Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-09-11 / 11. szám

I. ÉVFOLYAM. Előfizetési ára: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel J egész évre ..................................... (S frt — kr. fél évre ........................................... 3 » — » negyed évre...................................... I » 50 » Egyes szám ára 10 kr. Elárusító Deutsch M. (a városház épületében.) Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal : Vácz, Duna-sör 587. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak és hirdetések. Bér­ben­tét­len levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. 11. szám. VÁCZ, 1887. SZEPTEMBER 11. VÁCZI hírlap HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. fe fejt­ő Hirdetések : sora (négy hasábos garmond sor) Nyilt-tér: sora ti.­kr. Bélyeg’ illeték : minden beigtatásnál.................... A nyugta-bélyeg külön fizetendő. 30 kr. Mária neve napja. Városunk alsó végén egy forrás mel­lett van egy kápolna. H­é­t k­á­p­o­l­n­a a neve. Mária tiszteletére van oda épitve. Ezrével vándorol ide a környék val­lásos népe, hosszú utat téve meg fá­rasztó menetben, hogy a Váczi Má­ria tiszteletére szentelt búcsún ajtatos érzemén­nyel részt vehessen. Mária a női erények p­é­l­d­á­n­y­­k­é­p­e. Mária az asszonyok szószó­lója. Mária Magyarország k­i­r­á­l­y­­n­é­j­a. Mária városunk v­é­d­ő­sz­ezon­j­a. A nők Máriában találják meg a női erények ideálját megtestesülve. Az as­­­szonyok Máriához fordulnak pártfo­gásért. Magyarország Máriát h­ívja se­gélyül minden veszedelmében és váro­sunkat Mária védi minden ellensége ellen. Innen van az, hogy Mária neve nap­ján a hét kápolnához ezrével zarándokol a vidék népe s városunk lakossága. Mindenkinek van valami baja, amely­ben Máriánál keres segedelmet ; min­denkinek van valami panasza, mely felett Máriánál talál vigasztalást; min­denkinek van valami reménye, amely­nek teljesülését Mária pártfogásától várja. És ha valaha szüksége volt népünk­nek, országunknak, városunknak Mária támogatására, ma százszorosan na­gyobb szüksége van. A nép vallásos érzülete meghidegült. A társadalom erkölcse elpuhult. Or­szágunk léte roszra fordult. Városunk életfentartásának forrásai elpusztultak. A vallástalanság, hitetlenség és isten­tagadás napról-napra hódit. A lélek szenyesedése, a bűnök fertője ijesztően terjed. Társadalmunkon az elerkölcste­­lenedés vesz erőt. A takarékosság he­­lyére pazarlás, vagyonosodásunk he­lyére szegénység, a bizalom helyére gyanú, lelkesí­ltségünk helyére közö­nyösség és kitartásunk helyére elpu­­hultság rakott fészket. Az öngyilkosság, sikkasztás, csalás, házasságtörés, elválás, megszökés és a társadalom divatos bűneinek számos fajtái mindennaposak. Az erkölcsi bu­kás folyton újabb meg újabb kiadás­ban jelenik meg. Csőd csődöt ér. Csa­pás csapás után. Egyszóval : satnyu­­lunk, veszünk, pusztulunk. „Mi a magyar most?“ „Rút Sybarita váz.“ Terheink s igényeink folyton emelkednek, erőink egyre fogynak. Isten a megmondhatója pusztulásunk­nak, ha tovább is így tart ezen állapot! Menjünk valamennyien a hét kápol­nához. Forduljunk Máriához, az eré­nyek példányképéhez, országunk ki­rálynéjához,városunk védasszonyához. Kérjük az ő támogatását. Minket, fiait, magyarokat, kik az ő pártfogásába vagyunk ajánlva, minket vácziakat, — kik az ő nevének tiszteletére külön kápolnát építettünk és kik az ő szent képét polgári czimerü­nkbe vés­ettük, s minden hivatalos tanúsítványainkon czimerünkül használjuk, — nem fog magától eltaszitani. Mária, az erények példányképe! Tekints le ránk, magyarokra, csillag­trónusodról. Kérd­eztünk Istenünket, a magyarok hatalmas Istenét, hogy szállja meg a vallástalanok, a hitetle­nek, az istentagadók, az erkölcstelenek és a bűnben fetrengők sziveit, térítse őket a vallás és erkölcs útjára, hogy az egymás iránti szeretet és bizalom, az erények és a becsület lakjék sziveikben. Mária, asszonyok szószólója! Ihlesd meg asszonyainkat szent erényeiddel, hogy ezek női, hitvestársi és anyai kö­telességeiket híven teljesíthessék. Su­­gald sziveikbe a tisztaság, a hűség és az anyai gondosság követelményeit. Vezesd őket a munkásság, takarékosság és szerény visszavonultság ösvényére, gyújtsd fel kebleikben a hazaszeretet tüzét, hogy férjeik vagyonának meg­takarítása s gyermekeik okos nevelése által hasznára lehessenek nemzetünk­nek s szeretett édes hazánknak. Mária, magyarok királynéja! Te­kints végig országodon a Kárpátoktól az Adriáig! Nézd meg szegény népe­det. Légy kegyes, hallgasd meg pana­szait. Filloxéra, jég, árvíz, jégeső, tü­zek járványos nyavalyák mennyit pusz­títottak országodban? Csapás csapás után hány­szor látogatta meg hű népe­det? És ez miként tart, szenvedett el mindent? Pedig ellenségeink mind­egyre mohóbban lesik vesztünket, hogy gyönyörű országodon idegen paran­csolhasson. Életünket, vagyonunkat fenyegetik és Isten csodája, hogy még együtt vagyunk. Gondolj ránk, magyarjaidra. Kö­nyörögj érettünk Istenünknél. Eszkö­zöld ki számunkra a mindenek Urának irgalmát. Kérj számunkra jobb jövőt, hasznos termő esztendőt, tartós békét, áldást, bőséget munkánkra, férfiaink és asszonyaink szerelmére. Kérj számunk­ra erőt terheink elviselésére, sziveinkbe hazaszeretet és bátorságot, karjainkba kitartást és szerencsét ellenségeink jog­talan támadásainak visszaverésére. Mária, városunk védasszonya! Hall­gasd meg védelmed alá vett ezen sze­gény város lakosságának könyörgését! Légy segítségünk, légy támogatónk. Eszközölj ki számunkra jó igazgatást. Lehelj tisztviselőink, vezetőink elméire, sziveire üdvös erőt, hogy ezek kötelessé­gük pontos teljesítése és okos intézkedé­seik által szegény elhagyott városunk ja­­vát előmozdíthassák. Óvj meg mind­nyájunkat a veszedelmektől, az elemek pusztító támadásaitól. Tartsd lelkeink­­től távol az egyenetlenkedést, a boszut és haragot. Tedd azt, hogy mindnyá­jan egy testtel lélekkel fáradozhassunk városunk szebb jövőjének megalko­tásán. És Te hatalmas Isten! Hallgasd kö­nyörgésünket, hallgasd meg Máriának, oszágunk királynéjának, városunk véd­asszonyának érdekünkben előterjesz­tendő imáját. „Nyújts felénk védő kart!“ És mentsd meg magyarjaidat, mentsd meg e várost a jövő ezredév­nek, hogy a mi dicsőségünk által is emelkedjék isteni bölcs intézkedéseid­nek fénye, dicsősége ! Dunai Szél. Közgyűlés. Városunk képviselő testülete múlt va­sárnapon (szept. 4.) közgyűlést tartott. Jellemzi ezen közgyűlést az, hogy az al­kotmányos aera óta a lehető legrövidebb közgyűléseink közé tartozik, s képviselőink meggyőződhettek arról, hogy 11­2 óra alatt is lehet nagyon sok fontos városi ügyet el­intézni, a­nélkül, hogy ehhez üres szalmát cséplő s csak időt rabló polémiák előidé­zésére szükség volna. Tudósítónk a közgyűlés lefolyásáról a következőket jelenti: Réty Ignácz polgármester a közgyűlést megnyitotta, s üdvözölte a szép számban megjelent képviselőket. Tárgyaltatott ezek után a városi polgár­­mester elnöklete alatt a pénzügyi és gaz­dasági bizottságok által több rendbeli vá­rosi építkezések, épület átalakítások, utcza­kövezés és a város csatornázása tárgyában megtartott értekezletről felvett s az emlí­tett tárgyakban javaslatokat tartalmazó jegyzőkönyv, s a tárgyalás eredményéhez képest elhatározta a közgyűlés, hogy a fo­lyó évben az idő előrehaladottságánál fogva más munkálatokat nem engedélyez, mint a városházi árnyékszék áthelyezését, a város­házi csatorna építését és a Gasparik és Gállik-féle utczák helyreállítását. Utasítást adott egyúttal a polgármester­nek, hogy a jövő 1888-ik évre elhalasztott munkálatok, nevezetesen a városházi egyéb átalakítások­, az utczák rendezése, a város csatornázása és a városi közvágóhíd átala­kítása iránt újabb és még a legközelebbi tél alatt tárgyalható tervezeteket és költ­ségvetést adjon be a városi pénzügyi és gazdasági bizottságokkal egyetértőleg akként, hogy ezen újabb tervezetek alap­ján a szükséges munkálatok már a legkö­zelebbi tavas­szal foganatba vétethessenek. Ezzel egyidejűleg utasítva lett a tanács, hogy a folyó évre kilátásba helyezett, de foganatba nem vett építkezésekre, s egyéb munkálatokra befolyt pénzeket más czélokra el ne költse, hanem azokat gyümölcsözőleg kezelvén, annak idején kizárólag rendelte­tésük czéljára fordítsa. Regele Károly nyugdíjazott jegyző ré­szére, kinek fizetése 1. évi aug. 1-sejével beszüntethetett, miután ennek daczára is a városnál folyton és kitartó szorgalommal működött és jegyzői teendőit végezte, a közgyűlés a jegyzői állások betöltéséig vagyis folyó évi szeptember hó 8-ig jegyzői volt fizetésének megfelelő összeget szava­zott meg. A váczi izraelita nőe­gylet alapszabályai, melyek véleményezés végett lettek az illető szakminisztérium által a városnak meg­küldve, pártoló vélemén­nyel határoztattak jóváhagyás végett illetékes helyre felter­jesztetni. Örvendetes tudomásul vette a képviselő testület a megye alispánjának abbeli ér­tesítését, hogy a városnál megürült ta­nácsnoki, jegyzői és aljegyzői állás betöl­tése végett tisztujitási határnapul f. szept. B­ ikát tűzte ki. (A tisztujitás azóta megtör­tént, s az emlitett állások betöltetvén a hosszú időn át csonkán működött, tanács a közóhajtásnak megfelelőleg, kiegészíttetett. Szerk.) A pusztán szállásadás és ételkiszolgál­tatással bíró fogadó, vendéglő, továbbá ká­véházak és kávémérésekre vonatkozó, s ezeknél a zárórákat is megállapító szabály­­rendelet jóváhagyása az illetékes szakmi­nisztériumnál megsürgettetni határoztatott. Ennek ugyan kávésaink nem nagyon örülnek. Az arany Korona vendéglő, az alvárosi féléves úrbéri korcsmajog s a gabnamázsá­­lás bérbeadására vonatkozó árverési s illetve árlejtési eredmények jóváhagyattak. E sze­rint az arany korona vendéglőt évi 2020 forintért Tragor Ernő, az alvárosi féléves úrbéri korcsmáltatási jogot Beck Adolf évi 135 frt bérért, végül a gabna mázsálást 50 °­ C-nyi díj fizetésért Bezdek János nyer­ték el. A verőczei sör-regáléra vonatkozólag a váczi püspöki uradalommal megkötendő szerződés feltételeit a képviselő testület elfogadta ugyan, hanem a­mennyiben a szerződés csak 3 évre czéloztatik az ura­dalom által megköttetni felkéretett s meg­­bizatott, a városi polgármester, miszerint figyelemmel a városi általános sör-regálé bérbeadására nézve Kresák Ferenczczel 6 évre megkötött szerződési viszonyra hasson oda, hogy a verőczei sör-regáléra vonat­kozó szerződés legalább 5 évre köttessék meg. Tudomására jévén végül a képviselő tes­tület annak, hogy a városház alatti bolt­helyiségekben a bormérés ismét lábra ka­pott, utasította a tanácsot, hogy ezen vis­­­szaélést szüntesse meg. Ezzel­­ a tárgysorozat elintézést nyervén a közgyűlés feloszlott. Cselédügyünk. Által­ános a panasz, hogy cselédeink úgy erkölcsiség, mint szorgalom és hűség te­kintetében mindinkább hanyatlanak. Oly kérdés ez, mel­lyel foglalkozni, a panaszok okát keresni — érdemes. Lakos­ságunk érdekei érzékenyen vannak érintve általa. Szükségesnek tartjuk azonban elő­ször is maguknak a gazdáknak hibáira rámutatni. Leggyakoribb a panasz, hogy a cselédek kérheljék, a nőcselédek erköl­cse pedig minden, csak nem példás. De hát legyen-e jobb, midőn gazdáink maguk alkalmat alnak erre azzal, hogy cselé­deiknek az éjjeli kimaradást, korhelyke­­dést és mulatozást megengedik? A cseléd­­törvény világosan rendeli, hogy azon cse­léd, aki engedély nélkül, avagy ha enge­délye van, az engedélyezett időn túl ki­marad­ó büntetést kapjon.]Nem lehetne-e a cselédeknek erkölcsrontó mulatozási kedvét maguknak a gazdáknak kellő korlátok közé szorítani s őket esetleg a rendőr­ka­pitányság utján nyerendő jogsegély alkal­mazásával a tisztességes és erkölcsös útra terelni? Sehol sem alkalmazható a közmondás oly igazán, mint épen itt, hogy: „volenti non fit iniuria“ ; mert ha a gazda elnézi cselédje kihágásait, megtoroltatni nem kí­vánja — magának szerzi meg azt, hogy cselédjét előbb utóbb elkergetni kénytelen. Az elkergetettel gazdatársát boldogítja s

Next