Katolikus gimnázium, Vác, 1876
A lelkiismeretes tanférfiúnak nem szabad egyetlenegy kérdést sem mellőzni, mely a középtanodai tanítás feladatának megfejtésére vonatkozik, főképen ha az a tantervünkben is még mindig csak vendégszereplő terményrajz legnehezebb ágának, az ásványtannak methodikai kezelésével foglalkozik. — Az ide vonatkozó és részint a Tanári Közlöny s a Magyar Tanügyisén, részint pedig a kitűnő tartalmú „Zeitschrift für mathem. und naturwissensch. Unterricht“ cziműe Hoffmann féle folyóiratban megjelent és nagytapasztalású férfiaktól eredő czikkek e sorok írója előtt nagyon ismeretesek és nem egy alkalommal a legjobb tanácscsal is szolgáltak neki , de az is áll, hogy az ebbeli értekezések, majdnem kivétel nélkül, csak az ásványok általános tulajdonságainak, az u. n. előzményeknek mikénti fejtegetését tárgyalják, melyek a mennyire szépek és vonzók a tanulóra nézve, épen oly könnyen fölfoghatók is. Nagyobbrészt a méz-, természet- és vegytanon alapuló igazságok ezek, melyek megértéséhez csak egy kissé eleven szemlélő képesség s oly gondolkozó tehetség kívántatik, a milyent az ép szervezetű magyar ifjúban többnyire találhatunk. — Az általános résznek legyőzése a legszükségesebb tanszerek s az illető tanárnak csak egy kis ügyessége mellett a tanuló emlékező tehetségének megterheltetése nélkül biztos !