Utunk, 1980 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-10 / 41. szám

MARGÓ Bealkonyult ama ég, melyen éjjel-nappal ökölnyi lángoló betűkkel — akár egy-egy hon­fiúi szív — ragyogott az öröm: „Éljenek az ifjú költők!“ Már Lászlóffy Aladár sem sze­reti őket. Kiss András nem is írta el mások elől a be­szűkült nyomdateret, a temesvári Facla Kiadó, mely hol minőség, hol illetőség szerint rostál s válogat, mégis első önálló kötettel örvendez­tette meg őt. Vajha minket is. Nagy-narancs-hold című kötetének első ver­sében azt mondja Kiss András: „fordul a föld / bennünk / nyikorogva“, a hatodikban: „egy nemesített álom / után sehol semmi“, a tizen­ötödikben: „a levegőben van valami csak vár­nunk kell / egy vagy több huszonnégy órács­­kát“, az ötvenegyedikben: „tartsd hát magad­ban a levegőt“, az ötvennegyedik és utolsóban pedig: „Csak állunk, csak állunk az Ég Te­ngerében. Nagyjából ez és ilyen a skála — vállalástól magányig —, melyre egy élet(érzés) töredékeit kottázza, cifrázás nélkül. Mintha egyedül hazaballagó ember dúdolna, csak úgy magának, miközben egyszerűnek mondott, mindennapi dolgaira gondol, melyek néha ■ akár csak indulatszavakban — beszivárognak a versbe, s az ettől még őszintébbnek tetszik. Nem fülbemászó, nem is indulószerű, semmit nem lobogtat fennen, még az öklét sem, néha botlik is az ének, sokszor idegen hangok buk­kannak fel benne, de a költőt mintha semmi nem zavarná, hiszen csak magát vigasztalva énekel. Többnyire a Holdról és a madarakról. Sok a csillag is, s más régi kellék ugyancsak bőven akad — de ezeken át is látszik, hogy Kiss András ismeri a tájat, melyen áthalad, s jól beszél róla. Ismeri saját életét is annyira, hogy nem vár tőle világrengető dolgokat, bár egy versét kissé nagyhangon így kezdi: „óriás gondolatok / robbannak bennem“, de oda for­dítja: „ki látott / ki hallott / meghalni engem" — a józanság, mértékletesség végül mindig jó útra tereli, sokszor éppen a költészetére. Nem a halál két szarva közé nőtt ágról akar babé­rokat tépni — kerüli a veszélyt, de ismeri is. Fel sem idézi semmi látomásban, mert még nincs ellene fegyvere. Hacsak nem az irónia, bár az is néha groteszkbe bicsaklik. Óvatos költő Kiss András — tudja, amit tud —, talán azért nem meri szabadjára en­gedni magát, csupán egy, a legsikerültebb, Po­gány mese című versében. Másutt ólomcipő­ben jár rózsatövisek között is, de ez legalább lehetetlenné teszi számára a krisztusi pózt. Néhány verse viszont annyira hermetikusan zárt, mint egy búvársapka: csak azt tudja, mi van benne, aki benne van. Kinyílni mintha félne. Pedig a befelé gondolt őszinteség csu­pán akkor lesz szükséges, de nem elégséges feltétele a költészetnek, ha kifelé mondjuk. A rejtett gondolatok ugyan korra és költőre egy­ként vallanak — de ez a vallomás legyen hall­ható. Mindvégig az az olvasó érzése: több van itt, mint amennyi látható, szépségből, veszélyből egyaránt — s ez a sejtelmesség hol vágyott erény, hol a semmit takarja —, azt is jó lenne újabb versekben látni, mekkora a gondolatok igazi súlya, ha kikerülnek az elképzelt össz­­költészet mindent egybemosó és fenntartó ten­geréből, melybe Kiss András is alászállott, törvényeit tisztességgel és óvatosan betartva. Kézműves-versnek tűnik a Kiss András-féle a „szövegek“ tömegtermelésének átmeneti kor­szakában. Nem „bontja a formát“, hiszen csak most próbálja összerakni, nem rontja a nyel­vet, játszani is alig mer vele, hiszen éppen saját verseiben tanulja, szavanként, boldogan, hogy felfedezte, amit mások már tudnak. Ezért veszi át izgatott remegését egy-egy köz­napi szó, segíti át döccenőii ritmusát a lelke­sedés, az indulat, mely rendezni képes a nyel­vet, a verset, hogyha hangosan mondjuk s egyedül. De ha mások is hallják, jobban kell vigyázni­a magunkra. CSÍKI LÁSZLÓ OKTÓBER Aprily Lajos költeményét idézzük a vízszintes 1., 38., függő­leges 82. és 24. számú sorban. VÍZSZINTES: 1. A költemény első sora (zárt betűk: E, M, ’ • ,só­i°íad®val bevont, korong alakú cukrászsütemé­nyek 18 Hiánytalan, teljes. 19. Ránéz. 20. Hajtómű. 21. Gömbö­lyű alakban különvált folyadékrészecske. 23. Átkarol. 24. Csoda­­,„­os’ , TM becenév­ 26. Egyiptomi fizikus (Kamal Youssef, IJ30 —). 28. Volt, latinul. 29. Világhírű cremonai hegedűkészí­­tő család. 30. Izraeli kikötőváros az Aqabai-öbölben a Vörös­tenger partján. 31.­Kinn a szélein! 32. Kínai hosszmérték. 33. Epedni kezd! 35. Söntés. 36. Horgony — német eredetű szóval. 31. Erdőszélek! 38. A költemény második sora (zárt betűk: E, O). 42. Az albániai gépjárművek betűjelzése. 44. Az előtte lévő helyre jegyez. 45. Értéktelen, rossz áru. 46. ... Montand, olasz származású francia filmszínész. 47. Kortárs lengyel író, számos tudományos-fantasztikus elbeszélés szerzője (Stanislaw). 49. ... a nyugati szélhez, Shelley-költemény. 51. „Nem elég útra lelni, / az úton ... kell!“ — Váci Mihály. 52. Város Hollan­diában a Maas-vidéken. 53. Innia adott. 55. Megforgattatja a kert talaját. 57. Mezzoszoprán-szerep Verdi A trubadúr című operájában. 58. Katonai testőrség. 59. Felértékelők. 60. Hihe­tetlen eset, csak a mesékben fordul elő (népiesen). 61. Stanko .... horvát-szlovén költő a 19. századból; valódi neve Ja­kob Fraz. 62. Felület. 63. Megtalál. 64. IGT. 65. Magot földbe szórna. 66. A másik parton. 67. Részben jótáll! 68. Franciaor­szági város. 70. Folyadékot rádloccsint. 72. Kisázsiában és Euró­pa délkeleti részén élő nép. 74. A múlt idő jele. 77. Mint a vízsz. 32. számú sor. 78. Princípiumok. 79. Ubi bene. ... patria. 80. Kettészelt elem! 81. A higany vegyjele. 82. OT. 83. Ebéd­időzik. 84. Imitt­ ... . helyenként, néhol. 85. Eszme. 87. Keresve végigtapogat. 88. Az egyik vállon átvetve viselt, 5—15 m hosz­­szú indiai női ruhadarab. 89. Szándékozott. 90. Kairó lakosa. 92. Súlyban gyarapodna. 93. Dél-amerikai füves puszta. 94. Az ókori római naptárban: március, május, július, október 7-e, a többi hónap 5-e. 96. Egyiptomi uralkodó volt. 97. Előidézett. FÜGGŐLEGES: 1. Római hatos. 2. Tudja, hogy kicsoda, mi­csoda. 3. Mario Vargas..., perui író (A város és a kutyák). 4. Lehelyezése. 5. Borsos árú, régiesen. 6. Aki ..., az nyer. 7. DK. 8. Füzérdísz az építészetben. 9. Perzseli. 10. Nagyobb emberi közösséget érintő. 11. Az ittrium, a kén és a foszfor vegyjele. 12. Mutatószó. 13. Cipészszerszám. 14. Varrótűvel rá­erősít. 15. Női név. 16. Vajon a tetejére? 21. Szóf. 22. Ujjatlan női körgallért. 24. A költemény utolsó sora (zárt betűk: Y, L, T). 25. Jago neje Shakespeare Otellójában. 26. Súrolnak. ’27. Lengyelországi város Felső-Sziléziában Bytom közelében. 30. Ragasztósan. 31. Meg..., kővé vált. 34. Repülőgép vezetője. 36. Rendellenesség — görög eredetű szóval. 37. Elhaladó. 39. Spártai királynő a görög mitológiában. 40. Tabu egynemű hang­zói. 41. ÓY. 43. Hosszasan megvitatott. 48. ... futás, verseny­szám az újkori olimpiai játékokon. 50. Hirtelen belopják. 54 Némán tódozó! 55. Megnagyít. 56. Hangtalan lesz! 57. A vízsz! 17. sz. sor eleje. 59. Tervbe vesz. 60. Husáng, pózna. 62. Fekvő vagy ülő helyzetből talpra egyenesedők. 63. Lyukat forgácsoló szerszám. 66. Szivárgásmentessé teszi. 69. Lent a végén. 71 A tallium vegyjele. 72. Sátorvárosa. 73. Japán harci pilóta a má­sodik világháborúban, aki nekirepülve az ellenséges repülőgé­peknek, azzal együtt elpusztult. 75. Találkozik — Londonban 76. Sekély tengerrel elöntött, megsüllyedt folyótorkolathoz ha­sonló. 81. Félelem, nagy ijedtség — idegen eredetű szóval 82 A költemény harmadik sora (zárt betűk: M, Z, Ó) 83. Hajíttat 84. Azáltal. 86. Énekel, népiesen. 87. Nobel-díjas német író, a Buddenbrook ház című regény szerzője (Thomas). 88. Zokogó. 89. ... Star, város Malaysiában. 91. Király, franciául. 92. Test­­rész. 93. Középen elken! 95. FA. 96. Fúj. 97. Abrosz-vég' 98 A túlium vegyjele. (Készítette Hadnagy Sándor) A 39. számban közölt, Gyermekünkre című rejtvény megfejtése: ...a friss ruhában, fényre fésült hajban, / az első jóban és az első fajban / már ott vagy te, ott van vagy-írta ké­péd ... LEVÉLVÁLTÁS B. A. — Székelyhídi „Alábbi pár soraimban egy válaszfélét, inkább jobban mond, tudo­másvételi elismervényt írnék K. Jakab Antal­nak a Gondolatok a békéről című írásom (Utunk, 1980. szeptember 26-án) megjelent kritikájához az úgynevezett Levélváltásban. Úgy hiszem, drága uram, hogy Rumaker is, én is tévedtünk, mert azt hittük, hogy fel­sőbbrendű lovaknak írunk, de az eredmény megítélésekor döbbenünk rá, hogy még csak nem is szamaraknak. Sajnos, néha így jár bi­zonyos írások írója. Úgy látszik, nem elég a meleg emberszeretet s a békeféltés: valami más is kell, de csodák csodája, erre még nem jöttünk rá!“ — Rumaker rájött. Emellett va­lószínű, hogy ő eredetileg sem a Nyihaháknak szánta műveit. Ám önt ez ne zavarja, hiszen ellenpélda is akad bőven. Csak a legutóbbit említem. Hétfőn este a képernyő előtt ülve tapasztalhattuk, hogy a franciák sorozatfilmet készítettek Vári Attila Lassított lenézés című novellája nyomán. Az alapötlet olyképpen mó­dosult, hogy minden felvétel lassított, és min­denki jó, aki nézi.­­ S. M. — Atyha: Új verseiben aranyigazsá­gokon próbál egyet-egyet csavarintani, csak­hogy kapkodó mozdulataitól megszalad a me­net." Például: „nem érdemes sokáig mások sze­mében / keresni a szálkát mert / a szálkake­­resést fogják majd szálkának / esetleg — hor­­ribile dictu — / gerendának látni a mi sze­münkben“. Ez ugyanaz a közmondás — pró­zában. L. J. — Sepsiszentgyörgyi Érdemes. Sch. I. — Nagyvárad: „Igaz hogy sok évvel ezelőtt ön elkeserített abban a nagy lendület­ben melyben oly sok szeretettel pár szerény verset költöttem és önnek elküldtem felbe­csülés véget de oly durván írt nekem akor, hogy a lendületemet elvágta csírályába, az úgy hatott mint az orvostól durván átadott gyógyszer pedig egy beteg szívnek töbet ér a biztató szó mint az orvosság. De hivatásom tudatában s barátaim biztatására újból önhöz fordulok ezzel a kis versel, majd a többit csak akkor küldöm el ha önök kedvezően értékelik és közlik az Utunkban, remélvén hogy anya­gilag is támogatnak majd.“ — Ha ön ilyen fel­tételekhez köti többi versének elküldését, saj­nálattal le kell mondanom róluk. Pedig nem szeretném másodszor is megakasztani neki­buzdulásában. Arra gondolok, hogy néhány évi töretlen lendületből akár a helyesírás alapjai­nak elsajátítására is futja. Kiáltás hozzád szerzője — Marosvásárhely: Versfordításai jóknak tűnnek, bár eredetijü­ket nem ismerem. Azonban A vak kezdősorai („cirkuszi oroszlán / az odahagyott dzsungel­re — / rád gondolok“) magyarul mindenképpen csak akkor tekinthetők pontosnak, ha a dzsun­gel eredeti jelentését (‘áthatolhatatlan, mocsa­ras bozót, nádas’) tartjuk szem előtt, nem pe­dig a tágabbat és közkeletűbbet (‘őserdő’). Minden attól függ persze, hogyan használja a szót az oroszlán. Egyebekben figyelmébe ajánljuk a szeptember 19-i Levélváltás har­madik üzenetét. D.­­. — Gyergyószentmiklós: „Nem lehet be­szélgetni ... Ha például beülök az X vendég­lőbe egy kis baráti beszélgetésre. Kávét ren­delünk, tőlünk nem messze három ember ül, akik már jócskán felöntöttek a garatra, fuccs a beszélgetésnek, mert az egyik máris elbődül ellentmondást nem tűrő hangon: »Hejde, pi­ros pünkösd napján . ..« Ezt a bejelentést a másik kettő részéről általános üvöltés követi. Csak úgy zeng a helyiség a hangjuktól, hogy melyik tudja túlordítani a másikat. A helyzet változik, a három dalnok közül kettő kidől, ám ez mit sem jelent, mert a győztes hár­mukért is helyt dalol. Most azt énekli egyedül, hogy: »Minek iszik az olyan, aki sose bírja­», k­özbe-közbe indiánok közt is beillő üvölté­sekkel cifrázza. Egy kis idő múlva az együttes újra összeáll, bizonytalanul pislognak egymás­ra, most már hárman nyolc hangra énekelnek két különböző éneket, rádalolva a feketeszárú menyecskére a Bodri kutyát." — Vagy a kis­lányt az orgonánál, aki fehérebb a zongoránál, így mulatt egy magyar úr. V. R. S. — Marosvásárhely: „Fáj az örege­­gedés. / Minden pillanatban érzem, / miként lopja az idő életem / poharából a dobókocka köveket. / Ürül a pohár. / Minden elvett koc­ka: egy év,­­ sok emlék, hulló hajszál, / elfá­radt, megtört test, ránc.“ — Mint közli, húsz­éves. Hát igen, ebben az életkorban kockának látjuk a ráncot, testet, hajszálat életünk poha­rának alján. Ahogy gyűl a tapasztalat, és fogy a kocka, nem nézünk többé a pohár fenekére, inkább üvegből iszunk. Idősebb agrármérnö­kök derűsen jelentik a vetési kampány döntő szakaszában: a kocka el van vetve. K. JAKAB ANTAL ­ A kolozsvári Állami Bábszínház magyar tagozata bemutatta a Piroska és a farkas cí­mű Grimm-mese bábszínpadi változatát. Az előadást Vasile Dan rendezte és Virgil Svin­iu tervezte. A dalszövegeket Palocsay Zsigmond írta, zenéjét Ábrahám Jolán állította össze. Fellépnek: Balló Zsuzsa, Balló Zoltán, G. Fe­­rencz Éva, Jakab Ildikó, Jobbágy Sándor, B. Botos Júlia, Köntös Béla, Koblicska Kál­mán, Csortán Márton és Sigmond Júlia. • A Tribuna 40. számában befejezik a két előző számban folytatásokban közölt Theodor Mazilu-kollokviumon elhangzott fölszólalások megjelentetését. Hozzászólók: Ion Lungu, Dinu Kivu, Kántor Lajos, Constantin Cubleșan és Mircea Ghiulescu. • Szeptember 27-én Szászcsáváson mutatta be Vadrózsák című műsorát Ádám Erzsébet színművésznő, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, október 2-án pedig a ko­lozsvári Diákművelődési Házban adta elő A Nap árnyéka című, Móricz Zsigmond művei alapján Hajdú Győző által összeállított törté­nelmi kollázsát. Ugyanezzel a műsorral indult hosszabb turnéra, amelyre október első heté­ben került sor, Bethlen Gábor születésének 400. évfordulója alkalmából. Folytatódik Vajda Zsuzsa színművésznő Az állandó a változóban című pódiumműsorá­nak sorozat­bemutatója. A Kovács Ildikó ren­dezte műsorban föllép Csortán Márton és Kön­­tes Béla is. • A Jóbarát 37-es számában Kovács János köszönti az 50 éves Szabó Gyulát. • A nagyváradi Irodalmi Kerekasztal ren­dezvény keretében Bustya Endre tartott elő­adást Ady-emlékek, Ady-kultusz címmel szep­tember 30-án. Az előadást követően F. Bathó Ida és Varga Vilmos színművészek szavaltak Ady-verseket. • A Bányavidéki Fáklya szeptember 27-i száma Deák Tamás Az utazás című elbeszélé­sét közli. • A kolozsvári rádióstúdió előcsarnokában megnyílt Huszti Árpád festőművész egyéni ki­állítása. • A temesvári Helios műcsarnokban szep­tember 27-én nyílt meg Lídia Ciolac grafikus és Szakáts Béla szobrászművész közös tárlata. A művészek munkásságát Coriolan Bábeli mű­kritikus ismertette.­­ A tordai Jósika Miklós művelődési kör szeptember 23-i évadnyitó ülésén Geréb Dá­niel Miért választotta Petőfi Sándor Tordát? címmel tartott előadást. Az évi munkatervet Zsigmond Csaba, a kör elnöke ismertette, mely egy József Attila-emlékünnepélyt irá­nyoz elő, valamint több író-olvasó találkozót, szimpoziont és előadóestet. A kör meghívottai többek között: Ferenczi István, C­setri Elek, Imreh István, Egyed Ákos, Vajda Lajos, Sütő András, Bágyoni Szabó István, Király László, Katona Éva és Demény Piroska. HIBAIGAZÍTÁS: Az Utunk 40. számának 7. oldalán lévő középső fotón a Tizenhatan voltunk című új román film szereplőinek neve: Dan Damian, Ion Caramitru, Ádám Er­zsébet és Sebastian Papaiani.­­ Bulgáriába érkezett egy romániai írószö­vetségi küldöttség, mely részt vett a nemzet­közi szófiai író-találkozón, valamint a bolgár Írószövetség IV. kongresszusán. A küldöttség tagjai voltak: Zoe Dumitrescu Bugulenga, va­lamint D. R. Popescu, Franz Storch, az író­­szövetség alelnökei és Domokos Géza, az író­­szövetség titkára. • Az írószövetség csereakcióinak keretében Veress Zoltán Prágába, Huszár Sándor pedig Budapestre utazott.­­ Hetvenéves születésnapja alkalmával a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendjét adományozta Vas István Kos­­suth-díjas költőnek, műfordítónak. 0 A Figueira da Foz-i nemzetközi filmvsz­­tiválon ezüst-díjjal jutalmazták Gábor Pál Angi Vera című filmjét. 0 A franciaországi Angoulême-ben La Ro­­chefoucauld-kollokviumot tartottak nemrég, a nagy moralista halálának 300. évfordulója al­kalmából. A Camões halálának 400. évfordulója alkal­mából a Juan March spanyol alapítvány a Gulbenkian portugál alapítvánnyal karöltve rendezett egy sorozat konferenciát a nagy lu­­zitán író életművéről és tevékenységéről. A megbeszéléseken — többek között — felszólalt Jacinto do Prado Coelho, José Filgueira Val­­verde, Alonso Zamora Vicente és Vítor Ma­­nuel de Aguiar e Silva. • A New York-i Atheneum Kiadó gondo­zásában jelent meg Dávid Garnett író és esz­téta Great Friends (Nagy barátok) című köny­ve, amelynek külön érdekessége, hogy olyan egyéniségek portréit is tartalmazza, mint a Joseph Conradé, E. M. Forsteré, J Galswor­­thyé, T. E. Lawrence-é, H. G. W­ellsé vagy­­ Virginia Woolfé.­­ Másodízben tartották meg Lyonban a Stector Berlioz Fesztivált. E rendezvényen fő­leg a nagy zeneszerző művei kerültek elő­adásra, ám a legnagyobb szenzációt a Trójaiak bemutatása jelentette, amely ez alkalommal került először teljességében pódiumra egész Franciaországban, s amelyet a zeneköltő mint­egy 120 éve komponált. FŐSZERKESZTŐ: LÉTAY LAJOS FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: SZILÁGYI ISTVÁN SZERKESZTŐSÉGI FELELŐS TITKÁR: MIKÓ ERVIN Kéziratokat nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza. Az UTUNK előfizetési díja egy évre 52 lej. A szerkesztőség címe: 3400 Cluj-Napoca, Str. Dr. Petru Groza nr. 2. Telefon: 951/1 24 20. Külföldi olvasóink a következő címen fizethetnek elő: ILEXIM, departamentul export—import presă; ________ P.O. Box 136—137. Telex: 1 12 26 București, I 40 440 Str. 13 Decembrie nr. 8.­­________ Ki hitte volna ,­ ­ hogy Bereczki Károly szerint: „A Főtéren a várost hosszan átvágó fő vízvezetéket fektetjük le. Az egy­re növekvő város már jelenleg is alig tudja nélkülözni ennek hiá­nyát.“ Ki hitte volna

Next