Út és Cél, 1976 (28. évfolyam, 5-6. szám)
1976-09-01 / 5. szám
1976. szept.-okt. IIT ES CEL - ban. Legalábbis vannak, akik ebben hisznek. A pénzhatalmak második csoportja és a nemzeti gondolkodású csoportok most - furcsa módon - egymásra találhatnak. A mérhetetlen arányú Szovjet fegyverkezés összehozta őket. A nemzeti erőket azért, mert a hazájukat, szabadságukat féltik. A pénzhatalmakat pedig azért - nos, itt az ördög tragédiája - mert egy pánorosz világuralom esetén olyan pogrom kap lábra a világban, amihez képest a "náci népgyilkosság" kocsmai verekedésnek lesz mondható. Egyes zsidók túl messze mentek a játékkal, messze a "vissza-nem-térési" ponton túl. Ezért a kapkodás a két csoport között, idegesség akörül, hogy Izrael fennmaradásának kérdése másodrendűvé vált, magának a zsidóság fennmaradásának problémája mellett. Egy látnoki képességű rabbi mondta egyszer a "felszabadulás" éveiben. A zsidóság életbenmaradásának utolsó esélye Hitler győzelme volt. Groteszk paradoxon, de valahogy most világlik ki előttünk az értelme. Mert akkor is, ha nyugat győz a pánorosz törekvések fölött, elkerülhetetlenül előjön az a kérdés, hogy mi volt a zsidóságnak a szerepe a bolsevizmus létrehozásában, a két világháború felidézésében, egyáltalán a messiási Világállam terveiben. Befejezésül röviden ismertetjük az amerikai The Economist fent említett kiértékelését. Szokolovszky marsal mindig is ellenezte azt a felfogást, hogy egy világháború esetén "kölcsönös és totális megsemmisítés" következik be. Lehetséges, hogy Oroszország ahhoz a felfogáshoz közeledik, hogy háború esetén a veszteségek "elfogadható" szinten maradnak. Hogy mit nevezünk elfogadható veszteségnek, McNamara 1968-ban kifejtett véleményét kell talán megemlítenünk, amely az atomháború mindaddig elrettentő marad amíg Oroszország lakosságának 20-25%-os pusztulásával és az orosz ipar kapacitásának 50%-os kiesésével számolhatunk. Ma viszont általában úgy vélik, hogy az USA elrettentő képessége a fenti százalékok alá esett azóta. Mégpedig azért, mert az oroszok hatalmas polgári védelmi és hadászati programot építettek ki maguknak az elmúlt 10 év alatt, ugyanakkor az USA csökkentette a rakéta fegyverek elleni védelmét. A mostani fegyverkorlátozási paktumok idejére a Szovjet a véderőtől független polgári védelmi szervezettel is rendelkezik, ugyanolyan beosztással, mint a véderők, tehát hadsereg, tengerészet és légierő. Ennek élére állították Altunin tábornokot helyettes honvédelmi miniszteri hatáskörrel - először történt a polgári védelemnek ily kihangsúlyozása a Szovjetunió történelmében. Békelétszáma 600 000 fölött van s feladata a kötelező gyakorlatok - főképp az ipari gócokban - keresztülvitele. Az oroszok gondos tervezéssel szétszórták ipartelepeiket az egész birodalom területére, 1966 óta az új ipari létesítmények jórészt távol esnek a nagyobb városoktól. Még ennél is gondosabban biztosították a kulcshelyzetű ipari és egyéb létesítmények sebezhetetlenségét bármilyen támadás esetére. A lakosság szinte azonnal el tudja foglalni védelmi berendezéseit. Csak Moszkva körül 84 bunkerparancsnokság van beépítve. Ebből négy a politbüree, kettő a KGB-é. Földalatti élelemraktárak tömegesen állnak a kormány rendelkezésére. Az amerikai élelmiszerszállítmányok így válnak groteszk módon a Szovjet háborús készülődés részévé. Harkov határában pl. egy óriási 200 000 tonnás földalatti silót építettek . A háborús program terén pedig jelentős lépés volt a rakéta és radarállomások megerősítése. Mintegy 20 billió dollárt költöttek csak erre a célra az elmúlt 5 év alatt. Ezek a rakéta erődök oly betonszerkezeten állnak, amelyek közvetlen atombomba becsapódásra is működőképesek maradnak. 15-ször erősebbek, mint a hasonló amerikai állások. A világ legszilárdabb építményei. A Szovjet, a korlátozó egyezmények ellenére, újításokat vitt be a radar rendszerébe is. Oly hihetetlenül pontos ez a rendszer, hogy pl. a Kola félszigeten lévő berendezés 3 000 km távolságban 30 m pontossággal meg tud határozni egy tárgyat. A Fekete tenger menti és a szibériai óriás radarok - a legnagyobbak a világon - fel tudnak deríteni egy rakéta támadást fél órával érkezése előtt. Az egyezmény értelmében viszont csak 12 perces hatáskörű radarokat szabad létesíteni . A Szovjet az elmúlt 10 évben 65 billió dollárt költött védelemre, az USA 17 billiót. Yepishev tábornok mondta (1975.febr.) "a fegyveres erőit szünet nélküli erősítése szükséges a szocializmus és a kommunizmus építéséhez". Az esetleges mozgósításminél gyorsabb és pontosabb foganatosítása érdekében a gyárakban és a lakosság körében gyakori próbariasztásokat rendeznek. Az újságok, a rádió tömeges előadásokban, ismertetésekben tartja készenlétben a lakosságot, így készül föl a mai Oroszország egy általános, nukleáris, vegyi és konvencionális háborúra. Amit nemrég a nyugati szakértők lehetetlennek tartottak: 10 új rendszerű ballisztikus rakétaszisztéma megépítése a Szovjetben már befejezett tény. A Szovjet 1967-ben felülmúlta az USAt az atomfegyverek kapacitása terén, 1970- ben a tengeralattjáró rakétavetők terén.