Út és Cél, 1975 (27. évfolyam, 2-4. szám)

1975-04-01 / 2. szám

Isten szolgái ne politizáljanak,hogy szent hivatásukat tisztén és maradéktalanul be­tölthessék . Szálasi Ferenc A HUNGARISTA MOZGALOM ÁLLÁSPONTJA 2. KÖZLEMÉNY Az esztergomi hercegprímás a Vatikán közreműködésével és segítségével 1971 szeptemberében elhagyta az USA budapesti nagykö­­­vetségének épületét,­ahova 1956 novemberében, miután a Szovjet az 1956 októberi magyar szabadságharcot vérbefolyt­att­a,­menekült­­ ,A primás rövid bécsi tartózkodás után Romába utazott, majd onnan ismét Bécsbe költözött,ahol jelenleg is él.­­ A Hungarista Mozgalom ezen történésekkel eddig azért nem fog­lalkozott,mert ismételten felbukkant a hír,hogy a­ primás rövidesen ki­adja készülő Emlékiratait és mi reméltük,hogy addig is figyelmeztetni fogja híveit, hagyják el a túlzásokat és mérhetetlenül felfújt prop., gondot a személyével kapcsolatban,majd Emlékirataiban a való tényeket is le fogja írni.Az Emlékirat kiadása azonban késett és csak 1944 ő­­sz­én jelent meg egyenlőre német nyelven,de ez is lehetővé tette, hogy a bennünket is érintő részeivel foglalkozzunk . Emlékirataiban a prim és a dunántúli főpapok egy része által is aláírt levelet említi,melyet ő maga adott el mint veszprémi püspök Szöllősi Jenő mint elnök helyettesnek és hozzáfűzi, hogy azonnali le­­­tartóz­tatását várta ezzel kapcsolatban, ami azonban nera következett be, csak két héttel később,mert a hatóságoknak idő kellett,hogy a vádat megszövegezzék és a levél szövegét sem m­ert­ék nyilvánosságra hozni. . Két héttel később azután Dr.Sc­hieberna akkori megyei főispán-ügy­véd volt megbízva a püspök letartóztatásával,írja a püspök.A többi aláí­rók sem lettek akkor letartóztatva.Ez teljesen téves beállítás, egy­szerűen azért, mert az illetékes hatóságoknál egy ilyen letartóztatás nem is volt tervezve.Ezt cáfolatlanul bizonyítja,hogy a többi aláí­­­­ró főpap egyike sem lett letartóztatva sem akkor, sem később a levél miatt.Az egyetlen az aláírók közül, aki mérth­arcot szenvedett, sőt vér­tanúhalált is halt, Apor győri püspök volt, akit azonban hónapokkal ké­sőbb 1945 márciusában a püspöki palotába menekült magyar nők védelmé­ben szovjet katonák lőttek agyon . Nagy kár,hogy az Emlékirataiban nem mondja el milyen kérdé­­­seket tett fel neki a min.elnök-helyettes,melyekre ő neve volt hajlan­dó válaszolni.. Ugyanis letartóztatásáról szó sem volt, ehelyett általá­nos megdöbbenést keltett,hogy a katonai és politikai helyzettel kap­csolatosan ilyen teljes tájékozatlanság alapján itt egy ilyen javas­­­latot.A miniszterelnök-helyettes bizonyára olyan kérdéseket­ tett fel, hogy mit remélhet ettől a javaslattól,hiszi-e,hogy a Szovjet hadveze­tés, mely akkor előnyomuk­ban volt a Magyarország területén kelet és dél felől visszavonuló magyar és német haderő nyomában,egy ilyen fegy­verletételt elfogadva, megállítja előnyomulását ?Nem tudta a püspök , hogy a nyugati hatalmak a volt kormányzó minden puhát élezését egy fegy­ver­letételre vonatkozólag elutasítottak és a Szovjethez utasította,­őt ?Nem tudta a püspök,hogy a Szovjet hadvezetés semmiféle feltételt

Next