Utóirat, 2009 (9. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 5. szám
ZENEI ALAP - HUMÁNUS ÉPÍTMÉNY Kodály számára a görög nyelv és esztétika, a középkori keresztény szellemiség, a reneszánsz életöröm, a klasszikusromantikus formanyelv és a néphagyomány egyaránt fontos kulturális örökség, amelynek a megismerése és továbbörökítése alapvető emberi kötelesség. Egyetlen művész és egyetlen művészeti ág sem engedheti meg magának, hogy mindezt holmi ál-korszerűség jegyében veszni hagyja, vagy ne tárja a felnövekvő nemzedékek elé. Ráadásul Kodály műveltség-eszménye egyáltalán nem tekinthető egyoldalúnak. Saját példája, pályaíve és rendkívül sokoldalú munkássága bizonyítja, hogy egy-egy kiemelkedő személyiség az alkotómunka, a tudomány több területén is képes maradandót alkotni. Zeneszerzői, népzenekutatói, nyelvművelői és pedagógiai munkássága együttesen alkotja azt a személyiséget, aki ugyanúgy érdeklődik Goethe útleírásai, Wölfflin művészettörténeti előadásai vagy Szekfű Gyula történeti tanulmányai iránt, mint ahogy vonzódik Bach vagy Debussy zenéjének elemzéséhez. Maximalizmusát nemcsak legendás szigorával érzékeltethetjük, hanem talán azzal is, hogy a Zene az óvodában című, később nyomtatásban is megjelent előadásában Shakespeare gondolatait idézi 1940-ben.13 A Kodály zenepedagógiai koncepciójában szereplő kisgyermek nem csak szívesen énekel, de szívesen rajzol és épít, bábozik és játszik a maga tákolta színpadon. Ötlettára kimeríthetetlen, formavilága teljesen szabad. Számára bármi átváltoztatható, permanens „mintha" szituációban él, környezetét legszívesebben maga alakítja saját épített kuckóival, a maga rajzolta képekkel, az általa elképzelt figurákkal. A dráma és a képzőművészet nagyjai éppúgy felismerték a gyermeki kreativitásban rejlő lehetőségeket, mint Kodály és tanítványai tették azt a zene területén. Értő irányítással, tudatos fejlesztéssel hihetetlen konstruktív energiák szabadíthatók fel minden területen, feltéve, ha a felnőtt társadalomnak van elég bátorsága és energiája az így megszülető alkotások tanulságainak figyelembe vételéhez és feldolgozásához. A lego-házak és a homokvárak szétrombolhatók, de őket létrehozó alkotókedv kipusztíthatatlan. Jegyzetek 1 Visszatekintés I. (szerk. Bónis Ferenc) Zeneműkiadó 1974, Argumentum, 2007. 7.p. Bónis Ferenc hívta fel a figyelmet a jelszó problematikusságára első közlésben a Nagyvilág 1982. decemberi számában megjelent cikkében. In: Bónis Ferenc: Hódolat Bartóknak és Kodálynak, Püski, 1992.14.1. 2 Id. Eősze László: Kodály zenepedagógiai koncepciójának kialakulása In: Magyar Zene, XVI. évf. 4. sz. 1975.december 3 Kodály Zoltán: Százéves terv. (1947) In: Visszatekintés I.(Szerk. Bónis Ferenc) Zeneműkiadó 1974, Argumentum, 2007.207.p. 4 Vö.: Gábor Lilla: Kodály pedagógiájának nyomában - Kerényi György és Bors Irma visszaemlékezései. A Kodály Intézet Évkönyve III. Kecskemét, 1986 5 Kodály Zoltán: Tizenhárom fiatal zeneszerző. (1925) In: Visszatekintés II .(Szerk. Bónis Ferenc) Zeneműkiadó 1974, Argumentum, 2007.393. p. 6 Kodály Zoltán: Utam a zenéhez - Öt beszélgetés Lutz Besch-sel, Zeneműkiadó, 1969 7 Scheily Mária (Budapest): Euritmia - Látható beszéd és ének, In: Parlando, 1994. Nr.4. p. 31-37. 8 1964 - a Nemzetközi Zenepedagógiai Társaság konferenciája Budapesten, ahol a nemzetközi érdeklődés homlokterébe kerül Kodály zenei nevelési koncepciója. 9 Barkóczi Ilona - Pléh Csaba [1978]: Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai hatásvizsgálata, Kecskemét, Bács Megyei Lapkiadó Vállalat 10 Dobszay László: A Kodály-műszer zenei alapjai, In: Kodály Szemináriumok, (szerk.: Erdeiné Szeles Ida) Tankönyvkiadó, 1982 60.1. 11 Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei a gyakorlatban. Szerk.: Platthy Sarolta, Ittzés Mihály. A Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány, 2006 12 K. Udvari Katalin:„Psalmus Humánus"- Hagyomány és megújulás a kodályi zenepedagógiában, Püski, Budapest, 2002 13 „Több dolgok vannak Földön és égen / Horatio, mintsem bölcselmetek/Álmodni képes." Shakespeare: Hamlet (Arany János fordítása) Képek forrása: Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban. Zeneműkiadó, Bp. 1971 Bartók és Kodály barátságuk kezdetén