Illetőleg, ha én azt mondom, hogy a minisztérium görbe vasutat épít, az akkor rágalmazás, mert azért szoktunk görbe vasutat építeni, hogy legyen mit rágni. Dobos: (tetszést dobol.) Szabó Gallér: Mondom, hogy a görbe vasút rágalom. Vádlott görbe vasúttal foglalkozott, tehát rá­galommal foglalkozott. Vádlott bebizonyította a görbe vasutat, tehát a rágalom be van bizonyítva Kérem vádlottra kimondani a bűnöst, de mindenesetre. Mert tudják meg az esküdt urak, hogy ha önök a vádlottat fölmentik, akkor az államtitkár úrra mondják ki a bű­nöst, az pedig nagy úr, a­kinek keze messze nyúlik, — önöknek pedig a névlajstroma itt van felírva a pu­­gyellárisomban, azért úgy mentsék fel a vádlottat, hogy ő méltósága megtudja, ki mentette fel s akkor én nem állok jót semmiért. Esküdtek (összebújnak s remegnek.) Elnök: Eins, zwei, drei, bűnös vagy nem bűnös ? Esküdtek: Wer? der Staatssekretär? Na fraj­­­i ist or binesch. Első esküdt. Az esküdtek kilenczezer három ellenében kimondják, hogy bűnös. Dobos. (tetszést dobol.) Szabó Gallér. Ennélfogva tekintetbe vévén azt, hogy minden ember holtig él, de figyelembe véve azt is, hogy halál utánra kiterjedő büntetés a sajtótör­vényben foglalva nincs, tisztelettel kérem a bíróságot, mondja ki, hogy én a holta utáni fogságot elengedtem a vádlottnak, mely nagylelkű tettemért megelégszem 300 írttal a. értékben. Elnök: Két hónapra becsukjuk a vádlottat, s fizettetjük vele a költségeket és 100 frtot. Dobos (nem tetszést dobol, s gondolja magában lettem volna csak én elnök.) (Publikum, bíróság stb. mind haza megy.) A k­i­­­e­n e­z esküdt. (A kapu alatt.) Mir hóm gmoánt, olasz, sie ’n Hollen ám­ sperm­. Udvariasság. — Nem adná ön nekem azt a szép virágcsokrot, ha szépen megkérném ? — Inkább hazaviszem a ritk­a borjúnak.

Next