Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-02-14 / 12. szám

Vácz, 1889. SZERKESZTŐSÉG: Váczon, Duna-sor, 587. sz. (Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények.) ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben házhoz hordással, vagy a vidékre postán való küldéssel : egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Vasárnapi szám­ára : 10 kr., csütörtöki 5 kr. Kapható: a kiadóhivatalban; Deutsch Mórnál (város­ház épület) és Kiss Albertné vegyes kereskedésében s több főutczai kereskedésben. Kéziratok vissza nem adatnak. Bér­mentetten levelek el nem fogadtatnak. HIRDETÉSEK: Jutányosan eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél ked­vezményben részesittetnek. — N­yilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg-illeték: minden beiktatásnál 30 kr. A nyugta­bélyeg külön fizetendő. III. évfolyam, 12. sz. VACZI HIRLA Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Csütörtök, február 14. HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. . KIADÓ^IvAfe% Vác­­on, Külső küldendők az el­hirdetési dijak A király fogadtatása. Magyarország koronás királya iránti s benső ragaszkodásának, szivbeli érzelmei­­i­nek, de egyúttal a felséges családban lévő , mély gyászbani részvételnek szép jelét 11 adta f. hó 11-én délután városunk közön­sége, a midőn Felséges királyunk Buda­pestre, az ország szivébe utazván, váro­sunk mellett elhaladt. Köztudomású lévén az udvar leutazása s a vasárnapi képviselői közgyűlés tárgyai­nak első pontját képezte átutazó királyunk fogadtatása az indóháznál. A közgyűlés 1­10 tagból álló bizottságot küldött ki a mó­dozatok megállapítása iránt s e bizottság­­ dicséretére legyen mondva, feladatát fé­nyesen oldotta meg. Legelőször is táviratilag kérte fel a fő­­udvarmesteri hivatalt, hogy az udvari vo­­•­irat Vácz mellett lassú menetben haladjon,­­ miután a város hódolatát akarja kifejezni­­ felséges királyunk s családja iránt. A vá­laszt adó távirat kedvező volt: Ő Felsége megköszönvén a város ragaszkodását, ma­­­­gas beleegyezését kegyesen megadta. A Árbizottság a távirat tartalmát azonnal tu­datta az összes testület , s hivatalokkal s rövid idő alatt a város minden részébe elhatott hite. Alig hangzottak el a déli 12 órát jelző harangok hangjai, mindenki sietett ki­fele a vasúthoz, mindenki első akart lenni, hogy kedvező helyet kapván, minél köze­lebbről szemlélhesse a fájdalmas, de igazi is megnyugvást tanusító arczot. Testületileg vonult ki a klérus, többen teljes díszben, a városi tanács képviselő­­testület, továbbá az összes hivatalok s tes­tületek zászlókkal, legtöbben fekete salom n ruhában; magánosok egész tömege hul­lámzott végig a hosszú pályaudvaron úgy, hogy a jelenlevők száma meghaladta a 3 ezret. Az indóházon fekete zászló lebegett. Pont 2 órakor jelzé a csengetyű a két l lokomotív által vont udvari vonatnak a pályaudvarbai berobogását. A­­ közönség levett kalappal várakozott s pillanatra fe­ledve a gyászt s egyedül jön szeretett ural­­­­kodójára gondolva, ki az ablaknál megmu­tatta felséges alakját, lelkesült, hangos és­­ej jenekben tört ki, mely a lassan haladó vonat mellett végig hangzott a hosszú sort i képzett emberek tömegén. Ő Felsége ka­tonásan köszönte meg e fogadtatást. Még egy percz s az udvari vonat lát­­hatlanná lön s a jelen volt közönség szét­ > oszlott szép rendben. Városi közgyűlés. Úgy látszik szokássá kezd válni, hogy a közgyűlési terem zsúfolásig megteljék benne olyan hőség fejlődjék ki, hogy az­­ ember félig főtt, félig sült legyen. Váljon mi vonzza a képviselőket? Talán csak a kíváncsiság, mert a tárgysorozathoz nem sokat szólnak. Meg kell vallanom, hogy bár nem vagyok képviselő, még­is a legnagyobb mértékben gyötör a kíváncsi­ság fészkelődő ördöge s mindig felkerget izzadni engem is. A múlt vasárnapi közgyűlés a tisztviselők felfüggesztésének közgyűlése volt. A pénz­tárnok eltűnését az alispán nem vette könnyedén s állásától felfüggesztette s a felfüggesztés tartamára csak fél fizetését rendelte neki kiadatni. Ez volt a kezdet. Azután a közgyűlés élt felfügg­esztési jogá­val s az aljegyzőt részesítette hasonló sors­ban. Az alispáni végzést csendben hallgatták végig a képviselők, valamint a pénz- és jogügyi bizottság erre vonatkozó jelentéseit is. Miután az ügyet a felsőbb hatóság vette kezei közé, a közgyűlés nem bocsátkozott további eszmecserébe. A rendőrkapitányi hivatalban eszközölt vizsgálat rész­kezelési módot, de rendet constatált. A polgármester kicsibe múlt, hogy rosszalást nem kapott a közgyűléstől pénzkezelésnél előforduló szabályellenessé­­­gek miatt, de D­r. Csányi János kimutatta, hogy jelenleg ő nem hibáztatható, miután a szabálytalanság távollétében követtetett el, a­mely időben történtekért ő nem lehet felelős. A közgyűlési zöldasztalon e­közben tü­relmetlenül várták az utczák és terek meg­jelölésére szolgáló táblák a sorsukat. A drága bronz tábla haragos szint váltott, mikor leszavazták — miért oly drága — de a váczi készitményü festések sem jártak jól, bár Friedrich melegen pártolta őket. Inkább a drágább, de aránylag még­is olcsóbb domború irásu táblák voltak előny­ben s valószinü, hogy rövid idő múlva ezek fogják tájékoztatni a közönséget a város tömkelegeiben. A közgyűlési tárgysorozat vége felé kö­zeledvén sokan szedték kabátjaikat és in­dultak, mikor az aljegyző ügye került sző­nyegre. Ekkor vált viharossá a hangulat. Az indulni készülők leültek s várták a tör­­ténendőket. Zúgott, zajlott s harsogott a terem s a hosszas eszmecsere vége az lett, hogy az aljegyzőt felfüggesztették fél­fizetéssel. a felségének fogadására vonatkozólag — azt kellett volna legelőször megemlítenem - a 10 tagú bizottság még­ a közgyűlés után következő perczekben táviratot küldött a polgármesteri hivatal utján 0 felsége fő­­udvarmesteri hivatalához, kérve azt, hogy az udvari vonatot a pályaudvaron keresz­tül lassabban bocsássák. A közgyűlés 5 óra tájt záratott be s a képviselők emelkedett hangulatban távoz­tak el, hogy nemsokára újra összejöjjenek. Én pedig hiányos­­ tudósításomat — csak a térdem használhattam asztal gyanánt — befejezve búcsút veszek a legközelebbi találkozásig. —1. Az ipartársulat bálja. A múlt szombaton megtartott bál úgy anyagilag, mint jókedv s látogatottság te­kintetében fényesen sikerült. Alig 8 óra után már egymásután jöttek a vendégek s mikor az elnök családjával megérkezett már a terem terve volt. Az elnököt és csa­ládját a Boulanger indulóval s harsogó él­jennel fogadták s utána kezdődött a táncz olyan fesztelen jókedvvel, a milyent a fa­lak nem mindig­ látnak. Ez a kedélyesség tette vonzóvá az estét. A második táncz közben lépett be Majthényi István kerüle­tünk országos képviselője. Erre a czigány indulót húzott s a terem zugó éljent kiáll­­tott a népszerű képviselőnek. Az első né­gyest közel 50 pár tánczolta, mig a máso­dikat már vagy 70 pár. Többen csak ké­sőbb érkeztek s még 10 óra felé is sokan jöttek. Az élvezetes est nem ért véget csak reg­geli 6 órakor s utóhangjai még 8 órakor is hallatszottak a Curia éttermében. A tán­­czosnők között ott láttuk : Kozma Annuska, Kozma Margit, Bajtai Katicza, Révész Ka­rókia, Stefanek Anna, Czoller Mari (N.­Ma­ros), Simkó nővérek, Drajkó Anna, Zsuffa Emma, Merk Margit, Kiss Anna, Péter nővérek, Mátay Anna, Deppy Hermin, Bo­­harcsik Anna, Kalencsik nővérek, Szibrik Ilka kisasszonyok. Továbbá : Reitter Ist­vánná, Reitter Panka, dr. Franyó Istvánná, Korpás Pálné, Korpás Jánosné, Korpás Józsefné, Kozma Ferenczné, Schmidt Fe­­renczné, Blázsovits Jánosné, Fodor Sán­­dorné, Kiss Sándorné, Kalencsik Istvánné, Bocskai Andorné, Prohászka Ágostonné, Simák Istvánné, Staudinger Jánosné, Bez­­degh Verona, Prohászka Jánosné, Matko­­vics Jánosné, Mátay Gyuláné, Boharcsik Józsefné, Fleischmann Edéné, Stibrik Kál­mánná, Tischler Andrásné, Simkó Józsefné, Racsek Jánosné, Scheffer Andrásné, özv. Péter Istvánnné, Népi Jánosné, Joó Ádám­­né, Depoy Györgyné, Blaha Józsefné, Pat­rik Lajosné, Novákné, özv. Zsuffáné, Mau­rer Andrásné, Román Istvánné, Malik Já­nosné, Vaik Károlyné úrnők. Farsang. Nehány röpke óra még, s elértük azt az estét, mely meghozta hetek óta táplált szép reményeink még szebb teljesülését — a jel­mez-estélyt! — Oh, mikor e szót írom, mely­nek fogalma annyi tündéri bűbájt egyesit magában — nagyot dobban szivem! — Füleimben már ma felcsendül a tánczra ingerlő csapongó zene s hallom a fénybe burkolt sokaság vigalmi zaját, mely kéjes

Next