Üvegipar, 1988 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1988-01-01 / 1. szám

AZ ÜVEGIPAR DOLGOZÓINAK LAPJA A jó terv biztos eszköz a sikerek eléréséhez Új év kezdetén, először is szeretnék az üvegipar min­den dolgozójának köszöne­tet mondani azért az ered­ményes munkáért, amely biztosította, hogy az Üveg­ipari Művek kiemelkedő erdményt ért el 1987-ben-Alapos, körültekintő mun­kával sikerült az elmúlt év­ben meghatározni célkitű­zéseinket, terveinket. Mon­danom sem kell, nem min­denki helyeselte, hogy konk­rétan rá (vagy az általa kép­viselt kollektívára) milyen magas szintű a feladatmegha­­tározás. A piaci igények és a termelési lehetőségek alap­ján a célok helyesnek bizo­nyultak azért, mert a nye­reséget előreláthatólag 30 százalékkal túlteljesítjük, a tőkéspiacon az­ eladásainkat 17 százalékkal növelni tud­tuk. A pénzügyi alapokkal úgy gazdálkodtunk, hogy ezen a területen nem lesz­nek hiányaink. A feladato­kat 3 százalékkal kevesebb létszámmal oldottuk meg és ez mindösszesen 10 százalék körüli átlagbérfejlesztés megvalósítását tette lehető­vé. Ezek az eredmények jó indulási alapokat teremte­nek ebben az évben. Ezek után felmerült a kérdés: miért vagyunk nehézkesek, túl óvatosak a tervek meg­határozásakor? Talán sokan nem bíznak saját teljesítő­­képességükben? Nem látják a megoldás lehetőségeit ? Úgy gondolom, nem ezek a fő indokok. Véleményem szerint még mindig kísért bennünket a múlt: alacsony színvonalú „tervek” biztosí­tásán keresztül kényelmes, nyugodt évet lehet elérni. De kinek használunk ezzel? Senkinek! De annál nagyob­bat vétünk a dolgozókkal és az üvegipar érdekeivel szemben. Miről is van szó? Arról, hogy azt követeli tőlünk a piac, a gazdasági környezet, hogy évről évre, napról napra több és jobb minősé­gű termékkel elégítsük ki az igényeket. Természetesen ez mindenkitől, de elsősor­ban a vezetőktől alaposabb munkát, körültekintő gon­dolkodást követel meg. Az élet azt bizonyítja, hogy napjainkban még nem min­denki vállalja önként a több és magasabb színvonalú munkát, önként csak azok vállalják, akik szakmájukat szeretik és mindent meg­tesznek azért, hogy a terme­lési feltételek korszerűsöd­jenek. Akik tudják és érzik azt, hogy beosztásukból fa­kadóan felelősek a reájuk bízott emberek jövőjéért, sorsáért. Tehát céljaink meghatározásánál kell a leg­alaposabb munkát végezni, hogy terveink feszesek, de elérhetőek legyenek.A múlt év eredményei azt bizonyítják, hogy veze­tőink többsége képes az előt­tünk álló feladatok megol­dására, de a mai környezet nagyobb gyorsaságot, új kor­szerűbb munkát követel meg mindenkitől. Csak a jól előkészített, megalapozott terv tud a lényegre mozgó­sítani: a végrehajtásra. Az elmúlt évben a munkánkat, az 1986-os tapasztalatok alapján jobban tudtuk meg­szervezni. Ezt bizonyítja, hogy termelésszervezési, el­látási gondjaink ellenére si­került Orosházán 500 millió forint, Sajószentpéteren 340 millió forint a Salgótarjáni Síküveggyárban 140 millió forint nyereséget elérni. Nagyot fejlődött — a kis volumen ellenére is — a Vásárosnaményi ahol az alapítástól Üveggyár, kezdve kísértő negatív előjelű „nye­reséget” pozitív előjelűre változtatták- Megszokott magas szintű teljesítményt tudhat maga mögött a Nagy­­kanizsai valamint a Tokodi Üveggyár is. A kimagasló eredmények elérése mellett voltak a munkában olyan területek, ahol nem sikerült koncent­rálni az erőket. Igaz, hogy Orosházán rekord időn­ üze­melt­ a síküveget termelő ke­mence, több mint 7 évet, de az előbbre hozott leállási idő­pont megzavarta a felkészü­lést, a nagyjavításra és re­kord felújítási (termelésből kieső) időt teljesítettek, hónapot. A következő idő­­­ben sokkal jobb előkészítő tevékenységet kell biztosíta­ni, mert sem ebben az eset­ben sem más alkalommal rossz munkát magyarázattal nem lehet megjavítani. A Salgótarjáni Síküveggyárban nagy körültekintéssel, jó szervezőmunkával elérték, hogy a kemence építési ideje a lehető legrövidebb lett, 3 hónap. A további időben, amikor a termelés beindult, már nem tudták erőiket megfelelően mozgósítani, és a termelés 550 ezer négyzet­­méterrel maradt el a gyári tervtől. Ezzel kapcsolatosan is „kitűnő” magyarázatokat hallottunk, de, sajnos, ezt nem lehet eladni a vevők­nek. Nem kis erőfeszítésbe ke­rült, hogy a második fél év­ben a csomagolóüveg-terme­lésben a veszteség növeke­dését kellett megállítani. De ez is elkerülhető lett volna, ha az előkészítő munkákat körültekintőbben, nagyobb alapossággal végezzük. A termelés előkészítésében sok javítanivaló van, és ebben nagy segítséget nyújthat a gondolkodó embernek a drága áron megvásárolt „gondolkodó” elektronikai vezérlés és szabályozás. példákból kitűnik, hogy szi­­­gorúbb ellenőrzéssel, szá­mon kéréssel, következetes megelőző-előkészítő munká­val a hibák bekövetkezését meg lehetett volna akadá­lyozni. A legfőbb feladatunk le­gyen ebben az évben, hogy előzzük meg a hibák kelet­kezését. Tavaly nem állt rendel­kezésünkre saját erős fejlesz­tési forrás- Azokat a lehető­ségeket kerestük a fejlesz­tésre, amelyekhez eszkö­zeink voltak. Sikeresen meg­alapítottuk a Salgótarjáni Síküveggyárban az üveg­gyapot RT-ot japán közre­működéssel. Az építési munkák elkezdődtek, na­gyon össze kell fogni az erőket, hogy a kitűzött ha­táridőre a létesítmény elké­szüljön. Előkészítés alatt áll, szintén külföldi tőke rész­vételével. a flontüveggyártás megvalósítása Magyaror­szágon. Rövidesen ezzel kap­csolatosan is megkezdődhet­nek a tervezési, kivitelezési munkák- Tovább folytató­dott a csomagolóüveg-gyár­tás fejlesztése, és a pásztói öntöde rekonstrukciója. Fej­lesztéseink hatékonyak és megvalósításukkal jelentő­sen emelkedik termelési színvonalunk és bővül minden piacon eladható ter­­­mékek mennyisége. Mint mindenkinek, az üvegiparnak is a világpiac az igazi próbatétele. Az üvegipar jól vizsgázott ezen a területen. Az utóbbi évek­ben egyre nagyobb ütemben nő a nem szocialista piacon értékesített termékek men­­­nyisége, növekvő árszínvo­nal és nyereségtartal­om mel­lett. A nyereségtermelés mel­lett ebben az évben is legfontosabb feladatunk lesz a a tőkéspiacon az eladásaink bővítése-Nehéz gazdasági év előtt állunk. Az elmúlt évben si­került olyan munkát végez­ni, ami képessé tesz ben­nünket a nagyobb felada­tok elvégzésé­be. Mindenki bízhat abban, hogy a cél­jaink eléréséhez szükséges feltételeket megtermeljük. Mindenki tartsa becsületbe­li kötelességének részt venni az 1988-as terveink teljesí­tésében! Ez megteremti az üvegiparnak és minden dol­gozójának a jövőjét és bol­dogulását- Kívánom, hogy mindenki jó egészséggel, bi­zakodással vegyen részt kibontakozást és felemelke­­­dést biztosító munkában. Czina Sándor Salgótarján: Jobb energiafelhasználás Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület a Szilikátipari Egyesülettel és Tudományos az Állami Energetikai és Energia-biz­tonságtechnikai tel közösen 1987. Felügyelet­18-án a Technika december Házában Energiaveszteség-feltárás és veszteségmegszü­ntetés cím­mel országos szimpóziumot rendezett energiagazdálko­dási szakemberek részére. A tanácskozást dr. Horváth László, az Ipari Minisztéri­um Országos dálkodási Hatóság Energiagáz­helyettes vezetője nyitotta meg. A megnyitó után dr. Baj­kat Dénes, az Energiahaté­konysági Iroda munkatársa vázolta az energiaracionali­zálási célokat szolgáló világ­banki kölcsönszerződés fel­tételeit, amelynek egyik lé­nyeges pontja, hogy techni­kai segítségnyújtás­ben konzultáns céggel kereté­ken­ együttműködni az energia­veszt­eség-f el­járás nyuga­ton alkalmazott módszereinek átadása céljából. A Világbank előírásai sze­rint lebonyolított tenderezés eredményeképpen az angol PA Management Services Ltd kapta a megbízást a feladat elvégzésére. 1988-ban az Ipari Minisz­térium, az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium és az Egészségügyi Mi­nisztérium által kijelölt ki­lenc vállalat közül a Buda­­print Goldberger textilnyo­mó üzemében, a Papíripari Vállalat budafoki papírgyá­rában és az Üvegipari Mű­vek Salgótarjáni Síküveg­gyárában került sor a minta energiaveszteség-feltárások elvégzésére. Ennek során kiderült, hogy ezekben az átlagosan, vagy annál jobban gazdál­kodó üzemekben is 20—25 százalékkal csökkenthető az energiafelhasználás, és a csökkentés fele beruházás nélkül érhető el. A felmérés során kialakí­tott módszer szerint költség­igény nélküli, kis ráfordí­tással megvalósítható és beruházást igénylő veszteség-csökkentési energia­javas­latokat dolgoztak ki a szak­értők. 1986 végén az OEGH vezetői és a Világbank kép­viselői úgy döntöttek, hogy ezeknek a szervezési és ki­sebb átalakítási javaslatok­nak a bevezetésére egy min­ta energiaveszteség-csök­kentő program végrehajtá­sával bízza meg a veszteség­feltárásban részt vett szak­embereket. Ezen programot 1987-ben a Salgótarjáni Síküveggyár­ban valósították meg. Az itt végzett energiaveszteség­feltáró és megszüntető prog­ram részletes szakmai is­mertetése előtt Sápi Lajos műszaki vezérigazgató-he­lyettes ismertette az Üveg­ipari Művek gyártmányprofilját, felépítését, techno­lógiáját, valamint energia-­gazdálkodását. Elmondta, hogy az összes energiafel­használásunk 10.6 Pt, az energiaköltség az idén eléri az 1,9 milliárd forintot, ami meghaladja a termelési ér­ték 20 százalékát, a nyere­ségünk 1,7-szeresét. Az üveg­iparnál felhasznált összes energia 72 százalékát az olvasztott üveg előállítására használják. A fenti össze­függésekből kitűnik, hogy vállalatunkat jelentősen sújt­ja az energiahordozók árá­nak növekedése, amit ter­mékeink energiaigényessé­gének csökkentésével, ter­­melőberendezéseink korszerű­sítésével, a veszteségek fel­számolásával kell mérsékel­ni. Sápi Lajos a továbbiakban ismertette az OM energia­gazdálkodással összefüggő fejlesztési elképzeléseit. A Salgótarjáni Síküveg­gyárban az 1986-os vizsgálat által megállapított évi meg­takarítás 40 millió forint volt, amit egyszeri, 10 mil­lió forintos ráfordítással le­het elérni. A megtakarítási programok száma 35, ebből 18 millió forintos megtaka­rítást a kemencefelújítástól vártak. 1987 végére a veszt­eség­­megszüntető program több mint 60 százaléka zárult le, a megtakarítás értéke 27,2 millió forint, amiből 9,2 milliót minimális ráfordí­tással sikerült elérni. Bujdosó Lajosné az ÜM szakszervezeti bizottságának ülése Napirenden a személyi jövedelemadó és a kollektív szerződés módosítása Az Üvegipari Művek szak­­szervezeti intézőbizottsága 1987. december 9-én ülést tartott. Tárgyalásra a személyi keresetek került­ brut­tósítása, a vállalati „Kollek­tív szerződés” módosítása, 1987. évi vállalati terv tel­jesítése, a lakásépítési alap felhasználása, sem v-szabályzat a munkatér­korszerűsí­tése, a szakszervezeti intéző­ bizottság 1988. évi előzetes munkatervének vitája. Ipolyi Gyula szib-titkár köszöntötte a megjelenteket, üdvözölte az elnökség tagja­it: Czina Sándor vezérigaz­gatót, Sipos Szabolcsot, az ÉFEDOSZ munkatársát és Németh József pártttitkárt. A megnyitó után Czina Sándor a vállalati kollektív szerződés módosításával és a személyi jövedelmek brut­tósításával kapcsolatos írá­st, s anyag szóbeli kiegészí­tőjében elmondta: az új ke­reseteket úgy kell megálla­pítani a vállalatnál, hogy az változatlan munkatelje­sítmények mellett, biztosítsa a dolgozók munkaviszonyá­ból származó nettó kereset megtartását. A szib az elő­terjesztésben szereplő sze­mélyenkénti bruttó kereseti elemeket fogadta el, ugyanis ez figyelembe veszi a gyári, helyi mint azt sajátosságokat, vala­a tényt, hogy dolgozó keresetének a jövő­­­ben is a legbiztosabb pont­ja az alapbér. Az új alap­bérek meghatározása ki­emelkedő feladat úgy a vál­lalati, mint gyári szinten, különös tekintettel a brut­tósítás végrehajtásához szükséges fedezeti forrás meglétére. A szib személyi jövedelemadó befizetésével összefüggő feladatok megol­dását, a vállalati kollektív szerződés módosítását tartal­mazó írásos és szóbeli javas­latot egyhangúlag elfogadta. Ipolyi Gyula felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a válla­lattal dolgozók munkaviszonyban álló részére az 1988. január 1-től érvényes kere­seteket 1988. január 15-ig írásban kell közölni, úgy, hogy a szakszervezeti gyakorlás érvényesüljön. jog­­vállalati kollektív szerződést­ 1987. december 15-ig kellett a gyárak, szolgáltató és ön­elszámoló szervezetek részé­re megküldeni. Az 1987-es terv várható teljesítéséről adott beszá­molójában Czina Sándor el­mondta: a nehézségek elle­n­­ére is sikerül elérni, hogy tervezett 950 millióval szemben — a gyárak válla­lásai alapján — a vállalat 1 milliárd 175 millió forint nye­reséget érjen el. A gyárak tervüket teljesítik, kivéve a Karcagi Üveggyárat, itt 9,5 millió forint veszteség vár­ható. Az elért eredmény alapján a vezérigazgató be­jelentette, hogy vállalati szinten jelentős bérszínvo­nal-növelésre van lehetőség. Az a gyár, amelyik az elő­irányzott terv mutatóinál is jobb eredményt ért el, a bel­ső érdekeltségi rendszer sze­rint fejleszthet bért. A tes­tület állásfoglalása alapján Ipolyi Gyula köszönetet mondott a vállalat dolgozói­nak, gazdasági és társadal­mi szervek vezetőinek, mun­katársaknak az egész évi eredményes munkáért. A vállalati lakásépítési alap felhasználásával kap­csolatos előterjesztést a tes­tület egyhangúlag elfogad­ta. Az intézőbizottság titká­ra kérte a jelenlevő szak­szervezeti titkárokat, hogy a pótigényeket sürgősen küldjék meg a vállalat központjába, hogy azok még a tárgyévben rendezhetők le­gyenek. A vállalati munkaver­seny szabályzat-tervezetet az intézőbizottság­ megtárgyal­ta és egyhangúlag elfogad­ta. Ezt követően a testület 1988. évi előzetes munkater­vét vitatta meg. Ipolyi Gyu­la a napirenddel kapcsolat­ban további észrevételeket és javaslatokat kért írásban. Szilvásy Zoltán A gazdasági és társadalmi szervek vezetői nevében az üvegipar dolgozóinak eredményes, sikeres, boldog új évet kíván: ELSŐ JÓZSEF VARGA LÁSZLÓ IGAZGATÓ* IGAZGATÓ CZINA SÁNDOR VEZÉRIGAZGATÓ

Next