Váci Hirlap, 1912 (26. évfolyam, 1-100. szám)
1912-01-03 / 1. szám
I Huszonhatodik évfolyam /> AVG 1. szám.l Vác, 1912 január 1 .kC$ ^__át. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefonszám 17. 1911. Az év története. Előszó: Hurka nélkül nincsen sehol sem disznótor nem is ember, kinek nem szük a jó bor, az ebéd végére való a fekete, mikor a kanalat mindenki letette, véres kardafférról soha sem olvasnánk, ha nem volna nekünk annyi jó katonánk, bálba azért mennek mindenhol a lányok, hogy ottan reggelig járják a vig táncot (?), orvos is azért van, hogy legyen sok beteg, s hogy a patikusok sorba’ megéljenek, az aviatikus ritkán lép a földre, inkább azért van ő, hogy a nyakát törje, ha tolvaj nem volna, rendőrség se kéne, éjjel ki botlana bele a zenébe ? . Hogy oly sok a vadász, oka van ám ennek, nyulakat előre Kopunecznél vesznek, őrizik a Dunát —a munka nem szégyen,— kell a kolera is, hogy sok ember éljen, hosszú a jegyzőkönyv, miként egy régi vászon, tintc és papiros azért fogy sok Vácon, mulatság minálunk nincsen párbaj nélkül, magyarázatokkal kibékülnek végül, tüdővész azért dúl — így mondta valaki hogy beszéljen róla Hörli és Haraszti, hogy az indóháznál oly sokan szorongnál^ a máv vezetőség lesz az oka annak, nincs egy városnak se annyi sok egylete, valamennyi ember ebbe őszül bele. Hogy sok lány van otthon s még több az [agglegény, — azt szokták mondani : valamennyi szegény — pedig nincs igazuk, a kik igy beszélnek, eresszük ki tehát fülünkön a szélnek! Egyszóval mindennek kell, hogy oka legyen, mert ne jelenjék meg nekem is a versem ? Itt van az év vége s ez éppen az oka, hogy a Váci Hírlap a krónikát hozza ; megszokták már nálunk régen ezt a népek, hogy az elmúlt évről mindent elmeséljek, türelmet kérek hát egy kis félórára, amig elbeszélek mindent szép sorjába’. Január. Január elsején minálunk is házal a sok népszámláló nagy paksamétával, írják a népeket egyenkint s összesen, akadtunk is Vácon majdhogynem húsz ezren. Szuper szolgabirót mindenki ismerte, az alispán tőlünk Körösre rendelte, Holló Bélát küldő helyébe a megye, azt mondták rá : de kár, hogy el van jegyezve, majd Förster is elment s Romeiser jött [Vácra, elődjénél nagyobb a szimpátiája. Szentgyörgyi és Györgyffy a siketnémáknak egy ügyes zsebnaptárt összefabrikáltak. A hivatalába szorgalmasan bejárt, törvényszéki biró immár doktor Krezsák, olvassuk is nevét, le is volt már véve, mikor egy rabjának kifolyott a vére. Hallunk a városban ilyenfajta sóhajt : Sport, Fóliáz, Kaszinó egyesülni óhajt, gyűléseznek egyre s tanakodnak szörnyen, de az egyesülés nem megy olyan könnyen, csak a vagyon felett osztozna mindegyik, de az adóságot mindhárman kerülik. Pest vármegye t. b. ügyésze lett Meiszner, meg is érdemli, mert 48-as ember. Hogyha színdarabot Lukács nem rendezne, fogadni mernék, hogy bizton beteg lenne, szeret ő minekünk mindig mulatságot, a „Bor“ után jött a „Dolovai nábob“, itt a műkedvelők remekül játszottak, tapsoltunk is nekik egész estén sokat. Új számellenőr lett öt fiatal ember: Novotny, Bábanits, Fajcsik, Simon, Prejer. Korcsolyapályája van a Sportegyletnek, Csongor Gergely örült a legjobban ennek, ő volt a főbagnis, soha ki nem fáradt, nyomta is utána öt hétig az ágyat. Bált ad a sok egylet, mulathat mindenki, Hanusz a bankókat alig győzi szedni, mindegyik sikerül pedig azt jajgatják, hogy szörnyű az Ínség és nagy a drágaság! Megjöttek egy napon a kinevezések, fegyházi tisztjeink sorban előléptek, van több arany gallér, hulltak a csillagok, csak már mi mehetnénk, sóhajtják a rabok. A jó dolgos ember mindenütt sokat ér, jegyzőnek visszajött Mandola Flemér. Február. Sikerült báljukon a „Cigány” játszották kifogástalanul az izraeliták. Gazdakör elnöke doktor Forgó beteg, utódja őneki Mikuska János lett. A sportkabaréban nagyon sokan voltak, nem maradtak otthon talán csak a holtak, nevettek is szörnyen a bolondságokon, egypáran vették csak a kuplékat zokon. Ügyvéd volt Nagy Gyula Vácon, majd Rétaságon, átevezett vele másvilágra Cháron. Régebbi keletű volt a hír s nem mai, hogy nyugdíjba vonul Wallner és Nyitrai. A hengermalomnál nagy változás történt, egy gazdag pesti bank átvette azt önként. Ismét nálunk van a líceum csillaga, gyönyörűen játszik Geyer Stefánia, utoljára halljuk, elviszi egy osztrák, inkább vitte von’ el talán Dienzl Oszkárt ! Az uj főnökünknek Latkóczy a neve, Wallner utódául lett ő kinevezve. Meghalt Uhl Jakab is, nem sül több kenyeret, sóskifli és perec. Ég legyen veletek! Március. Szanatóriumból, ilyen se volt Vácon, sok nép összejött ott, hogy művésznőt lásson, hallotta Jászait Vác ifja és vénje, kár, hogy nem maradt el „szokásos migrénje.“ Az égi levéltár régen nem volt rendben, Péternek így szólt hál ott fenn az Úristen: „Nézd csak édes szolgám, aktáink szanaszét, fölhihatnád most már az öreg Regesét, más úgy se értekhez, hadd’hozza ő rendbe“ s azóta ott is ő az irattár lelke. Utolsó estéje van a líceumnak, az „Élet“ irói be’ sok szépet tudnak. Böjt van, de még egyre hálóznak, mulatnak, ekkor van estélye a váci Kobráknak. Sterci, Radics, Pozsár, Csámpai és Pisi a sok cigányleányt szintén táncba viszi. A vasúti pénztárt feltörték egy napon, szerencsére nem volt benne egész vagyon. Karagujevicsnek jó helye van nálunk, elég bűvös a mi ősrégi fegyházunk. A szövetkezet is tíz éve, hogy fenn áll, évi közgyűlésén tehát most jubilál. Hideg és eső volt a szabadság napján, ünnepeltünk tehát fenn a városházán, Gergely Mihály beszélt lelkesen és szépen, meglátszott a hatás az ünneplő népen. Kazár eszméjére a kisváci gazdák az állatjaikat sorba’ biztosítják. Hogy pap Magyar Gábor, ötven éve annak, akigyesi.swcÜe]c ürV’pppf .9 A kaszinókörben mikor jött a válság, majdnem úgy volt már, hogy a sírját meglássák. Lencsó, Preszly, Balás ott hagyták helyökek csak egy évre tudták megnyerni még őket Jó magyar író volt s hazafias szexző, letette a tollat s meghalt Kulcsár Ernő. Takarékpénztárunk működik fényesen, új botokat nyitott Nagykátán s Pécelen. A tűzoltóságnál Tauber főparancsnok felügyelővé lett és pléhgallért kapott, de a díszruhára ő semmit se adott, nem is viseli hát az ezüst sisakot. Április* A tudományokban nyakig, fülig úszunk, matinékat rendez a mi múzeumunk, először Petőfit, aztán meg Madáchot, legvégül ünnepük a palóc Mikszáthot. Matzenauert is kinevezték tisztnek, a fegyházban méri mostan ö a lisztet. A nagy betegségből kigyógyulni bajos, épen a nagyhéten halt meg Velzer Lajos. Borbély Sándor volt az, ki megírta könyvben zengzetes nyelvünkkel hogy bánnak el [szörnyen. Új hivatal kéne, a lakbejelentő, a városatyáknak azonban ez nem ké’, Újpesten nem készül többé hamis bankó, Vácon fog majd lakni minden ügyes rabló. Homoktéglagyár lesz a kápolna mellett, Mayer Adolf máris ottan bérel földet. Babits József se lesz többé már nagyságos a kitüntetése udvari tanácsos, de Kardos megmarad tovább is „Tóni“-nak átadták a pusztát Gebhardnak a minap. Nem is olyan régen még betegen látták, sok szenvedés után meghalt Millmann Árpád. Mindig bosszankodott Reves angol azon, hogy a gyorsvonata nem állt meg Alagom