Üvegipar, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
2 ÜVEGIPAR A működési szabályzat megtárgyalása a vállalati mób napirendjén Szakszervezetek Országos tanácsa elnöksége 1018/1977. (V. 7.) MTA SZOT számú együttes határozata, valamint a SZOT elnökségének az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről szóló irányelvei alapján a szakszervezetek, így az Üvegipari Művek szakszervezeti működési szabályzatában is módosítások váltak szükségessé. Az együttes határozat figyelembevételével az ügyi és városfejlesztési építésminiszter és szakszervezetünk elnöksége 1/1977. sz. közös határozatában szabályozta az üzemi demokrácia fejlesztésének vállalati feladatait, mely szintén alapul szolgált a működési szabályzat módosításához. Fentiek alapján a szakszervezeti bizottság átdolgozta, s december 20-án megvitatta a vállalati szakszervezeti szervezetek hatáskörét és munkamódszerét, melyet végső soron a szakszervezeti tanács fog jóváhagyni. A működési szabályzat alapja a szakszervezet tevékenységének, hiszen előterjesztéseket a a különböző meghatározott jog- és hatáskör szerint tárgyalja a vezető testület. Korábbiakban a vállalati szakszervezeti tanácsnak és szakszervezeti bizottságnak voltak hatáskör szerinti jogai. Az üzemi demokrácia kérdésével kapcsolatos határozatot követően azonban létre kellett hozni a vállalati szakszervezeti tanács és a szakszervezeti bizalmi küldöttek együttes testületi ülését is. Ez a testület több fontos kérdésben lett felruházva hatáskörrel, s mint ismeretes, első ülését már meg is tartotta. Tekintve, hogy a működési szabályzatban új fejezetként szerepel az említett együttes testületi ülés és annak feladatai, célszerűnek. ..látszik, hogy annak jog- és hatáskörét ismertessük részletesebben annál is inkább, mivel ezeknek a jogoknak a gyakorlása komoly befolyással van a gazdálkodásra, életszínvonal kérdéseire, jóléti alapok felhasználására stb. Részleteiben visszatérve, az együttes testületi ülés: DÖNT az — a kollektív szerződés megkötéséről és annak végrehajtásáról szóló évenkénti beszámoló elfogadásáról, illetve a módosítások szükségességére - a vállalati szociális terv kialakításáról és a vállalati egy főre jutó jóléti , kulturált alap gyárak közötti felosztásáról, a vállalat gazdasági vezetése véleményének előzetes kikérése mellett. ÁLLÁST FOGLAL: — az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, gyára közötti felosztásáról, — a részesedési, a jóléti és a kulturális alap gyárak közötti felosztásáról, — a vállalati szociális tér végrehajtásáról szóló éverkénti beszámoló elfogadásáról. VÉLEMÉNYEZI: — a középtávú és éves vállalati terveket és az éves tér végrehajtásáról szóló beszédólót és ehhez kapcsolódóan a vállalati gazdasági vezető ’ (vezérigazgató és ’ éves tevékenységét.helyettese Gondolom a fentiekből érzékelhető a feladatok súlya , nagysága, melyet eredményesen csak megfelelő és gondc előkészítő munkával lehet megvalósítani. Éppen ezért lényeges a testületek munka módszere, melynek egy pá kérdéseire szeretnék kitérni A szakszervezeti jog és hatásköröket a vezető testületél kollektíván kell, hogy gyakorolják. Ennek során biztosítani kell a demokratikus ’ centralizmus érvényesülését, a szakszervezeti, üzemi, munkahelyi demokrácia megvalósítását. Biztosítani kell a tagja számára véleménye nyilvánításának lehetőségét és mindig a többség véleményét, mir . egyik legfontosabb tényező , kell figyelembe venni. , A hc*u.t. határozatok ,vég rehajtása érdekében —a tagság tájékoztatására és mozgósítása céljából rendszeresíteni kell a bizalmiak szóbeli, vagy írásos úton való tájékoztatását minden jelentős szakszervezeti döntésre határozatról. Az üzemi demokrácia gyakorlatával kapcsolatban megjelent határozat szerint a bizalmi küldöttek alapvető feladata, hogy rendszeresen összegezzék a hozzájuk tartó szakszervezeti csoportok álláspontját, véleményét és azokat képviseljék &tt együttes ülései majd az ott hozott állásfoglalásokról tájékoztassák a tagságot A vállalat választott szakszervezeti vezető testületei az illetékes gazdasági vezetőktől tájékoztatást kérhetnek, beszámoltathatják, vizsgálatot tarthatnak a dolgozók élet-és munkakörltményeire, a vállalati szabályzatokban foglaltak végrehajtására, az üzemi demokrácia érvényesülésére vonatkozóan. A gazdasági vezetők kötelesek a kért adatokat rendelkezésre bocsájtani, mulasztás esetén az stb. eljárást kezdeményezhet a végrehajtásért felelősök ellen. A különböző szintű szakszervezeti vezetőtestületek között (VSZB—VSZT együttes ülés) munkamegosztás érvényesül, ezt fejezi ki a részükre biztosított jog- és hatáskör is. A testületek feltételezik is egymást, mivel pl. a vszb. véleményezi az együttes ülés elé kerülő előterjesztéseket, a vszt is ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtását, azok betartását stb. A vállalat szakszervezeti működési szabályzatáról írt gondolatok korántsem merítik ki a teljesség igényét inkább informáló és tájékoztató jellegűek, melyet az üvegipar dolgozói, szakszervezeti aktívái részére szántunk azzal a nem titkolt céllal, hogy mind jobb legyen a vállalat szakszervezeti vezető testületeinek munkája, ezzel együtt eredményesebb a dolgozók érdekvédelme és érdekképviselete. Lencse Mihály Építők Szakszervezete 1978. JANUÁR Tartják a programot Síküveggyári jítás Nincs lemaradás a Salgótarjáni Síküveggyár Zagyva III-as kemencéjének felújításánál. Már a bontásnál kétnapos előnyre tettek szert az itt dolgozók, s ennek volt köszönhető, hogy a kemence átépítését november 15-én megkezdhették. Azóta a programnak megfelelően halad a munka. Eddig több mint 800 köbmétertűzálló anyagot építettek be. A kemenceoldalfalak az olvadék felső szintjéig üvegei készültek, a rácsozatok teljes egészében a helyükön vannak, s az égő nyakszerkezetek java részét is beépítették már. Az eddig végzett munka kifogástalan minőségű. A kemencekőművesek munkáját eddig sem anyaghiány, sem létszámhiány nem hátráltatta. A külföldről rendelt tűzállóanyagok a kért határidőre érkeztek be, sajnálatos viszont, hogy a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundigyár a tavaly februárban rendelt anyagoknak még 50 százalékát sem szállította le — bár a szállítást 1977 október 31-re vállalta. A kemence építésénél vasszerkezetek szerelése szintén az ütemezésnek megfelelő. A kapcsolódó szerkezetek pontosítását menet közben, a helyszínen végzik a szakemberek. Egyes vasszerkezetek és alkatrészek szállításánál késedelem tapasztalható, azonban a szükséges intézkedésekis megtörténnek annak érdekében, hogy a lemaradásokat még időben behozzák. A kemence építésénél az üvegipar társgyárai mellett a Nógrád megyei ÁÉV kőműves szakemberei is dolgoznak. Vendel Lajos Kosléder Albert hegesztő munkatársaival a vasszerkezetekhez szükséges anyagokat vágja méretre Tóth Imre, síküveggyári kőművestársaival lazafánál dolgozik a kemence fa Portálüveget tervez, gyárt és szerel a helyszínen is az Ybl brigád Az Orosházi Üveggyár hungaropan üzemében a fémszórógép körül dolgozók alakították meg az „Ybl Miklós” Brigádot 1974-ben, akiről ma. Tűnt dolgos, komoly emberek szocialista brigádjáról beszélgetünk. Alig telt el a 77-es esztendő első hónapja, s máris mozgalmassá vált a brigád élete — új technológia, új brigádtagok, átszerveződés, új vállalás. Ezek csak a főbb jellemzők, s mögöttük az új imeretek elsajátítása, az első botladozások és sikerek, a nehéz munka jellemzői. A hungaropan üzésp átszervezéssel, saját létszámáva megkezdte a húzott síküveg megmunkálását, fúrását. A ADA olasz cég által szállítót berendezések pontos szép áru készítését biztosítják gépe szerelő, hozzáértő lelkiismeretes emberek keze alatt. A feladatot a brigád tagjai vállalták, melyből több lett, mint teljesítés. A brigát felvette tagjai közé a síküveg beépítését végző üvegező csoport tagjait, akik névjegyeiket már 1976-ban letették — Szolnok, Győr, Eger már elismerte munkájukat. A kőr meg .i .sem zárult le. Hamarosan a portálüveg tervezését végzőket is tagjai között vallotta a szocialista brigád. így valósult meg az építőipar ma még ritka egysége, amely magába foglalja a tervezést, a gyártást és a kivitelezést. Elég egy példa erre: És milyen színvonalon? 1977. október 18-án a Békéscsabai univerzál megnyitása alkalmával Áruház dr. Sághy Vilmos miniszter Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesítette Petrányi János kivitelező művezetőt, a szocialista brigád tagját-Ezek alapján bátran állíthatjuk, hogy a keret nélküli üvegezés új profilja lett az Orosházi Üveggyárnak, melyhez a tartó és összekapcsoló szerelvényeket, a megmunkált síküveget, végül helyszíni szerelést is biztosítana. Jelentősége, hogy megszűnt az üvegportálok évi több tízezer dollár értékű importja, csekként a kivitelezések átfutási ideje, lehetővé vált az üvegportál széles körű elterjedése modern építészeti irányzatokban. Nagy Péter üzemmérnök Szakszervezetünk 75 éves AZ IDÉN, 1978-BAN jelentős évfordulót ünnepel szakszervezetünk, s vele együtt az egész magyar munkásmozgalom. Hetvenöt éve, 1903-ban egyesültek szövetséggé az építő-, fa- és építőanyagipari dolgozók szakmai szervezetei és ezzel megalakult a Magyar Építőmunkások Országos Szövetsége, a MÉMOSZ. Egymástól különálló, elszigetelt szervezeteikben már korábban is sok hősi harcot vívtak az építőmunkások, amíg sor kerülhetett az erők egyesítésére. A magyar munkásmozgalom, így az építők, a fások és az építőanyagipariak mozgalma is általában az 1867. évi ■ „kiegyezés” után lendült fel, amikor a korát jóval túlélt feudalizmus mellett kibontakozott hazánkban a kapitalista rendszer és sorra alakultak a tőkés vállalkozósok A HÁROMNEGYED ÉVSZÁZADA történt szövetséggé alakulást — minden elnyomással dacolva — szakmai szervezetek országos a kongresszusai készítették elő. A magyarországi kások érdekeit védő építőműnminden szervezet képviselőinek tanácskozása volt 1897. júniusában az első hazai építőmunkás-kongresszus. Határozatában kimondotta: „...Az országban levő valamennyi polgári párt csakis azokat képviseli, akik a munkásságot gazdaságilag kizsákmányolják, politikailag elnyomják és szellemi tartják... Ezért tudatlanságban a magyarországi építőmunkások kongresszusa a szociáldemokrata párthoz csatlakozik, mint olyanhoz, amelynek érdekei és elvei az övéivel azonosak.” Még egy év sem telt el azután és 1898 áprilisában összeült a famunkások kongresszusa, amely elhatározta az Országos Famunkás Szakegylet megalakítását. Az imperializmus erősödésével, a tőkés kizsákmányolás fokozódásával vált egyre sürgetőbbé a követelmény: a munkásság egészét átfogó szakszervezeti szövetségek megalakítsa. Ennek fontosságát iparágaink területén a kőművesek és az asztalosok ismerték fel elsőként — ők jártak élen a magasabb fokú szakszervezeti élet kialakításában. Többszöri „nekirugaszkodás” után, az 1903-as esztendőre sikerült megteremteni a szilárd alapokat a MÉMOSZ, illetve a Famunkás Szövetség megalakításához. 1903. január 4- én tartották meg a MÉMOSZ alakuló közgyűlését, s ettől kezdve a magyarországi építők és fások szorosan együttműködő szövetségeik vezetésével vívták harcukat a munkáltatókkal a jobb életért, munkafeltételekért. Egy újságcikk keretében aligha volna lehetséges megemlékezni az eseményekben, sztrájkharcokban és forradalmi megmozdulásokban is oly gazdag 75 esztendő valamennyi jelentős mozzanatáról. Ezért csak példaként idézzük fel mindjárt a MÉMOSZ megalakulását követő időszakot. Amikor 1905-ben az orosz proletariátus felkelt a cári zsarnokság ellen, a magyar munkások körében is szárnyra kelt a jelszó: „Kövessük az orosz példát!” Mindenütt fellángoltak a sztrájkharcok, a tüntetések. Számos megmozdulás kezdeményezői voltak ebben az időben a szakszervezetbe tömörült építő-, fa- és építőanyagipari munkások. Teljes győzelemmel végződött például 1306. márciusában félezer miskolci építőmunkás munkabeszüntetése. Bérköveteléseiket, amelyekért tüntettek , teljesítették és hatóságilag visszaállították a sztrájkszabadságot. Ennek híre futótűzként terjedt el az országban és a példát sokan követték. Az Építőmunkás 1906. április 1-i számából megtudjuk, hogy Budapesten, a külső Soroksári út egyik építőanyagipari üzemében „robotoló fehér rabszolgák férfias bátorságot véve maguknak, szembeszálltak a gyár milliomos urával, megtagadták az engedelmességet.” Ezek a fedéllemezgyártó munkások, s a következő hónapban sztrájkba lépett csepeli kőművesek is a MÉMOSZ tagjai voltak. A ELSŐ VILÁGHÁBORÚ kirobbanása előtt a magyar építőmunkások még időben felismerték a veszélyt és szakszervezetük a béke védelmére mozgósított. „Nekünk semmi érdekünk nem fűződik a háborúhoz — írták az Építőmunkás 1912. október 3-i számában. — A béke az érdekünk! Vak elbizakodottság kell ahhoz, hogy azt higgyék: ennek az országnak kizsarolt, elnyomott népe fegyvert fog majd azoknak az érdekeiért, akik letiporják. Le a tömeggyilkosokkal! Békét akarunk!” A tragédia mégis bekövetkezett ugyan, de elérkezett az un. minden eddiginél hatalmasabb erejű forradalmi fellendülés időszaka is. A MÉMOSZ tagsága is részt vett 1919-ben az „őszirózsás” forradalomban, majd 1919 tavaszán a proletárdiktatúra megteremtéséért, majd annak megvédéséért küzdött. Amikor veszélybe került a Magyar Tanácsköztársaság, az munkások megszervezték építő- proletárhadsereg dandárját, s velük MÉMOSZ- tartottak a famunkások kipróbált harcosai is. A MÉMOSZ Vörös Zászlóalj sikeresen vett részt Miskolc, majd Kassa térségében a cseh intervenciósok visszaverésében. A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság leverését hazánk legsötétebb történelmének egyik t.hy-rendszer korszaka, a Horkövette. Rengetek építő-, fa- és anyagipari munkás esett építőáldozatul a fehérterror bestiális vérengzéseinek. Csupán egyetlen példa erről: a devecseri erdőben 1919 berében lemészárolt szeptemhuszonkét ártatlan ember közül tizenhét volt építőmunkás. Az egymást váltó fasiszta kormányok szüntelenül fokozták a munkásság mását és szervezeteik elnyőmogainak megnyirbálását. Ennek ellenére a szakszervezetek a legnagyobb gazdasági és politikai elnyomás idején a szocializmus iskolái maraditak. Szüntelenül ápolták a forradalmi sztrájkharcokat, hagyományokat, politikai megmozdulásokat szerveztek. A MÉMOSZ-t erősítette, tekintélyét növelte, hogy az ácsmunkások korábbi csatlakozása után, 1920-ban a festőmunkások, 1923-ban pedig a téglagyári munkások szövetsége is beolvadt soraiba. A MÉMOSZ egyike volt azoknak a szakszervezeteknek, amelyekben az illegális kommunista pártnak különösen sok aktív tagja tevékenykedett. A szakszervezeti szervekben, a munkahelyen ellenzéki bizottságokat és kommunista sejteket építettek ki, amelyek szervezték, irányították a munkástömegek harcait, tiltakozó megmozdulásait. Itt küzdöttek az építők és a faipari munkások az 1930. szeptember 1-i nagy tüntetésen is. Közülük került ki a megmozdulás vértanúja, Darnyik János állványozó munkás. A FELSZABADULÁS UTÁN, a népi hatalom erősítésében, politikai és gazdasági céljainak megvalósításában töltött be fontos szerepet szakszervezetünk, amely közben belső életében megerősödött. 1950-ben egyeiültek formailag is a harcukat már 1903 óta kéz a kézben, töretlen egységben vívó szervezetek: a MÉMOSZ, és a Famunkás Szövetség. Az akkor létrejött Építő-, Fa- és *■ű«tőanyagipari Dolgozók Szakszervezete azóta fejt ki mind , eredményesebb tevékenységet a szocializmus ügyének szolgálatában, a közel 390 ezres tagsága értelmében.