Az Üstökös, 1899 (42. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-01 / 1. szám

1899. január 1. ÜSTÖKÖS Ez kell a magyarnak! MESTIUmi ASOMftK. i. jjJCsiszlik uram, a ki híres, nevezetes czizmadia mesterember, annyira méregbe jött az inasára, hogy fölkapott egy fejelésre váró rossz csizmát maga mellől és teljes erejéből neki vágta a semmiházi­nak; aztán tovább öltögetett. A gyerekben ugyan nem tett semmi kárt a czizma, mert az abban a pillanatban hasra vágódott, hanem a majszterné asszony éppen akkor lépett be az ajtón s azt úgy szájon trafálta, hogy menten dióra dagadt az ajaka. A majszter visszanéz a rikoltásra, aztán kon­statálva a személyben való tévedést, rendíthetetlen fatalizmussal nyugszik bele a változhatatlanba, mondván: — így is jól van! * * * * Mindenáron a miniszterelnököt akarták felaprí­tani a tüzes képviselő urak. Bánffy ugyan szeren­csésen kikerült a bajból, ellenben egy csomó pár­bajhőst összemetéltek, így is jól van. II. A zsidóiskolában folyik a beiratás. Sorra járul­nak a kis nebulók a tanító elébe bemondani a naczionálét. — Házili fiam, hody hívják a totádot? — kérdi a tanító egy impertinens képű kis izraelitától. —­ Nekem nints von apám! — Hát a momádot? — Nekem momám is nints von. — Vi hajszt, momád is nints von ? Hát akkor te hodj jöttél a világra? — Hodj jöttem a világra? Ódj jöttem a világra, hodj a nodjnénimmel edj szerentsétlenég történte. 4c -X­­* Ilyenformán jött az ex-lex is létre. Senki se akar se apja, se anyja lenni. Gajári Ödön — fél. — No, nem tudom kiben lehet ma már bízni. Olvastad ugy­e, a tömeges párbajhistóriát. No, hát Gajári Ödön fél. — Ne beszélj! Gajári Ödön fél ? ■— De mennyire fél! — Hogy lehet azt Hát úgy, hogy egyszer nem segéd, hanem ő maga is fél. A mi kedves szomszédunk bizonyára örömmel gratulál nekünk.

Next