Út és Cél, 1981 (33. évfolyam, 1-4. szám)

1981-01-01 / 1. szám

. ..........ÉT ÉS CÉL...........................XXXIII.évf .1.szám Oszkár neve melletti * jelhez a szerkesztő, dr. Harangozó Ferenc lábjegyzetben megjegyzi: "Főleg azonban Nemeth Laszlo ’Duna-Európa* elgondolását a 30-as években]" Erre a lábjegyzetre meg ki fogunk térni, f Amikor de Caruyal megemlíti a régi jászi Oszkár féle tervet, felidézi annak szellemét, aki közvet­lenül a feldarabolás után szövetséget javasolt mind Ausztriának, mind Magyarországnak a Kisantanttal, azzal az érveléssel, hogy jobb szövetségre lépni velük, mint ellenséges gyűrűként érezni fojtogató jelenlétüket. Ezzel az évvel azonban Jászi csak az utódállamoknak tett jó szolgálatot. Mert az ilyen megegyezés magába foglalta azt, hogy­ Magyarország örökkre lemondjon minden igényéről és még a békés revíziót sem szorgalmazhatta volna többé ; Ausztriát pedig az "Anschluss" gondolatától tartotta volna távol, amellyel pedi£ a szociáldemokrata Renner is rokonszenvezett, a német nemzeti mozgalmon kívül, amely még jóval Hitler előtt keletkezett és német nacionalista alapon követelte a Németországhoz való csatlakozást. Az áruló Károlyi kormány alatt szót­­vivő Jászi elgondolásai természetesen kevés vissz­hangra találtak Magyarországon. Amikor azonban a 30-as években Németországban és Ausztriában köve­telték az egyesülést, francia részről újból felfe­dezték jászi elképzeléseit és ezen az alapon Dunai Konfederáció címen, akciót indítottak el, amely lényegében ugyanezeket a gondolatokat próbálta népszerűsíteni, de eredménytelenül. Most Yves de Daruvár ásta ki újból a történelmi süllyesztőből jászit és elképzeléseit, hogy velük próbálja meg - más - esetleg szociáldemokrata arcéllel (Kreisky) összeragasztani az egykori monarchia széthullott, területeit, nem tudván, hogy Ausztria erőtlenségé­nek következménye volt az összeomlás valódi oka, amely magával rántotta Magyarországot és nem meg­fordítva. Éppen ezért szeretnénk most kitérni az "ÉLETÜNK" szerkesztője, dr. Harangozó Ferenc láb­jegyzetére amelynek a jelét odabiggyesztette Jászi Oszkár neve mellé: "Főleg azonban Németh László •Duna-Európai elgondolását a 30-as években?". A "főleg azonban" kifejezésre­ juttatja - véleményünk szerint - a szerkesztő meggyőződését, hogy Németh Lászlo elképzelése egészségesebb és így gyökerében közelebbről érinti a trianoni probléma lényegét, hozzá viszonyítva Jászi terve oly felszínesnek tűnik, mintha csupán a jéghegy csúcsát érintené meg Nem tudjuk, hogy az "ÉLETÜNK" szerkesztője vesz-e magának fáradságot, új cikkben ismertetni - Trianon 60. évfordulója alkalmából - Németh László javaslatait. De megemel Németh László a II. Világháború előtt­i "TANÚ" szemlét szerkesztette, amelynek minden sorát maga írta, ami egyáltalán nem ment a színvonal vagy az érdekesség rovására. Annyi színes, változatos gon­dolatot vetett fel, annyi új ötletet hozott, hogy füzetei a magyar irodalom kincstárának tekinthetők Korszakalkotó művének, a "Minőség Forradalmának " zöme a "TANTJ" cikkeiből került ki. Egészen hosszú eszmefuttatásokat szentelt a gondolatnak, miképp lehetne egyesíteni Csonka-Magyarországot a törté­nelmi Magyarország területén élő népekkel, a Dunán, mint életünk közös főütőerén keresztül. És érdekes ez nekünk, hungaristáknak is, hogy milyen sok ha­

Next