Az Üstökös, 1870 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1870-11-19 / 47. szám
Nov. 19-én 1870. Megjelenik minden szombatnapon másfél ivén sokféle képekkel ellátva. Előfizetési ár: Egész évre jan.—decz. 6 frt., 6 hóra 3 frt, és 3 hóra 1 frt 50 kr. Előfizethetni minden postahivatalnál és könyvárusnál. Kiadó-hivatal : Pest, barátoktere 7-ik szám. Hirdetések dija : 4 hasábos nonperaille sor 10. kr. Hirdetések felvétetnek : Nasehitz I. hirdetményi irodájában, Pest, aranykéz-utcza 5-ik száma. a hirdetéseket illető közönséges és pénzes levelek szintén Nasehitz I. irodájába czimezendők. XXII.kötet. 47-ik szám. Párbeszéd Tallérossy Zebulon és Mindenváró Ádám között. Z. Jaaaaj ! Tekintedezs barátom uram! A. Mi baj, komám? Z. Vagyog csak mosd desperatus. Á. Látom, olyan fancsali képet csinál komám, mintha a szögedi bünpörbe volna idézve Ráday gr. elejbe. Z. Analizs nagyob az. Gorcsakos goromba muszkfi nóta. Á. Hát, ha nóta, majd tánczoljunk rajta. Z. De igen kalamajka nem teczik. Nyakunkon keleti kirdizs, hogyan nekimegyünk? Á. Van nekünk szép honvédseregünk; csakúgy virul! Z. De nincs neki agyú! Á. Veszünk neki; csakúgy ragyog! Z. De nincs nekünk pénz! Á. Nyomunk bankót; csakúgy zuhog. Z. Jaj, nem szabad ám! Tiltja törvin. Bicsel csak nem veszhetjük magunkat , mint esze. A. Hát akkor bizzunk Bécsben, majd megvédelmez bennünket a közös ármádia. Z. Nem ir a sémit mostani generálisok melet. A. Hát kineveztetjük generálisnak Klapkát, Gáspárt, Perczelt, Vettert, Ihászt, Dunyovot, Türrt, Máriássyt, Hollánt, azok már csak értenek hozzá. Z. Nem lehet. Megharagszik Kuhn. A. Hát akkor keressünk magunknak valami jó marka szövetségest, aki helyettünk vitézkedjék. Teszem föl Németországot. Z. Jaj, akkor az bennünket elnyelt ragatlanul. A. Hát forduljunk Németország ellenségeihez, s kössünk szövetséget azokkal, a francziákkal. Z. Aker meg elnyeli benünket Németország megrágva. A. No hát szerözzük meg magunknak Angliát, Törökországot, Taliánországot. Z. Jaj, Anglusnak csak flottája van, az csak Balatonyon tud nekünk hadakozni. Török hitetlen, pogány. Talián meg, mikor gyün, úgy gyün, hogy egyet ép előre, ketet hatra. Soha se mi látunk azzal. A. Hát akkor aszondom, hogy álljunk a muszka mellé, s mikor osztoznak a török palástján, legyünk rajta, hogy nekünk is szakadjon belőle egy darab. Z. Quod Deus avertat! Hát nem élig racz van már nekünk ? Mig töbet akarunk szerezni. A. Hát legjobb lesz, ha nem csinálunk semmit, s ha se a magunk emberségéből, se a más jóvoltából nem verekedhetünk, szépen kiülünk a kis kapu elejbe, maradunk veszteg, gyújtunk pipára, nem bánjuk, ha a muszka mind megeszi is a törököt; s ha valami gorombaságot olvas fel az orrunk előtt Gorcsakoff, azt mondjuk rá: „nix tájts!“ Z. Jaj ! Akor meg ipen elvesztetünk magunkat. Akor megszűntünk lengi európai szükség; s majd szükségel ránk Europa töbet. A. Hát, mondom, — Akaszszuk fel magunkat előre a haláltól való félelmünkben.