Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1884-01-13 / 2. szám
VI. évfolyam. HELYI S Előfizetési árak : Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesülnek. Nyilt-tér sora.......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Állami adóvégrehajtók. Városunkban felszaporodott állami adó s az állami adók módjára behajtandó egyéb kincstári tartozások sürgősebb és sikeresebb behajtása czéljából városunk területére két állami adóvégrehajtó alkalmazása rendeltetett el, s az állami adóvégrehajtók 1883. év november elseje óta tényleg alkalmaztatnak is. A képviselő testület november havi közgyűlésén indítvány tétetett, hogy az állami adóvégrehajtóknak épen november és deczember hónapokban való alkalmaztatása miatt, tekintve hogy ilyenkor az adózó polgárság különben is legkészségesebben fizet, a pénzügyi minisztériumhoz panasz emeltessék. Az adóügyi ressorttanácsnok azon kijelentése, hogy az állami adóvégrehajtók tényleges alkalmaztatásának mellőzése iránt már a tanács folyamodott a pénzügyi minisztériumhoz, azonban indokolt kérelme sikerre nem vezetett, s hogy így a képviselő testületnek hasonczékú panasza egyelőre czéltalannak tűnik fel, tudomásul vétetett; azonban utasíttatott a tanács, hogy az összes adóügynek 1883. év végén feltüntetendő állásáról a januári közgyűlés elé tegyen részletes jelentést. Tudomásunk szerint a terjedelmes adóügyi jelentés készen várja a legközelebbi közgyűlést, melynek az első vasárnapról közbejött akadályok miatt (?) történt elmaradása a jelentés érdemleges tárgyalásának késleltetésére káros befolyást gyakorol. Az adóügyi jelentés egyik lényeges pontját teszi az állami adóvégrehajtók működésének ideje alatt 1883. november elsőtől deczember végéig elért pénzügyi eredmény az 1882. ugyanazon hónapjaiban állami adóvégrehajtók alkalmazása nélkül elért pénzügyi eredménnyel szemben. 798 frt 907a krral. 336 frt 54 672 frt 68 A jelentés szerint: az állami adóknál czukor és kávé fogyasztási adónál hadmentességi dijnál e három czimen összesen 1908 frt 2172 krral több, a szőlődézsmaváltsági tartozásnál pedig 956 frt 28 krral kevesebb folyt be 1883. év két utolsó hónapjában, mint 1882. év ugyanazon időszaka alatt; vagyis az állami adóvégrehajtók kezeire bízott kincstári követeléseknél elért eredmény csak 951 frt 9372 krral kedvezőbbb az állami adóvégrehajtók alkalmazása nélkül elért eredménynél. Ezen silány többlet igen drága áron vásároltatott meg. Egy-egy állami adóvégrehajtó naponkint 3 frtba, kettő összesen 6 frtba, november és deczember hónapokban egy-egy 183 frtba, kettő összesen 366 frtba került. Az adóbehajtás körül elért 951 frt 93% krnyi többlet tehát épenséggel 366 frtját vitte el a város közjövedelmeinek.Ne vegyük azonban a fentebb kimutatott többletet egész összegében valódi többletnek s igy ne tudjuk be az eredmény drágán szerzett kedvezőbbséget az állami adóvégrehajtók hathatósb munkásságának. Az adófelügyelő megtette a magáét, Paczkázott kénye-kedve szerint a városon. Eljárását a közigazgatási bizottság sarkantyúzta, s a pénzügyi miniszter is helyeselte. A dolog satyrája csak az, hogy az adó behajtásánál a felelősség elsősorban és mindvégig a várost terheli, s a behajtás módozatainak alkalmazásánál az adófelügyelő határozata ellen nincs latba vethető szava. Keserű igazság, de úgy van. Bebizonyosodott az a jelen esetben is. A most feltüntetett csekély többlet között szerepel a hadmentességi dijnál elért 772 frt 68 krnyi többlet. Tudnunk kell azonban, hogy 1883. évben két adóévre előirt hadmentességi dij vált esedékessé: t. i. az 1882. október elsejétől 1883. szeptember végéig terjedő adóévre 1883. január elsején, az 1883. október elsejétől 1884. év szeptember végéig terjedő adóévre pedig 1883. október elsején. Ha már most felvesszük, hogy minden adónemből legnagyobb rész esedékessége után legrövidebb idő alatt szokott befolyni s ha felvesszük, hogy az 1883. október elsején esedékessé vált hadmentességi díjnak 1883. november havában való exequálása min krral krral A „VÁCZI KÖZLÖNY” TÁRCZÁJA Juditnak. I. Könnyű szívvel jöttem. Nehéz szívvel megyek : Felgyújtotta szivem Édes tekinteted. Akárhová megyek, Bármily messze tájra, Kisér majd éjszemed Ragyogó sugara. Szivembe van vésve Bűvös-bájos képed. De tudom nem jutok Én eszedbe néked. — Ha messze leszek is Elszáll hozzád dalom, Hogy eszedbe jussak Gyönyörű angyalom ! II. Istenem, teremtőm Váljak, tőled váljak ! Fáj a szivem, hogyne : Utoljára látlak ! Úgy tépi a lelkem Ez az egy gondolat, Mint az őszi szélvész A hulló lombokat. Váljak, tőled váljak Szivem szép angyala ?! Éltem éjjelének Tündöklő hajnala ! 2. szám. Alig hogy kipirult Egem sötét boltja. A kegyetlen végzet Ismét csak eloltja. Megyek már, megyek már, Isten áldjon lányka ! . . . Sárga lombok hullnak Lábaim nyomába! A fák között hallik Őszi szél zúgása, Vagy nem szél az, csak bús Szivem tombolása ! (Gyöngyös.) Varsányi Gyula. A farsang*. Irta: Köszeghy Géza. i j. i 11 ... A fiatalság várva-várt s mindig szívesen látott vendége, a házasulandók egyetlen reménye ; Carnaval herczeg ő felsége, a farsangi király megérkezett. Boldog mosollyal üdvözlik a tánczért rajongó fiatalok. Itt van tehát köztünk s megnyitja a farsang tarka képcsoportozatát. Mi hát tulajdonképen ez a farsang ? Tarka mozaik-kép, számtalan alakból összeállítva. A leányos apa, ki a budgetet a családi delegáczió elé terjeszti, furcsa helyzetben van. A delegáczió a „hadi budget“ felemelését kívánja, az apat a kormány leszállítaná. A leányok képezik az örökös oppozitiót s ez az ellenzék azzal különbözik a rendestől, hogy nem akar takarékosságról tudni. A kormány végre enged, csakhogy az oppoziczión hymen segélyével túladjon. A mozaik második alakja a gondos mama, kiben csak az anyai szeretet tartja a szuszt a farsang alatt, ő a családok totum-faktumja, ő futja be a boltokat, ő alkudozik árusokkal, traktál fodrásszal, szónokol a divatárusnéval. — Ha a ruha késik, ő fakja ki a leánya félelmét hatványozott mértékben, ő nézi ki mindenki lelkéből, „komoly“ ember-e, vagy csak afféle tánczos, ki egy figura alatt halálra udvarol, hogy — holnap a mai ideálra vissza se emlékezzék. a báli Az ifjú leány, ki álmokkal megy az első bálba; „törzsvendég,“ kinek nincs már illúziója s ki már csupán szokásból járja; az ifjú jogász, ki Nagy Sándornak képzeli magát s bokrétás nyakravalójával okvetetlen hódításokra számol ; a félőrült rendező; a vis-a-vis nélkül maradt tánczos, ki párját búsan a helyére vezeti; az álmos és álmatlan czigány, az agyon csigázott pinczér, — mindmegannyi darabja e mozaiknak, ki ezeket összeállítja , egy bált tart keze között. Hanem bál és bál között különbség van ám! — Más a fővárosi, más a vidéki bál ! Mai napság már minden rendnek megvan a bálja, csak győzze az ember elczitálni. Van jogász-, kereskedő-, csolnakász-, athleta-, technikus-, bölcsész-, orvos-, színész-, írói-, lutheránus-, protestáns-, katholikus-, zsidó-, piknik-, batyubál és isten tudja, hány más bál. A farsang kezében van az a trombita, melytől Jericho falai leomlottak. A fővárosi bálok között legzajosabb s a leglátogatottabb szokott lenni a jogászok bálja. Ez a bál valóságos kirakata a hölgyszépségeknek. Mondhatnánk élő virágok kiállításának is ezt a bált. Ide törekszik minden kislány, ezt a bált emlegeti már hónapokkal