Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-01-06 / 1. szám
dH ÜÍI NI " wzrrr I S SZERKESZTŐSÉG: ikizon, Duna-sor, 587. sz. (Ide >!'!• Iildtendők a lap szellemi részét j illető közlemények.) — --------- --------ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben házhoz hordással, vagy a vidékre postán való küldéssel: egész évre írt, fél évre ‘l frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Vasárnapi számára : 30 kr., csütörtöki 5 kr. Kaphatóra kiadóhivatalban: Deutsch Mórnál (városház épület) és Kiss Albertné vegyes kereskedésében, s több főutczai kereskedésben. Kéziratok vissza nem adatnak. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. HIRDETÉSEK: Jutányosan eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. — IVvik-lér: sora 510 kr. Bélyeg-illeték : minden beigtatásnál 110 kr. A nyugtabélyeg külön fizetendő. HI. ÉVFOLYAM. 1. SZ. VASÁRNAP. JANUÁR 6. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik hetenkint kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési felhívás ,VÁCZI HÍRLAPIIa.12m.ac3.il5. évfolyamára. Most, midőn a »VÁCZI HÍRLAP« harmmadik évfolyamát kezdjük meg, azt hiszükjük: szives olvasó közönségünk nem kötö eten már tőlünk, hogy magunkat különösen ajánlgassuk. Rövid pályafutásunk alatt maegmutattuk, hogy a közönség bizalmát ma megérdemeljük s lapunk iránya is olyan voolt, hogy bárki nyugodtan követhette. Közöönségünk ezen bizalmát és jóakaratát kér diák továbbra is s némi viszonzásul szives ártolásukért, anyagi áldozatot hozva elhatároztuk,hogy a »VÁCZI HIRLAP«-ot r/í Ájvő évtől kezdve tetemesen kibővitjük, még pedig oly formán, hogy vasáru»] iv. csitartokosa féliv férjeid mii lapot adtunk ugyanolyan előfizetési ár mellett. Munkatársaink — kik közt* *nemcsak vádsunk legelső s legjobb tehetségei,hanem vidék elismert írói is vannak—kezességül szolgálhatnak, hogy lapunk változatos tartalma s közleményeink eredetisége a jövőben sem fog legcsekélyebb kívánni vártát sem fennhagyni. — Ezeken kívül zenei rovatainkat megtartva, azt üzleti heti szemlével és regénycsarnokkal fogjuk kis bővíteni s eredeti, valamint külföldi regényeink már maguk több értéket képviseletednek, mint az egész lap előfizetési ára. Ezáltal közönségünknek ugyanolyan feltételek mellett kétszeres előnyöket biztosítunk. Mai számunkban kezdjük meg egyik szellemes tárczaírónk I kötetes eredeti humoros regényét: „Az ur fiak ‘-at a mely közönségünk tetszését, reméljük, teljesen ki fogja érdemelni. S mindezek daczára a »Váczi Hírlap« előfizetési ára: egy évre....................<5 frí — kr. Hét évre ....................*5 frt -- Jír. negyedévre ... I frt 50 kr. marad. — Hirdetéseink a legjutányosabbak, azonfelül az apró hirdetésekben bárki néhány krajezárért hirdet fel hét, amennyiben e rovat czimnélküli hirdetményei minden szaváért csak 1 krajezár fizetendő. Azon reményben, hogy a nagyérdemű közönség törekvésünket pártolni szives leend, maradtunk Váczon, 1888. deczember hó 30-án. Dr. Csányi János Scherer István a « Váczi Iirlay«, a »Váczi Hirlap« felelős szerkesztője, kiadó-tulajdonosa. Év kezdetén. Uj esztendő. Patvarba uj. Mindössze is csak fejelés. Arany. Uj esztendőnek mondjuk s forduló pontnak tartjuk megszokott dolgainkban. Lerázzuk magunkról a régi, az ó esztendő porát, összecsomagoljuk annak megunt aktáit s reméljük, hogy az uj vendég változatosabb, mulattatóbb foglalkozásban részesít bennünket. Pedig dehogy. Csak képzeljük azt, hogy az új év kegyelmesebben bánand velünk, mert január elsején azért épp azok az emberek vagyunk, akik voltunk deczember 31-én s tán ugyanazon foglalkozást űzzük mind a két napon. És mégis. Van valami külömbség e két nap között. Nemcsak az évszámban tűnik ez fel. Van külömbség még másban is. Befejezzük az elmúlt év munkáját s lehetőleg elfeledni iparkodjuk annak terhét s uj gondolatok, uj eszmék után indulva újabb, vagy legalább változtatott életmódot kezdünk. Megkönnyebbülve sóhajtunk fel, midőn az óév minden munkáját elvégeztük, midőn várakozunk az újra, vagy felkeressük azt. Vájon van-e ember, aki ne jobbat várna mindig, mint a minőt, elvégzett, vagy befejezett? Van-e, aki ne nagyobb kedvvel kezdje el az új dolgot, mint a minővel a régi, megszokottat befejezte? A „Váczi Hírlap“ tárczája. Kerekgedei Makó Pál. í Egy alkalommal, eléggé elsietve, azon A[Utast koczkáztattam, hogy Arácz városa • ires emberekben nem valami nagyon leselkedik. Ha az ember utánna jár s a könyvtárak régi foliánsait bújja, hát biz ott talállyan tudósokat is, a kiknek hite, neve Európaszerte ismeretes volt. Ilyen például íö.áerekgedei Makó Pál váczi kanonok, aki maga korában, a múlt század második felében, nemcsak itthon, hanem Németországban, Svájczban, Olaszországban stb. ülönösen a természettudományok, mathesis s a bölcsészet terén, mint tekintély szerébe élt. Makó a jászságban Apáthan született 1723. julius 9-én. Családját a praedicátuma ,tán ítélve gömörmegyeinek gondolom, ha•r...áz „kerekgedei“ Makót se Nagy Iván, 3 Bartholomaeides nem emlegetnek, zületésének évszámát és napját Szinnyei Meusel-féle Lexikon, de Luca és Poggenorff után adja. Wurzbach szerint Makó 724. jul. 17-én született volna; de nekünk magyar források megbízhatóbbaknak tüntek fel, miután a Alakó művei a magyar emzeti múzeumban, az egyetemi könyvirban s a magyar természettudományi táralatban feltalálhatok, úgy hogy Szinnyei -nek elég alkalma volt ezekbe betekinthetni a Alakó tanártársának Kreilnek visszaemlékezéseit olvashatni, a ki a megboldoult hamvai fölött kegyelettel irt és mondott el egyetmást és akinek munkája színin meg van a főváros nyilvános könyváraiban. Alakó Pál alig volt tizenhét esztendős, midőn a jezsuita rendbe lépett s mint tanár Nagy-Szombatban nyert alkalmazást, ahol költeményeit irta és nyomatta ki, a melyek tizenkétévi idő közben két kiadást értek : az elsőt 29 éves korában „Elegiarum liber unicus“ czim alatt 12-ed rétben, a másodikat „Carminum elegiacorum libri trés“ czim alatt ugyancsak Nagy-Szombatban 8-ad rétben. Később Bécsben az egyetemen kapott alkalmazást, ahol a logicát és metaphysikcát kezdte tanítani s a verseléssel felhagyott ; jóllehet búdalait 1780-ban egy ódával megbővitve „Elegiacon auctum et emendatum adjecto oditrio in secundas Josephi II. nuptias“ Budán 8-ad rétben kiadta s idejét egészen a természettudományoknak és a mathesisnak szentelte, a melyeket nem egy jeles müvel gazdagított. • A lakó tehetségét legelőször van Svieten kezdte méltányolni Bécsben, aki azon időtájban az összes osztrák iskolák fölött felügyeletet gyakorolt. Ez az ember ajánlotta őt a Theresianumba tanárnak, ahol a menyiségtant és a kísérleti vegytant latin nyelven adta elő, a géptant pedig németül, ami a tősgyökeres jász ifjúnak nem csekély fáradságába került, hanem a mély nehézségeket ö igen hamar és nagy szerencsével győzött le. Akkor 1777-ben a nagyszombati kir. egyetemet Budára költöztették. Alakó egy művet irt, a mely latin és német nyelven Bécsben jelent meg s általános feltűnést ébresztett. A latin munka czirke „Oratis, quam anno 1777. cum regia scientiarum Universitas Budáé collocaretur, adornavit etc.“ amely intézetnél ő a bölcsészeti kar igazgatója volt, a jezsuitarend eltörlése után pedig világi pap, szent Margitról czimzett bélai apát, váczi kanonok, kir. tanácsos stb. lett. A lakó a maga budalait latin nyelven irta s azokat annyira szerették, hogy Svájczban még az iskolákban is tanították. A nyelvekben rendkívüli jártasságot szerzett, beszélt francziául, olaszul s ha a szükségügy hozta volna magával hát görögül is; a zsidót pompásan értette, német nyelven tanított és könyveket irt s a latint valódi római classicitással kezelte versben úgy, mint prózában. Akkor 1879-ben Bánóczy „Révai Miklós életrajzát“ kiadta Makóról nem valami részrehajlatlanul azt állította, hogy a munkája nem tudományos s külföldi adatokat mond el a mennykövek pusztításáról. A külföld ítélete Makó felől sokkal kedvezőbb, mert a szerint őt folyton a tudomány magaslatán találjuk s ő volt az, aki az érdeklődést Bécsben a felsőbb menyiségtan iránt felkeltette, amelyet annak előtte ottan csak híréből ismertek ; előadása meg annyira világos, sőt vonzó, miszerint hallgatósága előtt a legnehezebb problémák is könnyen felfoghatókká váltak. Természettudományi művei a következők: d) Compendiaria Physicae institutio. Partes duo. Vindobonae, 1764. 8-ad rétben ; megvan Budapesten, a m. nemz. muzeum könyvtárában. b) Dissertatio de figura telluris. Olomucifi 1764. 4-ed rétben. c) Physikalische Abhandlung von der Eigenschaften des Blitzes und den Mitteln wieder das Einschlagen. AVien, 1772. II. Auflage 1775. 8-ad rétben. Ezt a müvet Ketzer József hamarabb adta ki. mint sem az eredeti latin szöveg megjelenhetett volna. d) Dissertatio physica de natura et remediis fulminum. (loritiae, 1773. 8-ad