Katolikus gimnázium, Vác, 1894
Vörösmarty mint nyelvész. I. Bevezetés. A székesfehérvári gymnasiumban a derék cszterciták tanítottak már 1811-ben, midőn a grammatikai első osztályba a kis Vörösmarty Mihályt beíratta édes atyja. Ez iskola II. József alatt királyi gymnasiummá lett, s igazgatója Benyák Bernát volt, a híres piarista. Itt tanított Virág Benedek is, »a nemzeti lélek tüzes ébresztője.« Gondolhatjuk, hogy ily intézetben nagy tekintetben részesült a magyar nyelv, hiszen éppen Benyák volt az, ki »Theoria Scholarum«-jában, melyben a Ratio Educationis hiányait akarta kijavítani, kimondja, hogy »A magyar nyelv oly szép, oly kellemetes, oly könnyed s oly gazdag a szólásformákban és eredetiségekben, hogy méltán kívánhatja s követelheti mindenki a magyar nyelvű oktatást.«1) E kivánságot 1790-ben írta Benyák, s bár az idők bekövetkezett változása más fordulatot adott is az iskolák ügyének, alig tehetjük föl, hogy a fehérvári gymnasiumban Vörösmarty tanuló korában is ne fordítottak volna *) Takáts : Benyák tí. és a magy. oktatásügy. Bp. 1891. 203.