Váci Hirlap, 1923 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-01 / 1. szám

Újévi szám 6 oldal, éra 10 korona 37-iR évfolyam. 1 szám* VÁCI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap, megjelenik vasárnap Előfizetési ár: Helyben negyedévre 125 K. Vidéken negyedévre 150 K. Egyes szám ára 10 korona. Előfizetéseket csak negyedévre fogadunk el Felelős szerkesztő és laptulajdonos Bercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csáky­ ut 4 sz. (iparudvar) Telefon 17. Nyílt-tér sora 50 korona. Hirdetések mili­­méter sora 20 korona, hivatalos hirdetések 40 korona. Vác, 1923 január 1. 1922 Az év krónikája Nagy vitéz tetteknek mezejére léptem, Tavalyi sebemre vitézkötést téptem, Mert, hogy a tavalyi krónikám megírtam, Fájdalom könnyével utóbb telesirtam, Itt is szidalmaztak, ott is szidalmaztak, S a sok szóhoz bőröm lesz nem elég vastag. Az egyik: Te minek tettél bele‘engem? A másik: Kihagytál? Ezt sose felejtem! Harmadik: Mi fenét dicsérsz olyan sokat? Negyedik: Nem tudtál rólam jobb dolgokat? Ötödik :Az én kis menyasszonyom nincs ben!! Hatodik: Mig írtad, a partim visszament. Hetedik: Minek ily időben viccelni? Nyolcadik : A humor hol maradt ?Ez semmi! S így tovább, megfogott minden ismerősöm, Szidott a családom, unokám s az ősöm. No majd az idén tán kevesebbet ütnek, Avagy rólam ki még több rosszat is sütnek, De imhol sebeim már behegedének, Máris elkezdődik a legújabb ének. Elmúlott ismét egy gondteli esztendő, S nem lett olcsó se zsir, se vászon-keszkenő. Veszekedtünk vigan,szidtuk egymást folyton, Hogy a jó magyar vér még csak soká follyon- Szálak kiabáltak s a két karunk aludt, Vissza is kaptunk vagy 7, avagy 8 falut. Ha igy múlik pár év, de legalább ezer, Ennyi idő múlva leszünk csak integet? Január Hogy egy jó naptárra ,soká ki se várjon, ismét megjelent a Váci Kalendáriom. Szentgyörgyi csinálta, mindent beleszövött. Megéri az árát, csekély huszonötöt. Bandukol szerényen a sáros Fő-utcán Egy kis szürke ember, délelőtt-délután Szürke kabát rajta, múzeumi fajta, Minden olyan régi, szerénykedő rajta, Fején selyem sapka, hóna alatt akta, Mégis frissen viszi két szürke fogatja, Szemén okuláré, köszön jobbra-balra, Esernyőt szorongat mindig hónaalja, Hogy ki légyen ez úr? Ismeri egész Vác, Vácnak díszpolgára, dr. Tragor Ignác. A Ganz végre elmegy, nem lesz aki drági­, Januártól kezdve a város világít. Mégis szeret minket a jó mindenható. Olcsóbb lesz az áram (s persze több az adó!) El se söpörték a szilveszteri havat, A menyasszony, vőlegény mindennapra akad. Vermes György eljegyzi az Aszódi Erzsit, A kis Cóbel pedig a Hubacsek Rózsit. Fönn a Pannónián Sajó próbálkozik, Hogy kevesen vannak, mindig csodálkozik. Sok sóhaj gyűl össze sovány kebelébe, Mert kevés a vendég s igen sok a széke, A Váci Sport Egylet ismét kabarézik Jó kis műsorukat igen sokan nézik, Künn még olvad a hó, sáros a nagy világ, Náluk máris nyílik a „Cseresznyevirág". Nem kell zavarosban ezután halászni Derecskére megyünk halakat vadászni, Korcsmát nyit úgy látszik a Singhoffer Pepi, Hozzá a Derecskét lám máris béreli. Az izz. nő- lányegylet hangverseny­t rendezett, A hálás publikum szép műsort élvezett. Kozeluha Sándor s Kropscsek Gyula — Tőlük az ifjúság sok jókat tanula — Meg a Szarka József már annyit neveltek, Hogy most nagy jutalmul igazgatók lettek. Gyászol a zsobráki nagy akadémia, Hűtlen lett egy régi kilenc próbás fia, Házasságnak himes berkeibe vándor­lott hires, nemzetes, nagy Nikilits Sándor. Közben rendőrségtől ki is doboltatott, Künn a vásártéren négy krón találtatott. A váci m­uzeum az idén ünnepel. Huszonöt éve már, hogy köztünk szerepel. Huszonöt éve már, hogy sohasem nyílik. No de várjunk csak még vagy huszonöt évig. A korcsmákban ismét vigabban boroznak, Mert a honvédséghez vígan toboroznak. A nagy vigasságba szomorúság csöppen, Szép Jóskának neje föl az égbe röppen. Követte a ^irbet még egy másik váci. Tragikusan hunyt el a Ságh Józsi bácsi. A város a villanyt lejjebb szólította. (Az adóba bizton jól felszámította.) Hogy a képviselők olykor lássák egymást, Az első városi közgyűlést megtartják. És hogy legyen egy kis muri­i sok bajra, Kiss Rudi kihívta Lovászit párbajra. S mert, hogy az nem állt ki, megígérte neki. Azért „a nótáját majd elhegedül. Azóta a Feri ha egyedül mászkál, Állandóan három vonót hord magánál. Február Nagy bált rendeztek a váci evezősök, Nyugodtan alhatnak a koszorús ősök, De mert a cigányok sok jó csárdást húztak, Itt is, mint a vizen, inkább többet úsztak. Ezt a boldogságot mindenki kívánta, Stohl Károlyné lett a Hrabovszky Jolánka. Ebzáriaf, rendőrség mozgósít öt sintért, S a Mária­ utcában talál ötven fillért. Nagy öröm hevíti a sok futibal díjat. A VÁC nyerte idén a nagy fair-díjat. VSE kabaré ismét jól sikerül Bár a rendőrség ma igen sokba kerül. Váci kereskedők ismét egyesülnek, Fenn az Otíóéknál fényes lakzit ülnek. Műkedvelők híre nálunk igen nagy lett, Liliomfit játsza ma a legényegylet. A választásokba tán kevés pénzt öltek. Szaporodnak a képviselőjelöltek. E hittel mindenki annyi bajt látol már. Hisz több már a jelölt, mint választópolgár. Titkos szavazással egy újítást hoznak. Dehát akkor a nők hogyan is szavaznak ? Mert önök a földön soha nem hallottak oly titkot, a­mit a nők meg is tartottak. Mert, hogy februárban oly kevés hó esik. Eljegyzés, esküvő minden napra esik, Rostetter Jenőné a Majer Margitka, Keresztes Pistáné a Scheffer Rózsiké. Pestre vándorol egy nagy muzsikus tábor, j Nagy hangversenyt rendez K. Pikéthy Tibor ! Drágaság van? Dehogy! Hisz mindenki mulató Vig karnevált rendez az Ipartársulat. Március Minek is örüljek, talán a tavasznak ? Vagy, hogy az aszonyok lám nyíltan sza­vaznak ? És hogy beköszöntőt a tavaszi nyitány, Napsugárral jött a jó Pedrov-kapitány. Kisváci gazdakör a „Cigány“-t rendezi. Három helyen lép fel Hornyánszky, jól teszi. Kőszínház lesz Vácon, beszélnek is sokat, Pintér bá örökölt nagy milliárdokat. És a végén kisült, a kábelogrammban, Melyben a bizonyos arany annyi gramm van, l Hiba volt, nem örökölt egy milliárdot, Csupán csak egy ócska használ! billiárdot. Jó képviselőink ismét összeülnek És barátságosan egy kicsit közgyernek. Egy millió ? Kettő ? Gyorsan megszavazzák,­­ A város ügyeit gyorsan rendbehozzák. Elbúcsúzol! Kökény Ferenc is már tőlünk, I A keze alatt föl igen sokan nőttünk. I Kasza suhintását a halál igy szórja, s Lobi igazgató hu nejét gyászolja. J A váci fiuk a sporthoz nagyon értünk, ] A VSE Pécsről győzelemmel tölt meg. Pórtunk van vagy ezer, ez már nem kétséges. Most is alakul egy, úgy­­ hívják: egységes. Március 15. Öli emléked áldott, Ennyi népet lent a szobor még nem látott. Mert hogy a bikában úgy megfogyatkoztunk, Pestről drága pénzen két uj bikát hoztunk.­­ Rossz nyelvek azt mondják, oly kicsi két bika, I Hogy már nem is bika, hanem csigabika. Április Sokat gyógyított lenn, igy már fönn is várták, Elköltözött tőlünk dr. Magas Árpád. Ismét testnevelő bizottság alapul, Mely talán a multat veszi át alapul ? Alapulunk egyre, folyton alapulunk, És hogyha lenni kell, szép csendben la­pulunk. Felsőgöd nagyközség díszpolgárt választott, s A közbecsülésben álló Krakker doktort. Prohászka Ottokár Vácon járt e hóban. Volt részünk sok komoly, követendő szóban. Áldást hozó szóval őt mindjárt követte Schiogpa nuncius, a pápa követe. Sok esküvő lészen, mire forr majd a must, Weiszbart S. eljegyzi a Lehóczky Annust. Vasúthoz robognak sok díszes fogatok Horthy Miklós nézi meg ma a Kodakot. Szegény életünknek igen nagy a vám­a. Rengeteg az adó, se szeri se száma, A­ki fizetni kezd, újév napján kezdje, Akkor óév napra tán nem akad tesztje. Már a választási küzdelmek is dúlnak, Az ellentáborok nagyban dúlnak, fúlnak, Nagyban dúlnak, fúlnak, de tenni nem mernek, Éjszakánkint egypár ablakot bevernek. Ablakot bevernek, sokat kiabálnak, S a korcsmákba mégis együttesen járnak, Együttesen járnak, ezt el nem mulasztják

Next