Katolikus gimnázium, Vác, 1891

I. Ingadozások a magyar írásban. ... et adhuc sui) iudice lis est. Horatius De Arte Poet. 78. Uraim, nem tudunk magyarul! E megdöbbentő sza­vakat mondotta 1802-ben a halhatatlan emlékű Révai Miklós, korának legnagyobb magyar nyelvtudósa, a pesti tudományos egyetemen tartott első előadásának alkalmával magyar hallgatói előtt. Megdöbbentők voltak e szavak tiszta igaz voltuk teljes súlyával. Mivé lett Pázmány erőteljes, Gyöngyösi István magyaros nyelve a nemzetietlen kornak rövid tartama alatt, hogy Révainknak így kellett fölkiál­tania ! Nem mintha nem voltak volna e korban is kima­gasló íróink s nyelvünk ügyével, művelésével foglalkozó tudósaink pl. Bél M, Kalmár György, Örtel, Sajnovics, Pray, Hlivai János, ki már 1746-ban rámutatott nyelvünk­nek az ugor nyelvcsaláddal való rokonságára, de mert műveiket legnagyobb részben idegen — latin — nyelven írták, és a szellemi erők központosítása hiányában kis körre terjedő hullámokat vertek, nagyobb hatással nem voltak, nem lehettek nyelvünkre. Egy Kazinczynak, egy Révainak kellett tönnie valóban bámulatos tevékenységet

Next