Út és Cél, 1975 (27. évfolyam, 2-4. szám)
1975-04-01 / 2. szám
Isten szolgái ne politizáljanak,hogy szent hivatásukat tisztén és maradéktalanul betölthessék . Szálasi Ferenc A HUNGARISTA MOZGALOM ÁLLÁSPONTJA 2. KÖZLEMÉNY Az esztergomi hercegprímás a Vatikán közreműködésével és segítségével 1971 szeptemberében elhagyta az USA budapesti nagykövetségének épületét,ahova 1956 novemberében, miután a Szovjet az 1956 októberi magyar szabadságharcot vérbefolytatta,menekült ,A primás rövid bécsi tartózkodás után Romába utazott, majd onnan ismét Bécsbe költözött,ahol jelenleg is él. A Hungarista Mozgalom ezen történésekkel eddig azért nem foglalkozott,mert ismételten felbukkant a hír,hogy a primás rövidesen kiadja készülő Emlékiratait és mi reméltük,hogy addig is figyelmeztetni fogja híveit, hagyják el a túlzásokat és mérhetetlenül felfújt prop., gondot a személyével kapcsolatban,majd Emlékirataiban a való tényeket is le fogja írni.Az Emlékirat kiadása azonban késett és csak 1944 őszén jelent meg egyenlőre német nyelven,de ez is lehetővé tette, hogy a bennünket is érintő részeivel foglalkozzunk . Emlékirataiban a prim és a dunántúli főpapok egy része által is aláírt levelet említi,melyet ő maga adott el mint veszprémi püspök Szöllősi Jenő mint elnök helyettesnek és hozzáfűzi, hogy azonnali letartóztatását várta ezzel kapcsolatban, ami azonban nera következett be, csak két héttel később,mert a hatóságoknak idő kellett,hogy a vádat megszövegezzék és a levél szövegét sem merték nyilvánosságra hozni. . Két héttel később azután Dr.Schieberna akkori megyei főispán-ügyvéd volt megbízva a püspök letartóztatásával,írja a püspök.A többi aláírók sem lettek akkor letartóztatva.Ez teljesen téves beállítás, egyszerűen azért, mert az illetékes hatóságoknál egy ilyen letartóztatás nem is volt tervezve.Ezt cáfolatlanul bizonyítja,hogy a többi aláíró főpap egyike sem lett letartóztatva sem akkor, sem később a levél miatt.Az egyetlen az aláírók közül, aki mértharcot szenvedett, sőt vértanúhalált is halt, Apor győri püspök volt, akit azonban hónapokkal később 1945 márciusában a püspöki palotába menekült magyar nők védelmében szovjet katonák lőttek agyon . Nagy kár,hogy az Emlékirataiban nem mondja el milyen kérdéseket tett fel neki a min.elnök-helyettes,melyekre ő neve volt hajlandó válaszolni.. Ugyanis letartóztatásáról szó sem volt, ehelyett általános megdöbbenést keltett,hogy a katonai és politikai helyzettel kapcsolatosan ilyen teljes tájékozatlanság alapján itt egy ilyen javaslatot.A miniszterelnök-helyettes bizonyára olyan kérdéseket tett fel, hogy mit remélhet ettől a javaslattól,hiszi-e,hogy a Szovjet hadvezetés, mely akkor előnyomukban volt a Magyarország területén kelet és dél felől visszavonuló magyar és német haderő nyomában,egy ilyen fegyverletételt elfogadva, megállítja előnyomulását ?Nem tudta a püspök , hogy a nyugati hatalmak a volt kormányzó minden puhát élezését egy fegyverletételre vonatkozólag elutasítottak és a Szovjethez utasította,őt ?Nem tudta a püspök,hogy a Szovjet hadvezetés semmiféle feltételt