Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-06-30 / 26. szám

172 iránta felcsigázott várakozásnak meg nem felelt. Ezen egy győzelmével azonban az első rangú lo­vak sorába emelkedett, — s hiszszü­k hogy most, már eléggé kipihenvén az angliai zaklatást, a né­metországi tereken és az őszi campagne-ban itt­hon méltó vetélytársa lesz legjobbjainknak. — A kis Moldau-dijat a kladrubi istiló Tini kanczája (apja Compromise, anyja Taurina) nyerte, második gróf Thun Montont félvér ménje. — A 200 forintos magánfogladást gr. Boucquot Vlastája nyerte br. Aehrenthal Aber nein-je ellen. A ressource-dij aka­dályversenyét gr. Waldsteini Gy. Pragerin-je (előbb Molli) nyerte könnyen 4 hosszal 8 vetélytás ellen, második br. Aehrenthal Contremine-je, 3-ik báró Heibner The Wren-je. A második napi Triennial­ St­akes-t Hastings nyerte canterben, második ennek istállótársa Dolly­varden, a 3-ik Conte Weith Schmock ménje. — Az asszonyságok diját Hohenau vitte el, körüljárván. — A 300 aranyos államdijt a Blaskovits-Bal­tazzi-Sztáray szövetség­ Corvinja nyerte, gr. Fes­tetich Tasziló Herr Collegája ellen, könnyen két boszszal.­­— A handicapben 8 lóból álló mezőny indult s szép verseny után 1 hoszszal br. Aeh­renthal Lajos Rainyday-felvéte­len nyertes gróf Henckel Jupiterje és Baltazzi S. Cameliája ellen.­­ A záradékot képező akadályversenyben Con­tremine jóvátette az első napi vereséget, öt ve­­té­lytárs ellen győzvén, Elsbeth második volt. A harmadik napi 1. számot a Kinsky Oct. féle 60 aranyat hg Liechtenstein János Dundee-Boa­dicea kanczája nyerte, körüljárván. — A 600 arany államdíjban végre felvirradt valahára Prince Paris napja is, a­mely két boszszal könnyen nyert dr. Bethmann Delphin­­­, Hohenau és Gaunt­let ellen. — Az éjszak- és délnémetországi díjban ismét Hastings első, Immigrant második, mindkettő a kladrubi udvari ménesből. — Kladrub tehát mindhárom napon nyert egy-egy díjat ; egyáltalá­ban a császári istálló jelentékeny mérvben hozzá­járult e meeting érdekessé tételéhez. Most már­igen helyesnek tetszik az öreg Jackson taktitája, a­ki a hosszú tél miatt nem egészen fit lovait Pozsonyban alig,Pesten pedig épen nem hozta ki: annál nagyobb chance-szal és szebb formában concurrál­tak Bécsben és Prágában. — A Welter-Handi­capet gróf Festetich Tasziló Wienerin-re vitte­­ ili— et 4 vetélytárs elöl, köztük Camélia, és Jupiter. — A Comité-Press akadályversenyében 6-an in­dultak s igen szép verseny után gr. Kinsky Oct. Irrlichtje ért be elsőnek, Country-Girl, gr. Esz­terházy Antal lova 2-ik, a gr. Szipáry-féle Idalia jó 3-dik, T a 1­­ 2 : Érdekes fogadások és versenyek a mult századból. A »Bel­l Life«-ben közelebb igen érdekes ada­tokat olvastunk a régibb sportsman-ek érdekesbnél érdekesb vállalkozásairól, melyek mindannyia foga­dásokkal volt egybekötve. Különösen a mult szá­zad derekán voltak nagy divatban a bámulatot keltett mindenfelé nyaktörő sportkisérletek. A cum­berlandi herczeg, Rockingham őrgróf s számos más főúr pártfogása s ösztönzése mellett tágas tér nyilt egy March gróf különcrködéseinek s egy Fox, Pigot, Foley tékozlási hajlamának. M­i a következők : * * * 1745-ben Mr. Cooper Thornhill — nagyhitű sport­név — nagy összegbe fogadott, hogy siltoni házától a Sh­oreditch-egyházig, 7­0 mértföldet két­szer oda s egyszer vissza 15 óra alatt tesz meg. Ez összesen 213 mértföld távnál csak azt kötötte ki, hogy határozatlan mennyiségű lovat használ­hasson. És megnyerte a fogadást, mert 3 óra 26 perc, és 8 m perczc­el előbb végezte e nagy tá­volságot mint 15 óra alatt. Óránkint körülbelől húsz mértföldet hagyott hátra így : Stilton­tól Londonig 3 óra 52 p. 59 mp., Londontól Stiltonig 3 p. 50 p. 57 mp., s Stiltontól Londonig 3 óra 49 p. 56 mp. Kár, hogy nem mondja a hagyomány, hány és miféle lovat használt Mr. Cooper Thornhill ez alatt. E futamot a majd­nem háromnegyed szá­zaddal későbbi Osbaldestoni fogadással hasonlítva össze, nem látszik valami rendkívüli mutatvány­nak , azonban tekintetbe kell venni, hogy kemény s egyenetlen úton, nem pedig verse­nytéren ment az végbe. * 17­50-ben Newmarket volt a színhelye egy hí­res fogadásnak, kocsival. Egy részről : March és Eglinton grófok, más részről : Toast Theobald gróf, Mr. Andrews Sproule stb. között, ezer guineába. A feltételek ezek voltak : négykerekű kocsi, benne egy személylyel, tartozik egy óra alatt 19 mértföldet haladni. A kocsi könnyű de erős szerkezetű volt, s March gróf portillonjával együtt huszonnégy stone sulylyal bírt. A lovak mind idomítva voltak, s küztök három már ver­senyben dijakat is nyert. A gyeplős és ostorhe­gye nyolcz nyolcz stonet, a nyerges és rudas pedig 7—7 stonet vitt. A gyeplős — Tawney híres arab mén ivadéka — kétéves ló volt, s IV. Everest leghíresebb jockeyt vitte hátán ; ő volt megbízva a futás vezénylésével ; az ostorhe­gyesen Roderick Random, s a hátsó két lovon Chance és Little Don suhanczok, ültek. A pos­tillon a hintóban fehér selyem jacketben, kék bár­sonysapkában s vörös selyem harisnyában ült; a jockey-k kék selyem ujjosdba, szarvasbőr nadrágba, fehér selyem harisnyába voltak öltözve, fejükön fekete bársony sapkával. A futam reggel 7 órakor nagy néptömeg jelen­létében kezdődött. Georg Tutin, a pályaügyelő­s March lord lovásza képezeli a kíséretet. Az első négy mértföldön ragadtak a lovak, s 9 percz alatt futották meg e távközt, míg az egész távot 53 p. s 27 mp. alatt hagyták hátra. * * * Ugyanez év (17­50) őszén egy érdekes fogadás ment Epsomban végbe. Egy Mr. Gardwood nevű úr lovára »Crop«-ra fogadtak, olyformán, hogy ez száz mértföldet fusson be addig, míg Mr. Har­ris egy per paripája csak 80 mértföldnyi távot fut meg. Indultak 6 órakor reggel oly gyorsasággal, hogy Crop 20 angol mértföldet tett egy óra alatt,­­s akkor már majdnem meg volt verve. A másik ló szint oly jó conditióban látszott lenni. Kitartották mind aketten a versenyt, de utójára már, lépésben mentek s zabos rostával kellett őket csalogatni. A per akkor végezte be a nyolc­van mértföldet, mikor Crop a 94-iket és így utóbbi gazdája hat mértföld távval számíta el magát a fogadásnál. Crop annyira ki volt merülve, hogy a hely­színen öt fontért adták el Mr. Skinnernek, kinek a kezé­ben újra oly jó conditióba jött, hogy később né­hány versenyen diadalt is aratott. * * * Távolról sem ily nagyszerű, de mulatságos mó­don nyert fogadása volt March lordnak 17­52-ben. March lord ugyanis fogadott, h­ogy 9é. »Chance« nevű­ per lova 10 st. 4 font teherrel З, milden megveri Mr. Nathaniel Curgons »Cartouche«, pari­páját, mely csak 9 st. és 11 font súlyt vitt.­­ Mindkét lovon a tulajdonos urak ültek. A futam vége felé March lord, látván, h­ogy megveretik, Curgons-nak oda kiáltott : »Lassabban járj te, majd nagyobb áron adhatod el !« Mr. Curgons e ravasz fogásban őszinte jóaka­tot vélt rejteni, s nem siettette lovát oly esze­veszett módon. A következmény az lett, hogy March lord a távoszlopnál neki rugaszkodott , és diadalmaskodott. E mellett, mint megíratott, a derbyshire-i squiret jól kikaczagták. March lord szerfelett örült sikerült tréfájának és elégülten zsebre dugta a fogadási összeget. Ez a Curgons volt az első Scarsdale lord. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Lembergi versenyek. A lembergi versenyek — a múlt vasárnapi, és keddi ünnepeken folytak le, és — jóformán versenyeknek sem nevezhetők : gr. Tarnowsky is­tállója minden díjat egyszerűen beszedett. Nem is jelent meg más csak az e két-három lova, meg Ochocky és Czajkowszky lovagoké. Ám a táviratok. I. nap, vasú nap, julius 27. Ivadékverseny : gr. Tarnowsky Przedswit 1 Ochocky lovat Abigiailja 2-dik. Asszongs. dija : gr. Tarnowsky Oles (félvér) 1, Czajkowszky lov. Latawicája 2-dik. 200 arany császár-díj : gr. Tarnowsky »Wys­tarczy« félvér 1, Ochoczky lovag »Zmraek« 2-dik. 2­00 arany császár-dij : gr. Tarnowsky Przeds­wit 1, Ochocky lovag »Capitula« 2 dik (távo­lozva). Egyleti-dij, 700 fi. gr. Tarnowsky : Túron 1, Ochocky lov. Ganymedje 2-dik, gr. Tarnowsky Buzdygan 3-dik. — Il-dik nap, junius 29. — Fogadás, Czajkovszky lovag Hadzgarekje 1, gr. Taruowszky Budzyganja 2. 300 arany császárdíj. Gr. Tarnowsky »Oles« 1, Ochocky lov. »Capitula« 2. Ugyanannak »Me­taliája« 3. Egyleti díj 400 frt. Ochocky lov. Gaulimedje 1, gr. Tarnowszky Turonja 2-ik. 300 ar. császárdíj : gr. Tarnowsky Przedswitje (körüljárt). Eladóverseny: (500 frt a földmiv. m­iniszt.) Br. Heydel »Projeet«-je (körüljárt). A hannoveri versenyek is a mult héten (26., 27. , 28-án) folytak le. Mindennap volt 7—8 verseny, melyek fele­­ urlovar- és akadályverse­nyekből állt, s élénk küzdelmek közt vívattak ki. A hannoveri versenyek szerencsés egyesítése a telivér és félvér-tenyésztés próbatételeinek, s első rangú provinciális gyep, melyen a jó hírben álló hannoveri tenyésztők találkoznak. Többször fejeztük ki már abbeli véleményün­ket, miszerint az űrlovar- és akadályversenyek nehéz teher alatt és hosszú távolságra igen nagy kiterjedésnek örvendenek Németországban, s igen alkalmasoknak látszanak egy erőteljes, s a min­dennapi szükségletnek megfelelő jó telivér faj ka­tona- és vadászló tenyésztésének ösztönzésére, va­lamint a síkversenyekben nem eléggé sebesnek talált anyag tovább értékesítésére.­­ Ennek ter­mészetes következménye, hogy a középbirtokosság és tenyésztők mindinkább belevonatnak a szüksé­gességbe, miszerint csak kipróbált lovak után te­nyészszenek, s hogy ezzel a versenyek s a rationá­lis lótenyésztés mindjobban terjed. Az összesen 23 számra terjedő futamok közt volt 13 síkverseny, melyek közül egy a 2 évesek számára, kettő vegyes 2 és 3 évesek, s a többi részint tisztán 3 évesek, részint vegyest idősb lovak számára való volt ; ez utóbbiak közt két úrlovar sikverseny és egy mezei gazdák versenye.­­ A többi 10 futam, egy gátverseny kivételé­vel, mind akadályverseny volt. A dijakból az ál­lam által adatott 10, és pedig 7 sikversenyre, 3 akadályra; a többi dijakat részint az egylet, részint az uralkodóház tagjai adták. A­mi a versenyek kihatóbb eredményét illeti , az a következőkben foglalható össze : A 2 évesek küzdelmében első nap gróf Henckel Elena kan­czája (ap. Salamander, a. Last Trial) holtversenyt futott Espenschied­er Kaiser Rothbarth-pivat, 5 vetélytárs ellen, köztük pár újoncz kisbéri , me­lyek névsorát alább adjuk. Az utolsó napi nagy Vergleichspreisben pedig, mely szintén nyitva volt magyar-osztrá­k és 3 é­ves lovak számára is , ismét gr. Henckel Elená­ja győ­zött, persze h­ogy csak gyenge mezőny ellen, meg­vervén Espenschied ur Eilig kanczáját, br. Sprin­ger két kisbéri csikóját, Cacolet-t (p. m. ap. Buc­caneer a. Fern) és Bayard-ot (a Blair Athol-Silk­stone féle sg. m. csikót, mely itt első debütjét tartá), ezenkívül a graditzi ménestől Jungfrau-t, mely itt első nap egy kis versenyben, s már előb Berlinben, Boroszlóban is győzött. AUGUSTUS 4. 1875.

Next