Üvegipar, 1978 (10. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

2 ÜVEGIPAR A működési szabályzat megtárgyalása a vállalati mób napirendjén Szakszervezetek Országos ta­nácsa elnöksége 1018/1977. (V. 7.) MTA SZOT számú együttes határozata, valamint a SZOT elnökségének az üzemi demokrácia egyes kér­déseiről szóló irányelvei alap­ján a szakszervezetek, így az Üvegipari Művek szakszer­vezeti működési szabályzatá­ban is módosítások váltak szükségessé. Az együttes határozat fi­gyelembevételével az ügyi és városfejlesztési építés­mi­niszter és szakszervezetünk elnöksége 1/1977. sz. közös ha­tározatában szabályozta az üzemi demokrácia fejlesztésé­nek vállalati feladatait, mely szintén alapul szolgált a mű­ködési szabályzat módosításá­hoz. Fentiek alapján a szak­­szervezeti bizottság átdolgoz­ta, s december 20-án megvi­tatta a vállalati szakszerve­zeti szervezetek hatáskörét és munkamódszerét, melyet vég­ső soron a szakszervezeti ta­nács fog jóváhagyni. A működési szabályzat alap­ja a szakszervezet tevékeny­ségének, hiszen előterjesztéseket a a különböző meghatá­rozott jog- és hatáskör szerint tárgyalja a vezető testület. Korábbiakban a vállalati szakszervezeti tanácsnak és szakszervezeti bizottságnak voltak hatáskör szerinti jogai. Az üzemi demokrácia kér­désével kapcsolatos határoza­tot követően azonban létre kellett hozni a vállalati szak­­szervezeti tanács és a szak­szervezeti bizalmi küldöttek együttes testületi ülését is. Ez a testület több fontos kérdés­ben lett felruházva hatáskör­rel, s mint ismeretes, első ülését már meg is tartotta. Tekintve, hogy a működési szabályzatban új fejezetként szerepel az említett együttes testületi ülés és annak fel­adatai, célszerűnek. ..látszik, hogy annak­ jog- és hatáskörét ismertessük részletesebben annál is inkább, mivel ezek­nek a jogoknak a gyakorlása komoly befolyással van a gaz­dálkodásra, életszínvonal­ kér­déseire, jóléti alapok felhasz­nálására stb. Részleteiben visszatérve, az együttes testületi ülés: DÖNT az — a kollektív szerződés megkötéséről és annak végre­hajtásáról szóló évenkénti be­számoló elfogadásáról, illetve a módosítások szükségességére - a vállalati szociális terv k­­i­alakításáról és a vállalati eg­y főre jutó jóléti , kulturál­t alap gyárak közötti feloszt­­á­sáról, a vállalat gazdasági ve­­­zetése véleményének előzete­s kikérése mellett. ÁLLÁST FOGLAL: — az évenkénti bérfejlesz­­­tés felhasználásának főbb el­­­veiről és arányairól, gyára közötti felosztásáról, — a részesedési, a jóléti é­s a kulturális alap gyárak kö­­­­­zötti felosztásáról, — a vállalati szociális tér­­ végrehajtásáról szóló éver­­­kénti beszámoló elfogadásá­­­ról. VÉLEMÉNYEZI: — a középtávú és éves vál­lalati terveket és az éves tér végrehajtásáról szóló beszé­­­dólót és ehhez kapcsolódóa­n a vállalati gazdasági vezető ’ (vezérigazgató és­­ ’ éves tevékenységét.helyettese Gondolom a fentiekből ér­­­zékelhető a feladatok súlya , nagysága, melyet eredménye­sen csak megfelelő és gondc előkészítő munkával lehe­t megvalósítani. Éppen ezért lé­nyeges a testületek munka­­ módszere, melynek egy pá kérdéseire szeretnék kitérn­i A szakszervezeti jog és ha­­­tásköröket a vezető testületé­l kollektíván kell, hogy gyako­rolják. Ennek során biztosí­­­tani kell a­ ­ demokratikus ’ centralizmus­ ­ érvényesülését, a szakszerve­­­zeti, üzemi, munkahelyi de­­­­­mokrácia megvalósítását. Biztosítani kell a tagja számára véleménye nyilván­­í­tásának lehetőségét és mindi­g a többség véleményét, mir . egyik legfontosabb tényező , kell figyelembe venni. , A hc*u­.t. határozatok ,v­ég­­ reh­ajtása érdekében —­­a tag­­­ság tájékoztatására és moz­­­gósítása céljából rendszere­­­síteni kell a bizalmiak szó­­­beli, vagy írásos úton val­ó tájékoztatását minden jelen­­­tős szakszervezeti döntésre határozatról. Az üzemi demokrácia gya­korlatával kapcsolatban meg­jelent határozat szerint a bi­zalmi küldöttek alapvető fel­adata, hogy rendszeresen ös­­szegezzék a hozzájuk tartó­ szakszervezeti csoportok állás­pontját, véleményét és azoka­t képviseljék &tt együttes ülései majd az ott hozott állásfogla­lásokról tájékoztassák a tag­­­ságot A vállalat választott szak­szervezeti vezető testületei az illetékes gazdasági vezetőktől tájékoztatást kérhetnek, be­számoltathatják, vizsgálatot tarthatnak a­­ dolgozók élet-és munkakörltményei­re, a vál­lalati szabályzatokban foglal­tak végrehajtására, az­­ üzemi demokrácia érvényesülésére vonatkozóan. A gazdasági ve­zetők kötelesek a kért adato­kat rendelkezésre bocsájtani, mulasztás esetén az stb. el­járást kezdeményezhet a vég­rehajtásért felelősök ellen. A különböző szintű szak­­szervezeti vezetőtestületek kö­zött (VSZB—VSZT együttes ülés) m­un­ka­megosztás érvényesül, ezt fejezi ki a részükre biz­tosított jog- és hatáskör is. A testületek feltételezik is egymást, mivel pl. a vszb. véleményezi az együttes ülés elé­­ kerülő előterjesztéseket, a vszt is ellenőrzi a hozott ha­tározatok végrehajtását, azok betartását stb. A vállalat szakszervezeti működési szabályzatáról írt gondolatok korántsem merí­tik ki a teljesség igényét in­kább informáló és tájékozta­tó jellegűek, melyet az üveg­ipar dolgozói, szakszervezeti aktívái részére szántunk azzal a nem titkolt céllal, hogy mind jobb legyen a vállalat szak­­szervezeti vezető testületeinek munkája, ezzel együtt ered­ményesebb a dolgozók érdek­­védelme és érdekképviselete. Lencse Mihály Építők Szakszervezete 1978. JANUÁR Tartják a programot Síkü­veggyári jítás Nincs lemaradás a Salgó­tarjáni Síküveggyár Zagyva III-as kemencéjének felújítá­sánál. Már a bontásnál kétna­pos előnyre tettek szert az itt dolgozók, s ennek volt köszönhető, hogy a kemence átépítését november 15-én megkezdhették. Azóta a programnak meg­felelően halad a munka. Ed­dig több mint 800 köbméter­­tűzálló anyagot építettek be. A kemenceoldalfalak az olvadék felső szintjéig üveg­­ei ké­szültek, a rácsozatok teljes egészében a helyükön vannak, s az égő nyakszerkezetek ja­va részét is beépítették már. Az eddig végzett munka ki­fogástalan minőségű. A ke­mencekőművesek munkáját eddig sem anyaghiány, sem létszámhiány nem hátráltatta. A­­ külföldről rendelt tűzálló­anyagok a kért határidőre ér­keztek be, sajnálatos viszont, hogy a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundigyár a tavaly februárban rendelt anyagoknak még 50 százalé­kát sem szállította le — bár a szállítást 1977 október 31-re vállalta. A kemence építésénél vasszerkezetek szerelése szin­­­tén az ütemezésnek megfele­lő. A­­ kapcsolódó szerkezetek pontosítását menet közben, a helyszínen végzik a szakem­berek. Egyes vasszerkezetek és alkatrészek szállításánál késedelem tapasztalható, azon­ban a szükséges intézkedések­­is megtörténnek annak érde­kében, hogy a lemaradásokat még időben behozzák. A kemence építésénél az üvegipar társgyárai mellett a Nógrád megyei ÁÉV kőmű­ves szakemberei is­­ dolgoznak. Vendel Lajos Kosléder Albert hegesztő munkatársaival a vasszerkezetek­­hez szükséges anyagokat vágja méretre Tóth Imre, síküveggyári kőművestársaival lazafánál dolgozik a kemence fa­ Portálüveget tervez, gyárt és szerel a helyszínen is az Ybl brigád Az Orosházi Üveggyár hun­­garopan üzemében a fémszó­rógép körül dolgozók alakí­­tották meg az „Ybl Miklós” Brigádot 1974-ben, akiről ma. Tűnt dolgos, komoly emberek szocialista brigádjáról beszél­getünk. Alig telt el a 77-es eszten­­dő első hónapja, s máris moz­galmassá vált a brigád éle­te — új technológia, új bri­­gádtagok, átszerveződés, új vállalás. Ezek csak a főbb jellemzők, s mögöttük az új imeretek elsajátítása, az el­ső botladozások és sikerek, a nehéz munka jellemzői. A hungaropan üzésp átszer­vezéssel, saját létszámáva megkezdte a húzott síküveg megmunkálását, fúrását. A ADA olasz cég által szállítót berendezések pontos szép áru készítését biztosítják gépe szerelő, hozzáértő lelkiismere­tes emberek keze alatt. A feladatot a brigád tag­jai vállalták, melyből több lett, mint teljesítés. A brigát felvette tagjai közé a síküveg beépítését végző üvegező cso­­port tagjait, akik névjegyei­ket már 1976-ban letették — Szolnok, Győr, Eger már el­ismerte munkájukat. A kőr meg .i­ .sem zárult le. Hama­rosan­­ a portálüveg tervezését végzőket is tagjai között val­lotta a szocialista brigád. így valósult meg az építőipar ma még ritka egysége, amely ma­gába foglalja a tervezést, a gyártást és a ki­vitelezést. Elég egy példa erre: És milyen színvonalon? 1977. október 18-án a Bé­késcsabai univerzál megnyitása alkalmával Áruház d­r. Sághy Vilmos miniszter Bel­kereskedelem Kiváló Dolgozó­ja kitüntetésben részesítette Petrányi János kivitelező mű­vezetőt, a szocialista brigád tagját-Ezek alapján bátra­n állít­hatjuk, hogy a keret nélküli üvegezés új profilja lett az Orosházi Üveggyárnak, melyhez a tartó és összekap­csoló szerelvényeket, a meg­munkált síküveget, végül helyszíni szerelést is biztosít­a­na. Jelentősége, hogy megszűnt az üvegportálok évi több tíz­ezer dollár értékű importja, csek­ként a kivitelezések átfu­tási ideje, lehetővé vált az üvegportál széles körű elterje­dése modern építészeti irány­zatokban. Nagy Péter üzemmérnök Szakszervezetünk 75 éves AZ IDÉN, 1978-BAN je­lentős évfordulót ünnepel szakszervezetünk, s vele együtt az egész magyar mun­kásmozgalom. Hetvenöt éve, 1903-ban egyesültek szövet­séggé az építő-, fa- és építő­anyagipari dolgozók szak­mai szervezetei és ezzel meg­alakult a Magyar Építőmun­kások Országos Szövetsége, a MÉMOSZ. Egymástól különálló, el­szigetelt szervezeteikben már korábban is sok hősi harcot vívtak az építőmunkások, amíg sor kerülhetett az erők egyesítésére. A magyar mun­kásmozgalom, így az építők, a fások és az építőanyagipari­­ak mozgalma is általában az 1867. évi ■ „kiegyezés” után lendült fel, amikor a korát jóval túlélt feudalizmus mel­lett kibontakozott hazánk­ban a kapitalista rendszer és sorra alakultak a tőkés vál­lalkozó­sok­ A HÁROMNEGYED ÉV­SZÁZADA történt szövet­séggé alakulást — minden elnyomással dacolva — szakmai szervezetek országos a kongresszusai készítették elő. A magyarországi kások érdekeit védő építőműn­minden szervezet képviselőinek ta­nácskozása volt 1897. júniu­sában az első hazai építő­munkás-kongresszus. Hatá­rozatában kimondotta: „...Az országban levő valamennyi polgári párt csak­is azokat kép­viseli, akik a munkásságot gazdaságilag kizsákmányol­ják, politikailag elnyomják és szellemi tartják... Ezért tudatlanságban a magyaror­szági építőmunkások kong­resszusa a szociáldemokrata párthoz csatlakozik, mint olyanhoz, amelynek érdekei és elvei az övéivel azonosak.” Még egy év sem telt el az­után és 1898 áprilisában ös­­­szeült a famunkások kong­resszusa, amely elhatározta az Országos Famunkás Szak­egylet megalakítását. Az imperializmus erősödé­sével, a tőkés kizsákmányolás fokozódásával vált egyre sür­getőbbé a követelmény: a munkásság egészét átfogó szakszervezeti szövetségek megalakítsa. Ennek fontosságát iparága­ink területén a kőművesek és az asztalosok ismerték fel elsőként — ők jártak élen a magasabb fokú szakszerve­zeti élet kialakításában. Több­szöri „nekirugaszkodás” után, az 1903-as esztendőre sike­rült megteremteni a szilárd alapokat a MÉMOSZ, illetve a Famunkás Szövetség meg­alakításához. 1903. január 4- én tartották meg a MÉMOSZ alakuló közgyűlését, s ettől kezdve a magyarországi épí­tők és fások szorosan együtt­működő szövetségeik vezeté­sével vívták harcukat a mun­káltatókkal a jobb életért, munkafeltételekért. Egy újságcikk keretében aligha volna lehetséges meg­emlékezni az eseményekben, sztrájkharcokban és forradal­mi megmozdulásokban is oly gazdag 75 esztendő valamen­­­nyi jelentős mozzanatáról. Ezért csak példaként idézzük fel mindjárt a MÉMOSZ megalakulását követő idősza­kot. Amikor 1905-ben az orosz proletariátus felkelt a cári zsarnokság ellen, a magyar munkások körében is szárny­ra kelt a jelszó: „Kövessük az orosz példát!” Mindenütt fellángoltak a sztrájkharcok, a tüntetések. Számos meg­mozdulás kezdeményezői vol­tak ebben az időben a szak­­szervezetbe tömörült építő-, fa- és építőanyagipari mun­kások. Teljes győzelemmel végződött például 1306. már­ciusában félezer miskolci épí­tőmunkás munkabeszünteté­se. Bérköveteléseiket, amelye­kért tüntettek , teljesítették és hatóságilag visszaállították a sztrájkszabadságot. Ennek híre futótűzként terjedt el az országban és a példát sokan követték. Az Építőmunkás 1906. április 1-i számából megtudjuk, hogy Budapesten, a külső Soroksári út egyik építőanyagipari üzemében „robotoló fehér rabszolgák férfias bátorságot véve ma­guknak, szembeszálltak a gyár milliomos urával, megtagad­ták az engedelmességet.” Ezek a fedéllemezgyártó munkások, s a következő hó­napban sztrájkba lépett cse­peli kőművesek is a MÉMOSZ tagjai voltak. A­­­ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ kirobbanása előtt a magyar építőmun­kások még­­ időben felismerték a veszélyt és szakszervezetük a béke vé­delmére mozgósított. „Nekünk semmi érdekünk nem fűződik a háborúhoz — írták az Építőmunkás 1912. október 3-i számában. — A béke az érdekünk! Vak el­bizakodottság kell ahhoz, hogy azt higgyék: ennek az országnak kizsarolt, elnyo­mott népe fegyvert fog majd azoknak az érdekeiért, akik letiporják. Le a tömeggyilko­sokkal! Bék­ét akarunk!” A tragédia mégis bekövetkezett ugyan, de elérkezett az un. minden eddiginél hatalma­sabb erejű forradalmi fellen­dülés időszaka is. A MÉMOSZ tagsága is részt vett 1919-ben az „őszirózsás” forradalom­ban, majd 1919 tavaszán a proletárdiktatúra megterem­téséért, majd annak megvé­déséért küzdött. Amikor ve­szélybe került a Magyar Ta­nácsköztársaság, az munkások megszervezték építő­- proletárhadsereg dandárját, s velük MÉMOSZ- tartottak a famunkások kipróbált har­­cosai is. A MÉMOSZ Vörös Zászlóalj sikeresen vett részt Miskolc, majd Kassa térségé­ben a cseh intervenciósok visszaverésében. A dicsőséges Magyar Ta­nácsköztársaság leverését hazánk legsötétebb történelmének egyik t.hy-rendszer korszaka, a Hor­­követte. Ren­getek építő-, fa- és anyagipari munkás esett építő­ál­dozatul a fehérterror bestiá­lis vérengzéseinek. Csupán egyetlen példa erről: a deve­­cseri erdőben 1919 berében lemészárolt szeptem­huszon­két ártatlan ember közül ti­zenhét volt építőmunkás. Az egymást váltó fasiszta kormányok szüntelenül fo­kozták a munkásság mását és szervezeteik elnyő­mogai­nak megnyirbálását. Ennek­­ ellenére a szakszervezetek a legnagyobb gazdasági és politikai elnyomás idején a szocializmus iskolái marad­i­­tak. Szüntelenül ápolták a forradalmi sztrájkharcokat, hagyományokat, politikai megmozdul­á­sokat szervez­tek. A MÉMOSZ-t erősítette, tekintélyét növelte, hogy az ácsmunkások korábbi csat­lakozása után, 1920-ban a fes­tőmunkások, 1923-ban pedig a téglagyári munkások szö­vetsége is beolvadt soraiba. A MÉMOSZ egyike volt azok­nak a szakszervezeteknek, amelyekben az illegális kom­munista pártnak különösen sok aktív tagja tevékenyke­dett. A szakszervezeti szer­vekben, a munkahelyen ellen­zéki bizottságokat és kommu­nista sejteket építettek ki, amelyek szervezték, irányí­tották a munkástömegek har­cait, tiltakozó megmozdulása­it. Itt küzdöttek az építők és a faipari munkások az 1930. szeptember 1-i nagy tünteté­sen is. Közülük került ki a megmozdulás vértanúja, Darnyik János állványozó munkás. A FELSZABADULÁS UTÁN, a népi hatalom erősí­tésében, politikai és gazdasá­gi céljainak megvalósításá­ban töltött be fontos szere­pet szakszervezetünk, amely közben belső életében megerősödött. 1950-ben egye­i­­­ültek formailag is a harcu­kat már 1903 óta kéz a kéz­ben, töretlen egységben vívó szervezetek: a MÉMOSZ, és a Famunkás Szövetség. Az ak­kor létrejött Építő-, Fa- és *■ű«­tőanyagipari Dolgozók Szakszervezete azóta fejt ki mind , eredményesebb tevé­kenységet a szocializmus ügyének szolgálatában, a közel 390 ezres tagsága ért­el­mében.

Next