Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-05-30 / 10. szám
A mi modorunkban kiszárított s aztán padláson vagy pajtában lazul tartott szénának zamatát a légvonal csakhamar elrabolja s ezzel táperejét is elveszi, mig az angol modor szerint az építkezési költségek is kimélvék. A kímélésnek Angliában sűrűn használt módja az is, hogy a szénát szecskának vágják és a zabot s zabot megtörve adják a lovaknak, mert így sokkal kevesebb takarmány vesz kárba. Nem kell egyébiránt hinni, hogy az angol tenyésztők zabbal bőven tartják lovaikat. Nem dolgozó félvér tenyészkanczák és félvér csikók ritkán kapnak zabot, míg használatra nem fordíttatnak. Csak a telivér kap zabot s a csikók is, mihelyt enni tudnak; ezek e mellett sokat futásnak, egy éves korukban az első munkába, idomitás alá, kerülnek s a nyereggel, kantárral és felüléssel megismerkednek; azután két éves korukig többnyire ismét szabadon járnak s a rendes idomitás forma szerint csak ekkor kezdődik. A félvéreket meglehetős egyszerűen tartják; tavaszszal, nyáron és őszszel ott a legelő, melly azonban igen jó s az égalj nedvességénél fogva májustól october végéig folyton tart; télen szecskát, szalmát, répát, bükkönyt, babszalmát és szénát kapnak, de arra nagy az ügyelet, hogy az illynemű takarmány jó és bő legyen s a lovak jól lakjanak. Az ellátás lehetőleg egyszerű; felügyelő és szolgálattevő személyzetre nincs szükség, mert tisztogatás és vakarás nincs napirenden és illy egyszerű módon a tenyésztő költségei sem tetemesek. Minthogy pedig a lovak minősége jó s a tenyésztmények jó áron keresettek , ennélfogva a tenyésztés Angliában jövedelmes. IV. Természetszerű egyszerű tartás és nevelés, mi a lovakat az elpuhulástól megóvja s jobb egészségi állapotot és nagyobb olcsóságot eredményez, a tenyésztést pedig megkönnyíti és sokszorosítja. Elterjedt vélemény, hogy az angolok a lovakat nagyon melegen tartják,hogy ezek ennélfogva az időjárás befolyására rendkívül érzékenyek. A dolog azonban épen ellenkezőleg áll. Ki az angol istállókat megtekinti, meggyőződhetik, hogy ezek mind hűsek s hogy a lovakat lehetőleg sok fris léggel ellátni és az istállói gőzt eltávolítani mindenütt igyekeznek. Ez okból sehol sincsenek nagy istállók s még a lovassági kaszárnyákban is ritkán áll húsz lónál több egy istállóban. A meleg istállókat kárhoztatják s a lovak összezsúfolását a légmérséklet fokozódása és a növekedő nyugtalanság miatt végkép kerülik. Nagybecsű lovak, mellyek a versenytéren vagy a vadászaton kemény munkát végeznek, többnyire külön s kőfalulban (box) állanak, mert igy több fris léget és nyugalmat élveznek s nem kell istállói gőztől szenvedniük. Az épület mindig légvonallal és kandallóval van ellátva, hogy az ártalmas kőnlegeg(amoniak) és gőz ki-, a jó lég pedig bebocsátható legyen*), azzal, hogy szemre többé vagy kevésbé szép-e "') Ez oknál fogva Angliában lakházak alatt soha sincs istálló, ez mindig elkülönzötten áll.