Üvegipar, 1979 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!3-v/? M FYI. I. SZAM_____________V/ rv M.IP AH1 YlVFK l>Ot<.i>/Ot\K LAPIA AKA: I FT 1979. január .ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN Az óévet búcsúztatva, az újat köszöntve — hagyományainkhoz híven — vállalatunk vezérigazgatóját kértük fel arra, hogy adjon rövid értékelést az Üvegipari Művek 1978. évi munkájáról és szóljon az 1979- ben, az ötödik ötéves terv negyedik esztendejében előttünk álló feladatokról. — Jól, eredményesen dolgoztunk 1978-ban, s így elmondhatjuk: eredményes évtől búcsúztunk szilveszter napján — kezdte Szokup Lajos, vezérigazgató. — A múlt évi munkánkról szólva, a legfontosabb mutatóinkat illetően értékes túlteljesítésekről adhatunk majd számot. Ez vonatkozik tervünknek arra a részére is, amely a dolgozók jövedelmének alakulását illeti. — Sikeresnek mondhatjuk az 1978-as esztendőt azért is, mert a tervezett ütemben folytattuk üveggyáraink fejlesztését. Újabb eredményeket értünk el termelési tevékenységünk korszerűsítésében, a munkakörülmények javításában. Korszerűbbek, rendezettebbek lettek gyáraink, s a legtöbb üzemünkben magasabb szintű munka folyt, mint az előző évben. • Népgazdaságunk helyzete határozza meg alapvetően vállalatunk 1979. évi munkáját. Feladataink elsősorban minőségükben nőnek, de változnak belső tartalmukban is, mert fokozottabban törekszünk eleget tenni a párt és a kormány gazdaságpolitikai elhatározásainak — hangsúlyozta a vezérigazgató, majd így folytatta: — Termelésünket 4,5 százalékkal tervezzük növelni az új esztendőben. Bár ez szerényebb növekedés annál, amit az előző években elértünk, végeredményben megfelel az ötödik ötéves tervben elhatározott céljainknak. Nagyobb feladataink a munka belső tartalmában jelentkeznek, s abban kell jelentős változást elérnünk. 1979-ben nem a termelési terv túlteljesítése, hanem a gazdaságosság, a hatékonyság fokozása eredményezheti csak a korábbiaknál magasabb színvonal elérését. A népgazdaság elsősorban most azt várja az Üvegipari Művektől, gyárainktól, hogy a belföldi ellátás javítása mellett szélesítsük tovább azt a nagyon jelentős exportunkat, amelyet vállalatunk eddig is évről évre magasabb szinten folytatott. — Az erre vonatkozó terveinket a dolgozókkal gyárakban és küldötteikkel vállalati szinten is megtáragyaltuk. A tervekkel vállalatunk dolgozói egyetértettek, javaslataik, állásfoglalásaik jelezték, hogy magukévá tették 1979. évi programunkat és készek annak végrehajtására. — Január hónap folyamán tanácskozást tartunk vállalatunk szocialista brigádvezetőivel — folytatta Szokup Lajos. — Tájékoztatjuk őket az előttünk álló feladatokról és elmondjuk, miben várunk újabb kezdeményezéseket, még hatékonyabb támogatást a munkaverseny-mozgalomtól, amely mindennapi tevékenységünk legfőbb lendítőereje, s amelyre fokozottan számítunk az új évben is. Abból az alapállásból kiindulva kell megtárgyalnunk az előttünk álló jelentős, szép feladatokat, hogy terveink megvalósítása elképzelhetetlen a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a még takarékosabb gazdálkodás és a munkaidő jobb kihasználása nélkül. — Meggyőződésem, hogy vállalatunk dolgozói fokozott követelmények, a nehezebb feltételek mellett a is a korábbi évekhez hasonlóan az új évben állnak a munkában és sikeres évünk lesz az is helyi1979-es esztendő! — fejezte be nyilatkozatát vállalatunk vezérigazgatója. Csak eredményeink alapján emelkedhet az életszínvonalunk Tokodon tanácskozott az együttes ülés December 8-án a Tokodi üveggyár Liszt Ferenc Művelődési Házában került sor a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmi küldöttek együttes ülésére. A tanácskozást Béres László, a vállalati szakszervezeti tanács elnöke nyitotta meg és a megjelenteket üdvözölve külön köszöntötte Gyöngyösi Istvánt, az MSZMP KB tagját, az építők szakszervezete főtitkárát, Varga Ferencet, az építők szakszervezete Komárom megyei bizottságának titkárát és Trefil Istvánt, az ÉVM építőanyag-ipari főosztályának vezetőjét, akik a tanácskozás elnökségében foglaltak helyet. Az elnök megállapította, hogy az együttes ülés határozatképes, majd a következő napirend megtárgyalását javasolta : 1. Az OM 1979 évi gazdasági terve. (Véleményezési jogkörben). 2. Az ÜM 1979. évi bér- és jövedelempolitikai terve. (Állásfoglalási jogkörben.) 3. Az ÜM 1979. évi részesedési, jóléti és kulturális alapjának felosztása. (Állásfoglalási jogkörben.) 4. Az ÜM 1979. évi szociális tervfejezete. (Döntési jogkörben.)5. Az ÜM 1979. évi művelődési tervfejezete. (Állásfoglalási jogkörben.) Az első két napirendi téma anyagát Szokup Lajos vezérigazgató, a harmadik, negyedik és ötödik napirendi pont anyagát Ormándi Zoltán vezérigazgató-helyettes terjesztette elő. Az előterjesztett írásos anyagokhoz elsőnek Szokup Lajos vezérigazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Terveinkből kitűnik — mondotta többek között —, hogy a korábbi évekhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb bérszínvonal-növekedéssel számolhatunk. Ez 3,5 százalékot tesz ki, amiből 3 százalékos bérfejlesztést kívánunk végrehajtani 1979. január 1-től vállalati szinten. Már a vszb-ülésen elhangzott a kérés, hogy valamennyi gyárunk ne a saját érdekeltségi rendszerének megfelelően, hanem ezen túlmenően is hajtsa végre a 3 százalékos bérfejlesztést. Meg kell mondanunk azonban, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a hatékonyságot nem a tervezett mértékben, hanem annál jobban tudjuk növelni. Tudatában kell lennünk annak, hogy kormányzatunknak a szabályozó rendszer módosításával nem az volt a célja, hogy a bérfejlesztés mértékét csökkentsék, hanem, hogy a tartalékok feltárására, a hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözzék a vállalatok vezetőit és dolgozóit. Ha mi ebben az irányban tudunk lépni, akkor nem kell feltétlenül megállnunk a bérfejlesztésnél. De arra feltétlenül szükség van, hogy munkánk tartalma, minősége a helyes irányban fejlődjön és fegyelmezett, konzekvens magatartást kell tanúsítanunk. Ezután Ormándi Zoltán vezérigazgató-helyettes tette meg szóbeli kiegészítéseit az általa előterjesztett írásos anyagokhoz. Az egy főre jutó 850 forintos jóléti keret felosztásának javaslatával kapcsolatban elmondta, hogy nem nivelláltak, hanem bizonyos arányokat igyekeztek tartani. Ennek oka, hogy fennaz egyes gyárak körülményei nem egyformák. A Tokodi Üveggyárnak például van kultúrháza és megyei I. osztályú labdarúgócsapata, aminek fenntartása nagyon sokba kerül. Köszönetet mondott a párt Központi Bizottságának azért az elhatározásáért, hogy a 850 forintot 900 forintra kívánják felemelni. Javasolta az együttes ülésnek, hogy a plusz 50 forint felosztását majd a kollektív szerződés módosításával egyidejűleg végezze el az arra illetékes testület. A szociális tervfejezettel kapcsolatban terjesztett elő ezután néhány módosító javaslatot. A munkavédelem és munkakörülmények fejlesztésével kapcsolatban tervezett 202 millió forint helyett az újbóli tárgyalások alapján 53 millió forintot javasolt. Ajkán szükség van egy 50 ágyas munkásszállóra, de ez csak 1980. után realizálható, így kimarad a tervből. A két autóbusz vásárlását csak úgy eszközölhetjük Pásztó, illetve Miskolc részére, ha jól dolgozunk, s a többleteredményből elő tudjuk teremeni a szükséges 2,4 millió forintot. Az Ajkai Üveggyár zánkai hétvégi üdülőjének építéséhez a vállalat nem tud hozzájárulást adni, viszont a Miskolci Üveggyár üdülőtelepének befejezését 60 ezer forinttal támogatja. Szólt a vezérigazgató-helyettes arról is, hogy a művelődési tervfejezetet a vszb elfogadásra ajánlja. A művelődési bizottságban az a vélemény alakult ki a terv megbeszélésekor, hogy azt jobban, sokrétűbben, színesebben végrehajtani lehet, de elhagyni belőle semmit nem szabad. Az elnöklő Béres László ezután megnyitotta az együttes ülés vitáját. Kérte a jelenlevőket, hogy a gyárak dolgozói nevében mondják el észrevételeiket, véleményüket, javaslataikat. LÁSZLÓTELKI ISTVÁN, az Orosházi Üveggyár bizalmija szólalt fel elsőnek, s a vállalat 1979. évi gazdasági tervéből kiindulva a belső tartalékok feltárásának fontosságát hangsúlyozta. A fokozott takarékosság érdekében munkahelyekre lebontva kívánják megvalósítani a költséggazdálkodást. A költségeket a javítható alkatrészek felújításával, az importalkatrészeknél a cserekötelezettség bevezetésével is termékszerkezet csökkentik. A további korszerűsítése érdekében fokozatosan megvalósítják a könnyített palackok gyártását, s megkezdik az exportra igényelt 2 méter szélességű hengerelt üveg gyártását is. Tovább bővítik az importot kiváltó síküveg-feldolgozást, s ennek keretében a reflexiós, a portál- és az edzett ajtóüveg, valamint szerelvényeinek gyártását. Kísérleteket folytatnak a húzott és hengerelt síküveghulladék gazdaságosabb hasznosítására. Márciusban kezdik meg a több mint öt éve folyamatosan üzemelő húzottsíküveg-kemence felújítását. A betervezett nagy felújítások okozzák, hogy a gyár tervezett eredménye 1979-ben alatta marad az 1978. évinek. KÖTŐ JENŐ, a Nagykanizsai Üveggyár hőálló-hutaüzemének bizalmija arról beszélt, hogy a gazdasági terv mintegy 140 millió forintos termelési többletértéket vár a belépő beruházásoktól. Ez az elvárás közvetlenül érinti gyáruk hőállóüzemét, ahol 1979-ben termelésbe áll a teljesen elektromos fűtésű olvasztókemence, valamint az ampullaüzemet, ahol jelentős fejlesztés valósul meg. „Dolgozóink érzik feladatukat, s a vezetés a szükséges feltételeket biztosítja. Úgy érzem, becsületes munkával teljesítjük a tervekben előírt célokat” — mondta a nagykanizsai bizalmi. TÖMÖR JENŐNÉ arról szólt, hogy az Ajkai Üveggyár 1979-re előirányzott bértömegnövelése 2,6 százalék, bérszínvonal-növelése 2,1 százalék, amely az üvegipar átlaga alatt van. Ebből azonban csak 0,88 százalék alapbérfejlesztési lehetőség áll a rendelkezésükre az egyéb befolyásoló tényezők miatt. Ebből csak a bértarifa alsó határára való beállást tudják biztosítani, ezért kérte, tegye lehetővé számukra a vállalat az üvegipari átlagnak megfelelő bérszínvonal-fejlesztést. SÁNDOR JÁNOS, a Salgótarjáni Síküveggyár jó elmondotta, hogy bizalmigyárak tervkészítése során 126 javaslat hangzott el a dolgozók részéről. Termelési és gazdálkodási feladataikat feszítettnek, de teljesíthetőnek tartják. Lényeges követelmény a Zagyva III. technológiai problémáinak felszámolása és a termelés tartalékainak intenzívebb kihasználása, valamint a Zagyva II. átépítésének sikeres befejezése. Komoly gondja a gyárnak a szakmunkáshiány, amely a tmk területén mutatkozik. Megfelelő intézkedéseket sürgetett a további létszámcsökkentés megállítására. Kérte a szakmunkástanuló-képzés megoldását, s azt is, hogy a kemencék közelében meleg, poros munkahelyeken dolgozó szakmunkásokat az 1-es kategóriából a 2-es kategóriába sorolják át. n GARAI IMRE, a Salgótarjaöblösüveggyár arról számolt be, hogy küldötte gyáruk dolgozói egyetértenek a tervnek azon előírásával, hogy tervezett eredményünket a munkaidőalap jobb kihasználásával, jó létszámgazdálkodással, a termelékenység további növelésével és hatékonyabb gazdálkodással valósíthatjuk meg. A gyári együt(Folytatás a 2. oldalon)t Lászlótelki István, az Orosházi Üveggyár bizalmija. Az első két napirendi téma anyagához Szokup Lajos vezér,igazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Mellette Gyöngyösi István, szakszervezetünk főtitkára. Kötő Jenő, a Nagykanizsai Üveggyár bizalmija. Tömör Jenőné, az Ajkai Üveggyár bizalmija. Krizsán Attila, a Miskolci Üveggyár bizalmija. Kovács Istvánné, a Sajószentpéteri Üveggyár bizalmija.