Az Üstökös, 1878 (21. évfolyam, 1012-1063. szám)

1878-01-06 / 1012. szám

ÜSTÖKÖS. Január 6. 1878. Azért hogy ha „kendtelt“ még egy szer mernének Messiást keresni, — mivel az nem fér meg Reichsgesetz paragraph nem to’m hányadikkal — Fognak ismerkedni bővebben dutyikkal. Mivelhogy itt nálunk mindenki oly boldog Hogy hát alig győzi. Akik meg bolondok S bőrükbe nem férnek, kiveszők belőle! Azért hát „Firt ina Gott.“ Czoki. Előre! így lön, hogy tovább mér nem is keresnének A beírom királyok, mindahárman vének, Mégeyyszer az utat egyik se tenné meg — Hisz Messiást sehol, sehol sem lelnének. Dongó, ! Tekintedezs barátom uram! Olvasok ujsagba, hogy anglius kezdi fisz- kelödnyi muszka elen: hogy bizony mar kö- sön bikesiget turkusal. Hogy Andrasy gróf ü excelentiaja is elfelejtete ujivi gratulatiot kül- denyi Bismarknak is Gorcsakoífnak, a miből karikazot nagy minkü aprehensio, a minek is- mit az let a vige, hogy Andrasy el akarja csap- nyi harom-csaszar-szüvetsiget is kurizalnyi kezdi anglius kiralyninak (Mig eczer meg- jegyzek, hogy mindezt in ujságokbul böngi- szek is nem valalok irte felelüsiget.) Az égisznek pedig az lene legeslegvige, hogy most mar muszka megijet is kínaija fegy­verszünetet turkusnak. Turkus azonban nem tagit. Hogy ü neki nem kel. Mar kisö. Minek neki fegyverszünet, — gondolja magaban, — mikor neki anglius küldenyi fog flotat. (Kirek nem flotat olvasnyi, a kin lehet piano fujdo- galnyi szép csendes, bikesiges notakat, hanem valóságos, igazi tengeri fllotat, a kin szokás öreg agyukbul bumberdoznyi.) Hanem hat az mind csag lari-fari, újság­író orszag-vilag-bolondito kombinatioi, a me­lyekre soha se nem lehet sokat adnyi. A mint hogy in nem izs adok sémit. Mer tudok, a mit tudok: hogy keleti kirdis mozst van legnagyob krízisben, melynek utolya lesz nagyon szomorú furcsaság. Elmondok barátom uramnak parolara status-titkot, melyet kluban kikonfundaltak. A dolog úgy al: hogy jövö tavaszra me- kezdődik olyan nagy háború, a kihez a mos­tani csag kizs-miska. Vagy mig a se! Lesz ne- mulas égisz keleten. Három nagyhatalom fogja egymást pusztitanyi, czibalnyi: a turkus, a muszka is az anglius. Mig pedig furfangos módón. Törökországot fogja segitenyi Angol- ország azir, hogy muszka Konstantinapolyba bele ne mehesen (hogy hova mehesen! ahoz sémi köze,) de fogja segitenyi muszkát is, hogy ü maga, — mar mint Anglia, — okupalhason Egyptomot. Jól van! De turkus se bolond, hogy ne iljen gyanupörel. Elfogagya ugyan anglius segicsiget, hogy muszkakat Konstanti­nápolyiul visszatarcson, de azir mig se fog na- | gyón megvernyi azsiai orosz armadiat, nehogy furfangos anglius muszkák leveretise után Ázsiában is Afrikában megvethesen lábát. Igen am! De muszkanak izs van magahoz való esze. Fog ugyan haboruznyi angliusok is túr- kusok elen, de titkon migis csag segitenyi fog I angliust azir, hogy az Egyptomba szorulyon, ! is hagygyon égisz Európát muszka cziviliza- tionak, — turkust pedig azir, hogy angliust Egyptombul izs visza kiszoricson s ot izs le- j gyen filig-medig ur. (A másik filig-medig ural, a turkusokal, — gondolja magaban muszka, — majd kisöb úgy izs elbanhatya.) Hat bizony ez nagybolond háború lesz. Mi csak fogjuk hatulrul varnyi, hogy mi lesz hat ebül?

Next

/
Thumbnails
Contents