Utunk, 1989 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1989-01-06 / 1. szám
A kutatás értelme „A leghatékonyabb termelőerőként számon tartott tudománynak döntő szerepe van az ország általános fejlődésében, különösen pedig az olyan műszaki-tudományos megoldások kidolgozásában, amelyek nélkül elképzelhetetlen az intenzív fejlesztés, az egész termelő tevékenység minőségi és hatékonysági színvonalának emelése ..— hangsúlyozta doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága 1988. november 28—29-i plénumán. Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy jelentőségű Expozéjában pedig rámutatott: a tudományos kutatásnak részt kell vállalnia a nemzetgazdaság további korszerűsítése, a felhasznált anyagok jellemzőinek tökéletesítése és olyan újabb anyagok, műszaki eljárások bonyolult problémáinak, a megoldásában, amelyek biztosítják a nyersanyagok és népünk munkájának magasabbrendű értékesítését. Az elektronika iparunk egyik csúcságazata, nem is szólva a mikroelektronikáról, távlati fejlesztési terveinkben ezért jut oly fontos szerephez. A Cluj-Napoca-i Ipari Elektronikai és Automatizálási Berendezéseket Gyártó Vállalat az ágazat egyik legkorszerűbben szervezett és felszerelt egysége. Kérjük, mutassa be olvasóinknak ezt a vállalatot — fordultunk Suflárszky Judit tervezőmérnökhöz, a számítástechnikai és tápegység műhely vezetőjéhez. — Az induláskor vállalatunkban három irányú termelőtevékenység vette kezdetét. A távirányítás számára gyártottunk terminálokat és modemeket; berendezéseket állítottunk elő a legkisebb automatizálási rendszerek és a nagyon összetettek számára; beindítottuk az elektronikus orvosi műszerek gyártását. Munkánk úgy alakult, hogy a számítástechnika került előtérbe, különösen, ami az automatizálást illeti. — Kérem, hogy a laikusoknak szemléltesse az elmondottakat. — A terminál és a modern szakkifejezések a távirányítási eljárásokban használatosak, elsősorban számítástechnikai szempontból. A jelenleg gyártásban lévő terminálok intelligensek, vagyis adattárolásra és feldolgozásra egyaránt alkalmasak. A modemeket legáltalánosabban a távközlésben használják: a vonal egyik végén a modem a numerikus adatokat analogikusakká változtatja, a másik végén lévő pedig az analogikusokat újra numerikusokká modulálja. Az automatizálást manapság egyre magasabb fokon valósítjuk meg: a számítógépvezérlésű berendezések nemcsak felügyelnek és regisztrálnak, hanem irányítanak és ellenőriznek, ha pedig a megadott paraméterektől eltéréseket észlelnek, akkor leállítják és újra normalizálják a termelési folyamatokat. A folyamatvezérlő berendezéseket igen sok vállalat igényli, így a tápegységeket és távirányítástechnikai berendezéseket tervező osztály — amelyet én vezetek —, akárcsak a műhelyünk, az utóbbi években sokat fejlődött. Sikerünk annak köszönhető, hogy idejében és megfelelő szerkezetben biztosítottuk a termelőképesség teljes kihasználását, nagyrészt olyan új és korszerű berendezések megtervezésével és gyártásba vételével, amelyekre nemzetgazdaságunknak a legnagyobb szüksége volt. Bővítettük a gyógyászatnak gyártott elektronikai felszerelések és berendezések sorát és az automatizálási alegységek választékát, az automatizált adatfeldolgozás terén is sok újdonsággal jelentkeztünk. Ezen törekvéseiket pártfőtitkárunk az 1987—1988-as tanévnyitáskor Cluj-Napocán, s többek közt a vállalatukban tett látogatása során értékelte ... — Nicolae Ceaușescu elvtárs és Elena Ceaușescu elvtársnő igen értékes, a jövőre vonatkozó útmutatásokat adtak. Felhívták a figyelmünket, hogy tervezőmunkánk forrjon öszsze a gyártó részlegek tevékenységével, így a terveket is meghaladó növekedési ütemet és gazdasági hatékonyságot érjünk el — tavaly például tizennyolc százalékkal növeltük termelésünket. Számos új berendezést kezdtünk gyártani, gazdagítottuk az automatizálási és a gyógyászati elektronikai berendezések választékát. Jelenlegi feladatunk, hogy 1990-ig ugyanazon termelési területen, a részlegek intenzívebb kihasználásával a tervezettnél több mint ötven százalékkal nagyobb termelést érjünk el. Hangsúlyozták, hogy vállalatunk szakemberei fűzzék szorosabbra kapcsolataikat a közvetlen szomszédságunkban lévő automatizálási, számítástechnikai és ipari elektronikai kutatóintézettel... — Pártfőtitkárunk Expozéjában kiemelte: a kutató szellem nem osztható fel jelenlegi és perspektivikus megoldásokra. Az eredményeknek azonnali és jövőbeli alkalmazhatósága is kell hogy legyen: az azonnali eredmények időtállóak, a jövőben is alkalmazhatóak legyenek. Nyilvánvalóan összpontosítanunk kell a kutatómunka erőit (tehát az üzemekben és a kutatóintézetekben tevékenykedőket) a műszaki eljárások tökéletesítésére és korszerűsítésére, hogy emelkedjék a termékek műszaki és minőségi színvonala, csökkenjen az anyag- és az energiafogyasztás. A termelésben sokkal gyorsabban, hatékonyabban kell hasznosítanunk a kutatási eredményeket, kiváló termékeket kell előállítanunk. Jelenleg arra törekszünk, hogy fejlesszük az intelligens berendezéseket, mind automatizálási, mind számítástechnikai vonalon. A kutatóintézetek munkatársai a tervezetek kidolgozása közben műhelyeinkben tanulmányozzák a termelési feltételeket, a műszaki folyamatokat s velünk együtt dolgozva öltenek testet az újabb eljárások, gyártmányok. Ugyanis mindig a műszaki megvalósítás a legnehezebb, hiszen az új terméknek kitűnően tervezettnek, könnyűnek, kis méretűnek, olcsónak kell lennie, hogy eladható, versenyképes lehessen. Ha így készül el, akkor a szériagyártásnál nincs probléma. — Milyen új termékek tervezésén és előállításán dolgoznak? — Programált szűrőberendezésen a malomiparnak, egy Telerom PC (personal computer) elnevezésű terminálon, egy fizikoterápiás gépcsoporton, mely mikroprocesszorral szabályozható, hogy egyszerre három vagy csak egy típusú gép működjék. Videoterminált tervezünk és áttervezzük az elektronikus sebészkést, ez lesz a harmadik generáció. Mindebből kitűnik, hogy napról napra jobban előtérbe kerül a mikroelektronika... — Fogalmazhatnék így is: a mikroelektronika a műszaki forradalom „forradalmára“. A számítógépek, az automatizálás, az új anyagok és technikák felhasználása megváltoztatja a nemzetgazdaság ágazatainak eddigi szokott arányát és összetételét. Előtérbe került az ipar elektronizálása, a gyártás hagyományos módozatainak automatizálása. Komoly változások mennek végbe a fémfeldolgozó iparágakban, hosszútávon ugyanis nem a termelőképesség bővítése a cél, hanem a műszaki eljárások korszerűsítése. Nem véletlen, hogy világszerte mind egyértelműbben beszélnek a számítógép forradalmáról. Miniszámítógépek, integrált áramkörök, ipari robotok, mikroprocesszorok — egyszóval különleges technikai eljárásokkal előállított dolgok, amelyekhez komoly szellemi beruházásokra van szükség. Mindebből következik, hogy a tudományos-műszaki forradalom alapvetően hat a művelődésre, az ember mindennapi életére, még ha ez a hatás nem is mérhető fel közvetlenül. — Köszönöm a beszélgetést. KOZMA ELZA Kovács Zoltán: Virág Városfejlesztés Gyergyóban „Az 1968. évi területi-közigazgatási átszervezést követően hazánk valamennyi települése számára kiegyensúlyozottabb fejlődést biztosítottunk, összesen 237 municipiumunk és városunk van, amelyekből 54 az utóbbi 20 évben vált várossá ...“ „Az ország lakosságának körülbelül 52 százaléka városon lakik. Erőteljesen fejlesztettük a lakásépítést és a szociális-kulturális létesítmények építését. Azt a célt tűzzük magunk elé, hogy 1995-ig nagy vonalakban megoldjuk a lakáskérdést városaink minden lakosa számára.“ Pártfőtitkárunk így vázolja fel nagy jelentőségű Expozéjában hazánk terület- és településszervezési programjának megvalósulását. Gheorgheni, ez a Maros felső folyásánál, a Gyergyói havasok lábainál fekvő zord éghajlatú városka ennek a kiegyensúlyozott településfejlesztésnek köszönhetően ébredt fel Csipkerózsika álmából. Az Erdély és Moldova közti gazdasági kapcsolatok fejlődése nyomán felvirágzó település 1760 körül nyer városi rangot, vásárjoggal. Az 1800-as évek végén a fakitermelés lendül fel: a famunkások 1920- ban már szervezetten vesznek részt a Maros-menti munkások sztrájkjában. Kialakul a város máig megőrzött jellegzetes központja a régi ,„alma materrel“, ahol a „gyönyörű sorsról“ álmodó, ám tragikus végű költő, Salamon Ernő is tanult. A patinás város hangulatától elválaszthatatlanok a télen-nyáron zöldellő fenyvesek, a Gyergyói medencére letekintő Gyilkos Tető és a természeti ritkaságnak számító Gyilkos-tó, a gyergyóiaknak ez a ma is kedvenc kirándulóhelye. A műjégpálya impozáns épülete a város egyik büszkesége, s arra emlékeztet, hogy hazánk leghidegebb pontján vagyunk itt. Tavasztól őszig azonban az utcákon és a parkokban annyi a virág, hogy feledjük is a telet. Lakói jó gazdái városuknak: szépítése, gondozása, tisztasága is erről vall. És jó gazda a néptanács elnöke, Barabás Erzsébet is — a helység történetében és Harghita megyében városon az első polgármesternő. A közügyek iránt fogékony és a városfejlesztésben tevékeny , tehát jó értelemben vett lokálpatriótáknak nevezi a gyergyóiakat. Zöldövezetek és gyermekjátszóterek létesítése s gondozása, parkolók létrehozása, a külvárosi utcák kikövezése és általában a kialakított városkép megbecsülése érdekében közvélemény-teremtése — nos, mindez önmagáért szól. A polgármesternő fontosnak tartja elmondani, hogy a munkásdemokrácia fórumain — a honpolgári gyűléseken, az állandó és a lakóbizottságokban — milyen tevékenyen, felelősséggel vitatják meg a városfejlesztés kérdéseit, és ha határozatokat hoztak, meg is valósítják azokat. Köszönhető ez a képviselőtestület tevékenységének, melynek munkájától függ a jó társadalmi közérzet. Az önigazgatás, az önellátás és az önálló gazdálkodás — a szocialista demokrácia ez alapvető elveinek érvényesítése határozza meg a lakosság felelős magatartását. Vegyük például a Bucsin negyedet — említette a polgármesternő —, vagy az állomástól a központba vezető sugárutat: bármelyik nagyváros becsületére válnának. A kórház körüli lakónegyed, az új kereskedelmi komplexumok, a Maros szálloda, de mindenekelőtt a gyergyóiak büszkesége, a megye egyik legszebb művelődési háza nemcsak a városvezetők és -építők, hanem lakói ízléséről is vallanak. 1965 óta 1987-ig háromezerháromszáznegyven lakást építettek a tömbházakban. A vásárlókedv is tükrözi a lakosság életszínvonalát: 1965-ben a kereskedelmi áruforgalom százhuszonhárom millió lej volt, míg a tavaly ötszázhúsz millió. Egy helység felemelkedésének legfontosabb támpontját az ipari fejlettsége jelzi. A szocializmus éveiben öt nemzetgazdaságilag jelentős vállalat létesült itt, árutermelésük értéke évi két milliárd lej. Pé.- - főtitkárunk látogatásait kivetően épült fel a Bútor- meg a Bútorszövetgyár, a Gép- és Pótalkatrészeket Gyártó, meg a Mechanikai Vállalat, melyekben tizenegyezernél több dolgozó nyert szakképesítést. A korszerűbb termelési eljárások bevezetése, a termelés állandó bővítése, az egyre jobb munkakörülmények megteremtése közvetlenül meghatározza a város egész életét, lakóinak életvitelét , művelődési igényeit. Nem hiába ment híre a gyergyóiak kultúraszomjának: művelődési házuk a legváltozatosabb rendezvények színhelye, kiváló együttesek otthona — ez is sokat mond egy város lakóiról. „Műveit és művelődni akaró közösség a miénk. Ez is magyarázza, meghatározza és befolyásolja a többi pozitív állampolgári vonás — a közügyek iránti érdeklődés, a létrehozott értékek óvása és továbbfejlesztése, a szép érzékelése és megvalósítása, a cselekvésben megnyilvánuló alkotó erő — alakulását“ .. . ezzel a jellemzéssel zárta beszélgetésünket Barabás Erzsébet polgármesternő. CSEREFALVI ERZSÉBET — A tudás és általában a kultúra roppant megnövekedett szerepet tölt be átfogó forradalmi átalakulásokat élő világunkban. Bármely nemzet fejlesztési stratégiája kidolgozásánál és megvalósításánál fő követelménynek tekinti a történelmi-kulturális sajátosságok és hagyományok figyelembevételét, s ezzel egyidőben a kor tudományos-műszaki vívmányainak a lehetőségekhez mért felhasználását. Ez ma a gazdasági-társadalmi fejlődés egyik fő motorja, és természetesen nemcsak az általános kultúráról, hanem a tudományról, az oktatásról, a műszaki-technológiai haladásról van szó — kezdtem beszélgetésünket Somodi Antoanetával, a Szocialista Művelődés és Nevelés Mureş Megyei Bizottságának elnökével. — A huszonegyedik század küszöbén egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a társadalom forradalmi átalakításába az eszmék, a megismerés és a műveltség színvonala, a tudat fejlettségi foka milyen hatalmas anyagi erő. A gazdaság, az ember és a kultúra közötti dialektikus viszony mindenekelőtt azt feltételezi, hogy a gazdasági-társadalmi és kulturális élet fejlessze az ember alkotóerejét, segítse elő sokoldalú önmegvalósítását. A kultúra csak akkor válhat a fejlődés lendítő erejévé, ha ösztönző elemként beépül a társadalom életébe, elősegíti a néptömegek tudatos és tevékeny részvételét a gazdasági és a társadalmi élet vezetésében, a termelőmunka fejlesztésében, a műszaki-tudományos és a kulturális-művészeti alkotásban. Ezt a gondolatot fejtette ki doktor Elena Ceauşescu mérnök akadémikus elvtársnő nemzetközi fórumokon is. A termelő munka, a kulturális-nevelő tevékenységre és a műszaki oktatásra milliókat mozgósító mozgalom, a Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál immár jó tizenkét esztendeje teremt keretet népünk szellemi értékei kibontakoztatásához. Ez a Nicolae Ceaușescu elvtárs által 1976- ban kezdeményezett, valamennyi kulturális-nevelő tényező részvételével megszervezett mozgalom a forradalmihazafias nevelés, a művészeti és a műszaki alkotás országos fóruma. A fesztivál minden rendezvénysorozata — jelenleg a VII. megyei szakaszánál tartunk — hazánk szellemi életének kimagasló eseménye volt; a tudományt, a kultúrát és a művészeteket szervesen beépítette az új ember kialakításának folyamatába, szocialista építőmunkánk gazdasági-társadalmi célkitűzéseinek megvalósításába. — Úgy tudom, hogy a tudományos-műszaki alkotómozgalom országos seregszemléiről Mures megye termelőegységei, szakemberei számos díjjal, diplomával tértek haza. — A megyeközpontból főleg az Azomure?, a Metalotehnica, az Elektromure?, de más vállalatok és városok tervezőmérnök-szakember-munkaközösségei is a jelenlegi és a következő ötéves tervünk legfőbb célkitűzéseinek megvalósítását szolgáló találmányokkal, újításokkal vesznek részt a műszaki alkotómozgalomban. Munkájukban ösztönző példa doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő tevékenysége, aki a tudományos kutatómunkát nagyszerűen egyezteti a korszerű román ipar kiépítésének gyakorlati követelményeivel, a tudományos haladás igényeivel. A Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökeként kivételes szervezői koncepcióval hangolja össze a tudományos kutatást a műszaki fejlesztés gyakorlatával. — A művészeti alkotó, a műkedvelő tevékenység, mint említette — az új embertípus egyik személyiségformáló eszköze. Tíz-tizenöt évnyire visszatekintve műkedvelő mozgalmunk fejlődésére, megállapíthatjuk, hogy nemcsak a résztvevő együttesek száma gyarapodott, hanem művészileg is színesedett, gazdagodott ez a mozgalom. — Valóban, ezen a VII. rendezvénysorozaton száznyolcvannyolc együttessel meg alkotói körrel és háromezernyolcszáztizennégy taggal több vesz részt, mint ahány az előzőn szerepelt. Különösen a színjátszó együttesek és az irodalmi színpadok, a mozgósító művészcsoportok és a népzenei együttesek száma gyarapodott. De minőségi ugrást is tapasztalhatunk nemcsak a műsorválasztás, hanem a művészeti felkészülés tekintetében is. — Szerepe van ebben a szakirányításnak is? — Feltétlenül, hiszen — pártfőtitkárunk útmutatását követve — mind több községközpontban, illetve városban és munkásklubban hozzuk létre a Megéneklünk, Románia Művészeti és Műszaki Alkotótevékenység Központjait. Tehát úgy szervezzük meg a tudománynépszerűsítő, a műszaki meg a művészeti alkotótevékenységet, hogy ki-ki az érdeklődési körének és felkészültségének, művészi törekvéseinek és tehetségének megfelelően tevékenykedhessen. Ezekben a központokban tágabb lehetőség nyílik a könyvtárak, tudományos művészfilmek s más dokumentációs anyagok hasznosítására, ezért nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni a tudományos világnézet kialakítására éppúgy, mint a hazafias és az erkölcsi, vagy az esztétikai nevelésre. A műszaki értelmiségiek éppúgy, mint a pedagógusok, az írók és a művészek tevékenyen részt vesznek a kulturális-nevelő tevékenységben; a jelenlegi rendezvénysorozaton ez miként nyilvánul meg? — Tudománynépszerűsítő brigádjaink és tudományosművelődési egyetemeink nagyon népszerűek, de a műkedvelő együtteseket is többnyire értelmiségiek, gyakran műszaki szakemberek vezetik. Igaz, falun nem annyira elterjedt, hogy az agrármérnök vagy az orvos szervezze-irányítsa a műkedvelőket, de hát ehhez bizonyos művészi hajlam is szükséges. Inkább azt kell hangsúlyoznom, hogy a falusi értelmiség — és ez alól az ingázók nem lehetnek kivételek — igyekezzék testületileg példamutatóan részt vállalni a kulturális-nevelő munka szervezéséből és irányításából. SEBESTYÉN ALIZ A tudás és a kultúra szerepe Maros-menti táncszvit (Ioan Miclea-Mihale felvétele)