Váczi Közlöny, 1884 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1884-01-13 / 2. szám

VI. évfolyam. HELYI S Előfizetési árak : Évnegyedre................................................................1 frt 50 kr. házhoz hordás vagy postai szétküldéssel. Egyes szám ára : 10 kr. Kapható Deutsch Mórnál (Városház épületében.) VIDÉKI ÉRDEKŰ HETILAP. Hirdetések: a legolcsóbban eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvez­ményben részesülnek. Nyilt-tér sora.......................... 30 kr. Bélyeg illeték minden beiktatásnál 30 kr. A szerkesztőség és kiadó hivatal czimzete: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Vácz, Gasparik­ utcza 151. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Bérmentetlen leve­le­k­e­t nem fogadunk el. Állami adóvégrehajtók. Városunkban felszaporodott állami adó­ s az állami adók módjára behajtandó egyéb kincs­tári tartozások sürgősebb és sikeresebb behaj­tása czéljából városunk területére két állami adóvégrehajtó alkalmazása rendeltetett el, s az állami adóvégrehajtók 1883. év november elseje óta tényleg alkalmaztatnak is. A képviselő testület november havi köz­gyűlésén indítvány tétetett, hogy az állami adó­­végrehajtóknak épen november és deczember hónapokban való alkalmaztatása miatt, tekintve hogy ilyenkor az adózó polgárság különben is legkészségesebben fizet, a pénzügyi minisztéri­umhoz panasz emeltessék. Az adóügyi ressort­­tanácsnok azon kijelentése, hogy az állami adó­­végrehajtók tényleges alkalmaztatásának mellő­zése iránt már a tanács folyamodott a pénzügyi minisztériumhoz, azonban indokolt kérelme si­kerre nem vezetett, s hogy így a képviselő testü­letnek hasonczékú panasza egyelőre czéltalannak tűnik fel, tudomásul vétetett; azonban utasítta­­tott a tanács, hogy az összes adóügynek 1883. év végén feltüntetendő állásáról a januári köz­gyűlés elé tegyen részletes jelentést. Tudomásunk szerint a terjedelmes adóügyi jelentés készen várja a legközelebbi közgyűlést, melynek az első vasárnapról közbejött akadá­lyok miatt (?) történt elmaradása a jelentés ér­demleges tárgyalásának késleltetésére káros be­folyást gyakorol. Az adóügyi jelentés egyik lényeges pontját teszi az állami adóvégrehajtók működésének ideje alatt 1883. november elsőtől deczember végéig elért pénzügyi eredmény az 1882. ugyan­azon hónapjaiban állami adóvégrehajtók alkal­mazása nélkül elért pénzügyi eredmén­nyel szemben. 798 frt 907a krral. 336 frt 54 672 frt 68 A jelentés szerint: az állami adóknál czukor és kávé fogyasz­tási adónál hadmentességi dijnál e három czimen összesen 1908 frt 2172 krral több, a szőlődézsmaváltsági tartozásnál pedig 956 frt 28 krral kevesebb folyt be 1883. év két utolsó hónapjában, mint 1882. év ugyanazon időszaka alatt; vagyis az állami adóvégrehajtók kezeire bízott kincstári követeléseknél elért eredmény csak 951 frt 9372 krral kedvezőbbb az állami adóvégrehajtók alkalmazása nélkül el­ért eredménynél. Ezen silány többlet igen drága áron vásá­roltatott meg. Egy-egy állami adóvégrehajtó na­ponkint 3 frtba, kettő összesen 6 frtba, novem­ber és deczember hónapokban egy-egy 183 frtba, kettő összesen 366 frtba került. Az adóbe­hajtás körül elért 951 frt 93% krnyi többlet tehát épenséggel 366 frtját vitte el a város közjövedel­meinek.­­Ne vegyük azonban a fentebb kimutatott többletet egész összegében valódi többletnek s igy ne tudjuk be az eredmény drágán szerzett kedvezőbbséget az állami adóvégrehajtók hath­a­­tósb munkásságának. Az adófelügyelő megtette a magáét, Paczkázott kénye-kedve szerint a vá­roson. Eljárását a közigazgatási bizottság sar­­kantyúzta, s a pénzügyi miniszter is helyeselte. A dolog satyrája csak az, hogy az adó behajtá­sánál a felelősség első­sorban és mind­végig a várost terheli, s a behajtás módozatainak alkal­mazásánál az adófelügyelő határozata ellen nincs latba vethető szava. Keserű igazság, de úgy van. Bebizonyosodott az a jelen esetben is. A most feltüntetett csekély többlet között szerepel a hadmentességi dijnál elért 772 frt 68 krnyi többlet. Tudnunk kell azonban, hogy 1883. évben két adóévre előirt hadmentességi dij vált esedékessé: t. i. az 1882. október elsejé­től 1883. szeptember végéig terjedő adóévre 1883. január elsején, az 1883. október elsejétől 1884. év szeptember végéig terjedő adóévre pe­dig 1883. október elsején. Ha már most felves­­­szük, hogy minden adónemből legnagyobb rész esedékessége után legrövidebb idő alatt szokott befolyni s ha felves­szük, hogy az 1883. október elsején esedékessé vált hadmentességi díjnak 1883. november havában való exequálása min­­ krral krral A „VÁCZI KÖZLÖNY” TÁRCZÁJA Juditnak. I. Könnyű szívvel jöttem. Nehéz szívvel megyek : Felgyújtotta szivem Édes tekinteted. Akárhová megyek, Bármily messze tájra, Kisér majd éjszemed Ragyogó sugara. Szivembe van vésve Bűvös-bájos képed. De tudom nem jutok Én eszedbe néked. — Ha messze leszek is Elszáll hozzád dalom, Hogy eszedbe jussak Gyönyörű angyalom ! II. Istenem, teremtőm Váljak, tőled váljak ! Fáj a szivem, hogyne : Utoljára látlak ! Úgy tépi a lelkem Ez az egy gondolat, Mint az őszi szélvész A hulló lombokat. Váljak, tőled váljak Szivem szép angyala ?! Éltem éjjelének Tündöklő hajnala ! 2. szám. Alig hogy kipirult Egem­ sötét boltja. A kegyetlen végzet Ismét csak eloltja. Megyek már, megyek már, Isten áldjon lányka ! . . . Sárga lombok hullnak Lábaim nyomába! A fák között hallik Őszi szél zúgása, Vagy nem szél az, csak bús Szivem tombolása ! (Gyöngyös.) Varsányi Gyula. A farsang*. Irta: Köszeghy Géza. i j. i 11 ... A fiatalság várva-várt s mindig szívesen látott vendége, a házasulandók egyetlen reménye ; Carnaval herczeg ő felsége, a farsangi király megérkezett. Bol­dog mosol­lyal üdvözlik a tánczért rajongó fiatalok. Itt van tehát köztünk s megnyitja a farsang tarka kép­­csoportozatát. Mi hát tulajdonképen ez a farsang ? Tarka mozaik-kép, számtalan alakból összeállítva. A leányos apa, ki a budgetet a családi delegáczió elé terjeszti, furcsa helyzetben van. A delegáczió a „hadi budget“ felemelését kívánja, az apa­t a kormány leszállítaná. A leányok képezik az örökös oppozitiót s ez az ellenzék azzal különbözik a rendestől, hogy nem akar takarékosságról tudni. A kormány végre enged, csakhogy az oppoziczión hymen segélyével­­ túladjon. A mozaik második alakja a gondos mama, ki­ben csak az anyai szeretet tartja a szuszt a farsang alatt, ő a családok totum-faktumja, ő futja be a bol­tokat, ő alkudozik árusokkal, traktál fodrás­szal, szó­nokol a divatárusnéval. — Ha a ruha késik, ő­ fak­ja ki a leánya félelmét hatványozott mértékben, ő nézi ki mindenki lelkéből, „komoly“ ember-e, vagy csak afféle tánczos, ki egy figura alatt halálra udvarol, hogy — holnap a mai ideálra vis­sza se emlékezzék. a báli Az ifjú leány, ki álmokkal megy az első bálba; „törzsvendég,“ kinek nincs már illúziója s ki már csupán szokásból járja; az ifjú jogász, ki Nagy Sándornak képzeli magát s bokrétás nyakravalójával okvetetlen hódításokra számol ; a félőrült rendező; a vis-a-vis nélkül maradt tánczos, ki párját búsan a he­lyére vezeti; az álmos és álmatlan czigány, az agyon csigázott pinczér, — mindmegannyi darabja e mozaik­nak, ki ezeket összeállítja , egy bált tart keze között. Hanem bál és bál között különbség van ám! — Más a fővárosi, más a vidéki bál ! Mai napság már minden rendnek megvan a bálja, csak győzze az ember elczitálni. Van jogász-, keres­kedő-, csolnakász-, athleta-, technikus-, bölcsész-, or­vos-, színész-, írói-, lutheránus-, protestáns-, katholi­­kus-, zsidó-, piknik-, batyubál és isten tudja, hány más bál. A farsang kezében van az a trombita, melytől Jericho falai leomlottak. A fővárosi bálok között legzajosabb s a legláto­gatottabb szokott lenni a jogászok bálja. Ez a bál valóságos kirakata a hölgyszépségeknek. Mondhatnánk élő virágok kiállításának is ezt a bált. Ide törekszik minden kis­lány, ezt a bált emlegeti már hónapokkal

Next