Üvegipar, 1973 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM az Üvegipari művek, dolgozóinak lapja 1973 JANUÁR A magasabb követelményekének megfelelően emeljük munkánk színvonalát Eredményeinkről és terveinkről nyilat­kozi­k Szokup Lajos vezérigazgató Az új év kezdete a számvetés, a jövő tervezésének ide­je. Alkalmas időpont arra, hogy áttekintsük az 1972-es gaz­dasági évben végzett munkáinkat, értékeljük eredményein­ket, és az elemzés nagyítója alatt vizsgáljuk m­ég meg nem oldott problémáinkat. Mindezek elemzése és a népgazdasági tervben vállalatunk számára előírt feladatok alapján ha­tározzuk meg gyáraink és az Üvegipari Művek 1973. évi programját negyedik ötéves tervünk harmadik esztende­jére. Hagyományainknak megfelelően Szokup Lajos elvtár­sat, vállalatunk vezérigazgatóját kértük fel, hogy kérdé­seinkre válaszolva lapunk hasábjain adjon tájékoztatást vállalatunk tizennégy ezres kollektívájának óévi eredményei­ről és az új esztendőben előttünk álló feladatokról. KÉRDÉS: Hogyan értékel­hetjük vállalatunk 1972-ben végzett munkáját? VÁLASZ: Eredményes mun­kát végeztünk az elmúlt esz­tendőben, amiért ezúton szeretném kifejezni elismeré­ss semet gyáraink, vállalatunk egész kollektívájának. Negye­dik ötéves tervünkben megha­tározott célkitűzéseinknek megfelelően folytattuk 1972- ben vállalatunk fejlesztését. E munkánk célja termelésünk gazdaságosságának javítása és jelentős mértékű növelése, az export és a belföldi igények mennyiségi és minőségi kielé­gítése volt. Továbbá fontos meghatározója volt munkánk­nak az elmúlt évben is dol­gozóink élet- és munkakörül­ményeinek javítása, jövedel­mi színvonaluk fejlesztése. Mivel a mérlegkészítés idő­szakában vagyunk, a vég­leges eredményeink számai még nem állnak rendelkezés­re, csak előzetes adatok. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az előző évihez képest 13 szá­zalékkal növeltük termelésün­ket, amelynek értéke reali­zált áron eléri a 2 milliárd 456 millió forintot. A tőkés országokba irányuló expor­tunkat 2—3 százalékkal, szocialista országokba történt a áruszállításunkat 25 százalék­kal növeltük és jelentősen bő­vült üveggyártmányaink ha­zai értékesítése is. Az inten­zív termelésnövelés mellett a műszaki fejlesztési intézke­dések, a fontos beruházások egész sorát valósítottuk meg. Folytatódott, s immár befe­jező szakaszába lépett kiemelt állami nagyberuházásunk, az orosházi síküveggyár építése. Az Orosházi Üveggyárban megvalósult az öntöttüveg gyorshengerlése, a pont­he­gesztett dróthálógyártás, a hungaropán­ üveg gyártása. Nyolcállomásos, dupla cseppes automatát és más korszerű üveggyártó és -feldolgozó gé­peket helyeztünk üzembe gyárainkban. Kiemelt jelen­tőségűnek tekinthető, hogy a Salgótarjáni Öblösüveggyár­ban megvalósult az automati­kus kehelygyá­rtás és az is, hogy Miskolci Üveggyárunk­ban osztrák licenc alapján, de vállalatunknál készült három­soros U-profilhengerlő gépet helyeztünk üzembe. KÉRDÉS: Mindez a sokol­dalú fejlesztés hogyan hatott vállalatunk eredményeire, a dolgozók keresetére? VÁLASZ: Az elmúlt évben már 800 brigádban kilenc­ezer dolgozónk vett részt, a szocialista munkaversenyben. Közülük 516 brigádban 6197 dolgozónk nyerte el tavaky a kitüntető címek különböző fo­kozatait. Dolgozóink ver­senylendülete a műszaki fej­lesztés, a munka- és üzem­­szervezés fejlődésével páro­sulva , a termelékenység mint­egy 10 százalékos sét tette lehetővé. növekedő­vállala­tunk az előző­ évi 332 millió forintos nyereséggel szemben az 1972. évi munka alapján 400 millió forintos nyereség­gel számolhat. A bérszínvo­nal növekedése a tervezettnek megfelelően eléri a 6 száza­lékot és emellett vállalati át­lagban a tavalyihoz hasonló mértékű részesedéssel is szá­molhatunk. KÉRDÉS: Hogyan értékel­hető a alakulás a munkakörülmények és a munkavéde­lem helyzete gyárainkban? VÁLASZ: Vállalatunk a­­ múlt évben is jelentős össze­geket fordított az egészsége­sebb, biztonságosabb munka­­körülmények megteremtésére. A hazai munkakörülmények jelentős javulását hozta a Sa­lg­ótar­j­á­n­i Ö­bl­ösüvegigyá­r üzemi fejlesztése, s ezt céloz­za az Ajkai Üveggyárban megindult fejlesztés, valamint az Orosházi Üveggyár hutai­nak felújítása is. A termelés bővítése mellett a munkakö­rülmények javítását is szol­gálta a Szerszám- és Készü­lékgyárunkban átadott új ü­zemcs­a­r­nok. Sa­jós­zent­péter­i gyárunkban korszerű szociális létesítmények készültek el. A munkavédelem fejlesztésére tett műszaki és egyéb bale­­se­tmegelőző intézkedései­nk lassan éreztetik hatásukat. Csak igen kismértékben csök­kent a balesetek m­­att kiesett munkanapok száma és általá­ban a balesetek súlyosságá­nak növekedését tükrözi­k a statisztikánk. Gyárainkban még nagyon sok a tennivaló az intenzívebb balesetmeg­előzés, a munkavédelem köz­üggyé tétele érdekében. KÉRDÉS: Milyen feladatok hárulnak vállalatunkra az idén? VÁLASZ: Nemcsak a terv­készítés, hanem idei terveink konkretizálásának időszaká­ban is vagyunk. A magasabb követelményeknek megfele­lően, pártunk Központi Bi­zottsága 1972. november 14— 15-i ülésén hozott határozata alapján kell emelnünk mun­kánk színvonalát. Abban tudatban folytatjuk termelé­­­sünk fejlesztését, hogy válla­lati eredményeink, dolgo­zóink jövedelmi színvonalá­nak további emelése csak a hatékonyabb munkánkkal alapozható meg. 1973-ban bázishoz képest 150 millió fo­­­rinttal, 6,5 százalékkal növel­jük vállalatunk termelésének értékét. Vállalatunk rendel­kezik a szükséges erővel és eszközzel ahhoz, hogy 2 mil­liárd 600 millió forintos prog­ramját sikerrel valósíthassa meg az idén. Exportunkat tő­kés relációban 20—25 száza­lékkal, a demokratikus or­szágok részére 8—10 százalék­kal növeljük. Vállalatunk nyereségét 460 millió forint­ban irányoztuk elő, s emel­lett az is reális igény, hogy a központilag biztosított bérfej­lesztésen kívül mintegy 3 szá­zalékos bérszínvonal-növeke­dést­­ érjünk el gyárainkban saját erőből, a hatékonyság növelése útján. KÉRDÉS: Hogyan határoz­hatjuk meg idei munkánk legfontosabb követelményeit a gyárakban és vállalati szin­ten egyaránt? VÁLASZ: Ahhoz, hogy si­kerrel valósíthassuk meg ter­veinket fokozott mértékben számítunk párt- és tömegszer­vezeteink rést segítő mozgósító­, termő­munkájára. Szá­mítunk a törzsgárda helytál­lására, szocialista brigádjaink példamutató, eredményesebb, minőségében is javuló mun­kájára. Jelentős tartalékaink vannak a munka- és üzem­­szervezésben, a költséggazdál­kodásban és különösen gyártási selejteik csökkentésé­­­ben. A minőség javítása mel­lett különös figyelmet kell fordítanunk a szállítási szer­­ződéseink­ben vállaltak pontos teljesítésére, mert ez az alap­ja márkánk hírnevének, meg­ítélésünknek a hazai és a külföldi piacokon. Nehéz, de erőink összefogásával teljesít­hető feladatok hárulnak vál­lalatunkra az idén. Kívánok mindezek sikeres megvalósí­tásához eredményekben gaz­dag munkát és jó egészséget vállalatunk egész kollektívá­jának. Szokup Lajos A vállalati szakszervezeti bizottság az Üvegipari Művek gazdaságvezetésének előter­jesztése alapján 1972. decem­ber 15-i ülésén tárgyalta az „Üvegipar Ifjú Mestere” cím elnyerésének feltételeit. Az előterjesztés alapján el­határozásra került, hogy az 1973. évi szocialista munka­­verseny-mozgalom keretében az ifjúsági akcióprogramunk elveinek és programjának megfelelően a KISZ-szerveze­­tek bevonásával szervezzük meg az „Üvegipar Ifjú Meste­re” cím elnyeréséért folyó versenyt. A verseny célja a fiatalok általános, szakmai színvonalá­nak növelése, ismeretkörének fejlesztése, az általuk végzett munka gazdaságosságának fo­kozása, minőségének­­ javítása és a termelékenység növelése. A verseny hat szakmában kerül megrendezésre, így 1973. szeptember és október hóban az üvegfúvó és üvegcsiszoló szakmában. Az eddigi tapasz­talatok alapján az üvegfúvók versenyét gyáranként rendez­zük meg, míg az üvegcsiszo­lók­ versenye a salgótarjáni öblösüveggyárban kerül meg­rendezésre. 1974. február— március hóban kell megren­dezni a vasesztergályosok ver­senyét a sajószentpéteri üveg­gyárban, a marósok és lakato­sok versenyét a pásztói Szer­szám- és Készülékgyárban, míg az automatagépészek ver­senyét az orosházi üveggyár­ban. A versenyben részt vehet: — Minden 30 éven aluli üveggyári dolgozó (automata­­gépészek esetében 35 év), aki ismeri szakmáját és azt úgy elsajátította, hogy az orszá­gos gyakorlati munkabemuta­tón részt vehet; — aki magatartásával, a munkafegyelem betartásával, termelési eredményeivel és egyéb feltételekkel bizonyítot­ta tudását és képességeit; — akit a gyár gazdasági vezetése, a társadalmi szervek és KISZ-bizottsága alkalmas­nak tart arra, hogy a verse­nyen részt vegyen. A VSZB jóváhagyta a ver­seny megrendezésének a mód­ját és a verseny lebonyolítá­sának elnökségét és a bizott­ság tagjait. Az egyes szakmákban a verseny lebonyolítására kije­lölt gyáraknál a gyári intéző bizottság feladata lesz a ver­senyhez szükséges technikai feltételek biztosítása. A művek gazdasági vezeté­se a versenymozgalom felhí­vását és feltételeit 1973. ja­nuár 31-ig juttatja el a gyá­raknak. Ez idő előtt a terve­zetet meg kell tárgyalni a gyárak KISZ-titkáraival és véleményüket kérni, illetve segítségüket a verseny sikere érdekében. A vállalat gazda­sági és társadalmi vezetői ez­úton is felkérik a gyárak gaz­dasági és társadalmi szerveit, hogy a versenybe való fel­készítésben, úgy az elméleti, mint a gyakorlati munkákban segítsék a versenybe bene­vezett fiatalokat. Feltétlenül szükséges megrendezni gyá­rainkban a házi versenyt és csak az ott eredményesen sze­replő fiatalok vehetnek részt a vers­eny döntőjében. A szervező bizottság úgy ér­zi, hogy az eddig megrende­zett versenynek is nagy sike­re volt, most is nagy számban fognak jelentkezni fiatal szak­munkásaink, előre is kívá­nunk eredményes felkészülést és sikereket a versenyben. 5 Vágás gyémántkorongga­l Az opálgolyót azelőtt lángon pattintották a Tokodi Üveg­gyárban. A pattintás helyén azonban éles törésfelület ke­letkezett, amit csiszolással kellett eltüntetni. Két személy végezte az opálbúrák pattin­tását, kettő a csiszolással fog­lalkozott, s egy műszakban ez­zel a módszerrel 1200—1300 darab opálüveg feldolgozását végezték el. A beszerzett új vágógépek és a gyémántko­rongok segítségével egy mun­kásnő feladatává egyszerűsö­dött a bonyolult munkaműve­let. A gyémántkoronggal egy műszakban 1900 darab opál­búra nyaklevágását lehet elvé­gezni. Gyémántkoronggal végzi az opál bura nyaklevágását Gáb­ris Józsefné, szocialista brigádvezető Évzáró taggyűlés Parádon Megtartotta évvégi beszá­moló taggyűlését a Parádi Üveggyár pártalapszervezete. A taggyűlésen Sólyom Ernő, a járási pártbizottság titkára és Süveges Benedek, a megyei pártbizottság munkatársa is megjelent. ■ Szilágyi Lajos titkár ismer­­­tette a tartalmas beszámolót, amely átfogóan értékelte a tavalyi­­ munkát. Kiemelte, hogy a párt vezető szerepe po­zitívan érvényesül a gyárban azáltal is, hogy a párttagok nagy része tömegszervezeti aktivista. Az elmúlt évben emelkedett a párttagság egész­séges vitaszelleme, viszont a taggyűlések látogatottságán még javítani kell. A gyári eredmények mozgatórugója a szocialista munkaverseny, amelyben részt vesz a dolgozók 80 százaléka. Ennek köszönhe­tő, hogy tervüket kitűnő ered­ménnyel zárták Termelésük tavaly is erőteljesen fejlődött. Sikerrel zárult a tömegpoliti­kai oktatás. A témák kivá­lasztása helyes volt, s az anyagot üzemi példákkal tet­ték kézzelfoghatóvá a propa­gandisták. A pártvezetőség be­számolója foglalkozott KISZ munkájával is, amely az a elmúlt évben kissé akadozott. Javítani kívánnak ezen, csak­úgy, mint a szakszervezet kulturális munkáján. A titkár ezután előterjesz­tette az 1973.­ évi munkára vonatkozó határozati javasla­tokat, majd hozzászólások következtek. A felszólalók többsége pártmegbízatásként kapott munkájáról adott szá­mot. Sólyom Ernő gratulált a gyár jó eredményeihez, pártszervezet munkájához, s a a 25 éves párttagság elismerésé­ül emléklapot nyújtott át Haverla Ferencné üvegfestő­nek és Varga Sándor gyár­igazgatónak. Gembiczki Béla Felkészültek a földgáz fogadására Elkészült és a földgáz fo­gadására alkalmas már az Ajkai Üveggyár gázellátó rendszere. Kemény munkával, a téli időjárás okozta nehéz­ségek ellenére is sikerült ha­táridőre elvégezni a szerelést. Most már csak az a kér­dés, mikor lesz gáz az ajkai fővezetékben. Amint megin­dul a földgáz szolgáltatása, az Ajkai Üveggyár az elsők kö­zött kezdi meg a városban e fontos energiahordozó haszno­sítását. Amint erre sor kerül­het, elsőnek az ólomüveg ol­vasztására átállított „A” kád­­kemencét kapcsolják át föld­gáztüzelésre. Az idei év folyamán foko­zatosan kerül sor arra, hogy a huta kemencéit átállítják a földgázra. Ez hasznos lesz a technológia és az önköltség szempontjából, de különösen előnyösnek ígérkezik a hutá­ban dolgozó üvegfúvók mun­­kai helyi légkörének javításá­ban. Egészségesebbé teszik a huta levegőjét a tető meg­emelésével is. Az ÉBGV Gá­bor Áron gyára már elvégez­te a tetőemeléssel kapcsola­tos vasszerkezeti munkát és hozzákezdtek a tetőfedéshez, üvegezéshez. Bolyáki Zoltán tudósító A vázszerkezet már a helyére került. Épül az Ajkai Üveg­gyár új finomcsiszoló műhelye I Új sav­fényező­ től Már szerelik az Achtas-cég­­vásárolt savfényező és -semlegesítő automatát az Aj­kai Üveggyár új finomcsiszo­ló épületében. A gyárban nagy reményeket fűznek az új berendezés ü­zembehelye­­zéséhez, mert sok előnye van a régi savazási módszerrel szemben.

Next