Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875
1875-06-30 / 26. szám
172 iránta felcsigázott várakozásnak meg nem felelt. Ezen egy győzelmével azonban az első rangú lovak sorába emelkedett, — s hiszszük hogy most, már eléggé kipihenvén az angliai zaklatást, a németországi tereken és az őszi campagne-ban itthon méltó vetélytársa lesz legjobbjainknak. — A kis Moldau-dijat a kladrubi istiló Tini kanczája (apja Compromise, anyja Taurina) nyerte, második gróf Thun Montont félvér ménje. — A 200 forintos magánfogladást gr. Boucquot Vlastája nyerte br. Aehrenthal Aber nein-je ellen. A ressource-dij akadályversenyét gr. Waldsteini Gy. Pragerin-je (előbb Molli) nyerte könnyen 4 hosszal 8 vetélytás ellen, második br. Aehrenthal Contremine-je, 3-ik báró Heibner The Wren-je. A második napi Triennial Stakes-t Hastings nyerte canterben, második ennek istállótársa Dollyvarden, a 3-ik Conte Weith Schmock ménje. — Az asszonyságok diját Hohenau vitte el, körüljárván. — A 300 aranyos államdijt a Blaskovits-Baltazzi-Sztáray szövetség Corvinja nyerte, gr. Festetich Tasziló Herr Collegája ellen, könnyen két boszszal.— A handicapben 8 lóból álló mezőny indult s szép verseny után 1 hoszszal br. Aehrenthal Lajos Rainyday-felvételen nyertes gróf Henckel Jupiterje és Baltazzi S. Cameliája ellen. A záradékot képező akadályversenyben Contremine jóvátette az első napi vereséget, öt vetélytárs ellen győzvén, Elsbeth második volt. A harmadik napi 1. számot a Kinsky Oct. féle 60 aranyat hg Liechtenstein János Dundee-Boadicea kanczája nyerte, körüljárván. — A 600 arany államdíjban végre felvirradt valahára Prince Paris napja is, amely két boszszal könnyen nyert dr. Bethmann Delphin, Hohenau és Gauntlet ellen. — Az éjszak- és délnémetországi díjban ismét Hastings első, Immigrant második, mindkettő a kladrubi udvari ménesből. — Kladrub tehát mindhárom napon nyert egy-egy díjat ; egyáltalában a császári istálló jelentékeny mérvben hozzájárult e meeting érdekessé tételéhez. Most márigen helyesnek tetszik az öreg Jackson taktitája, aki a hosszú tél miatt nem egészen fit lovait Pozsonyban alig,Pesten pedig épen nem hozta ki: annál nagyobb chance-szal és szebb formában concurráltak Bécsben és Prágában. — A Welter-Handicapet gróf Festetich Tasziló Wienerin-re vitte ili— et 4 vetélytárs elöl, köztük Camélia, és Jupiter. — A Comité-Press akadályversenyében 6-an indultak s igen szép verseny után gr. Kinsky Oct. Irrlichtje ért be elsőnek, Country-Girl, gr. Eszterházy Antal lova 2-ik, a gr. Szipáry-féle Idalia jó 3-dik, T a 1 2 : Érdekes fogadások és versenyek a mult századból. A »Bell Life«-ben közelebb igen érdekes adatokat olvastunk a régibb sportsman-ek érdekesbnél érdekesb vállalkozásairól, melyek mindannyia fogadásokkal volt egybekötve. Különösen a mult század derekán voltak nagy divatban a bámulatot keltett mindenfelé nyaktörő sportkisérletek. A cumberlandi herczeg, Rockingham őrgróf s számos más főúr pártfogása s ösztönzése mellett tágas tér nyilt egy March gróf különcrködéseinek s egy Fox, Pigot, Foley tékozlási hajlamának. Mi a következők : * * * 1745-ben Mr. Cooper Thornhill — nagyhitű sportnév — nagy összegbe fogadott, hogy siltoni házától a Shoreditch-egyházig, 70 mértföldet kétszer oda s egyszer vissza 15 óra alatt tesz meg. Ez összesen 213 mértföld távnál csak azt kötötte ki, hogy határozatlan mennyiségű lovat használhasson. És megnyerte a fogadást, mert 3 óra 26 perc, és 8 m perczcel előbb végezte e nagy távolságot mint 15 óra alatt. Óránkint körülbelől húsz mértföldet hagyott hátra így : Stiltontól Londonig 3 óra 52 p. 59 mp., Londontól Stiltonig 3 p. 50 p. 57 mp., s Stiltontól Londonig 3 óra 49 p. 56 mp. Kár, hogy nem mondja a hagyomány, hány és miféle lovat használt Mr. Cooper Thornhill ez alatt. E futamot a majdnem háromnegyed századdal későbbi Osbaldestoni fogadással hasonlítva össze, nem látszik valami rendkívüli mutatványnak , azonban tekintetbe kell venni, hogy kemény s egyenetlen úton, nem pedig versenytéren ment az végbe. * 1750-ben Newmarket volt a színhelye egy híres fogadásnak, kocsival. Egy részről : March és Eglinton grófok, más részről : Toast Theobald gróf, Mr. Andrews Sproule stb. között, ezer guineába. A feltételek ezek voltak : négykerekű kocsi, benne egy személylyel, tartozik egy óra alatt 19 mértföldet haladni. A kocsi könnyű de erős szerkezetű volt, s March gróf portillonjával együtt huszonnégy stone sulylyal bírt. A lovak mind idomítva voltak, s küztök három már versenyben dijakat is nyert. A gyeplős és ostorhegye nyolcz nyolcz stonet, a nyerges és rudas pedig 7—7 stonet vitt. A gyeplős — Tawney híres arab mén ivadéka — kétéves ló volt, s IV. Everest leghíresebb jockeyt vitte hátán ; ő volt megbízva a futás vezénylésével ; az ostorhegyesen Roderick Random, s a hátsó két lovon Chance és Little Don suhanczok, ültek. A postillon a hintóban fehér selyem jacketben, kék bársonysapkában s vörös selyem harisnyában ült; a jockey-k kék selyem ujjosdba, szarvasbőr nadrágba, fehér selyem harisnyába voltak öltözve, fejükön fekete bársony sapkával. A futam reggel 7 órakor nagy néptömeg jelenlétében kezdődött. Georg Tutin, a pályaügyelős March lord lovásza képezeli a kíséretet. Az első négy mértföldön ragadtak a lovak, s 9 percz alatt futották meg e távközt, míg az egész távot 53 p. s 27 mp. alatt hagyták hátra. * * * Ugyanez év (1750) őszén egy érdekes fogadás ment Epsomban végbe. Egy Mr. Gardwood nevű úr lovára »Crop«-ra fogadtak, olyformán, hogy ez száz mértföldet fusson be addig, míg Mr. Harris egy per paripája csak 80 mértföldnyi távot fut meg. Indultak 6 órakor reggel oly gyorsasággal, hogy Crop 20 angol mértföldet tett egy óra alatt,s akkor már majdnem meg volt verve. A másik ló szint oly jó conditióban látszott lenni. Kitartották mind aketten a versenyt, de utójára már, lépésben mentek s zabos rostával kellett őket csalogatni. A per akkor végezte be a nyolcvan mértföldet, mikor Crop a 94-iket és így utóbbi gazdája hat mértföld távval számíta el magát a fogadásnál. Crop annyira ki volt merülve, hogy a helyszínen öt fontért adták el Mr. Skinnernek, kinek a kezében újra oly jó conditióba jött, hogy később néhány versenyen diadalt is aratott. * * * Távolról sem ily nagyszerű, de mulatságos módon nyert fogadása volt March lordnak 1752-ben. March lord ugyanis fogadott, hogy 9é. »Chance« nevű per lova 10 st. 4 font teherrel З, milden megveri Mr. Nathaniel Curgons »Cartouche«, paripáját, mely csak 9 st. és 11 font súlyt vitt. Mindkét lovon a tulajdonos urak ültek. A futam vége felé March lord, látván, hogy megveretik, Curgons-nak oda kiáltott : »Lassabban járj te, majd nagyobb áron adhatod el !« Mr. Curgons e ravasz fogásban őszinte jóakatot vélt rejteni, s nem siettette lovát oly eszeveszett módon. A következmény az lett, hogy March lord a távoszlopnál neki rugaszkodott , és diadalmaskodott. E mellett, mint megíratott, a derbyshire-i squiret jól kikaczagták. March lord szerfelett örült sikerült tréfájának és elégülten zsebre dugta a fogadási összeget. Ez a Curgons volt az első Scarsdale lord. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Lembergi versenyek. A lembergi versenyek — a múlt vasárnapi, és keddi ünnepeken folytak le, és — jóformán versenyeknek sem nevezhetők : gr. Tarnowsky istállója minden díjat egyszerűen beszedett. Nem is jelent meg más csak az e két-három lova, meg Ochocky és Czajkowszky lovagoké. Ám a táviratok. I. nap, vasú nap, julius 27. Ivadékverseny : gr. Tarnowsky Przedswit 1 Ochocky lovat Abigiailja 2-dik. Asszongs. dija : gr. Tarnowsky Oles (félvér) 1, Czajkowszky lov. Latawicája 2-dik. 200 arany császár-díj : gr. Tarnowsky »Wystarczy« félvér 1, Ochoczky lovag »Zmraek« 2-dik. 200 arany császár-dij : gr. Tarnowsky Przedswit 1, Ochocky lovag »Capitula« 2 dik (távolozva). Egyleti-dij, 700 fi. gr. Tarnowsky : Túron 1, Ochocky lov. Ganymedje 2-dik, gr. Tarnowsky Buzdygan 3-dik. — Il-dik nap, junius 29. — Fogadás, Czajkovszky lovag Hadzgarekje 1, gr. Taruowszky Budzyganja 2. 300 arany császárdíj. Gr. Tarnowsky »Oles« 1, Ochocky lov. »Capitula« 2. Ugyanannak »Metaliája« 3. Egyleti díj 400 frt. Ochocky lov. Gaulimedje 1, gr. Tarnowszky Turonja 2-ik. 300 ar. császárdíj : gr. Tarnowsky Przedswitje (körüljárt). Eladóverseny: (500 frt a földmiv. miniszt.) Br. Heydel »Projeet«-je (körüljárt). A hannoveri versenyek is a mult héten (26., 27. , 28-án) folytak le. Mindennap volt 7—8 verseny, melyek fele urlovar- és akadályversenyekből állt, s élénk küzdelmek közt vívattak ki. A hannoveri versenyek szerencsés egyesítése a telivér és félvér-tenyésztés próbatételeinek, s első rangú provinciális gyep, melyen a jó hírben álló hannoveri tenyésztők találkoznak. Többször fejeztük ki már abbeli véleményünket, miszerint az űrlovar- és akadályversenyek nehéz teher alatt és hosszú távolságra igen nagy kiterjedésnek örvendenek Németországban, s igen alkalmasoknak látszanak egy erőteljes, s a mindennapi szükségletnek megfelelő jó telivér faj katona- és vadászló tenyésztésének ösztönzésére, valamint a síkversenyekben nem eléggé sebesnek talált anyag tovább értékesítésére. Ennek természetes következménye, hogy a középbirtokosság és tenyésztők mindinkább belevonatnak a szükségességbe, miszerint csak kipróbált lovak után tenyészszenek, s hogy ezzel a versenyek s a rationális lótenyésztés mindjobban terjed. Az összesen 23 számra terjedő futamok közt volt 13 síkverseny, melyek közül egy a 2 évesek számára, kettő vegyes 2 és 3 évesek, s a többi részint tisztán 3 évesek, részint vegyest idősb lovak számára való volt ; ez utóbbiak közt két úrlovar sikverseny és egy mezei gazdák versenye. A többi 10 futam, egy gátverseny kivételével, mind akadályverseny volt. A dijakból az állam által adatott 10, és pedig 7 sikversenyre, 3 akadályra; a többi dijakat részint az egylet, részint az uralkodóház tagjai adták. Ami a versenyek kihatóbb eredményét illeti , az a következőkben foglalható össze : A 2 évesek küzdelmében első nap gróf Henckel Elena kanczája (ap. Salamander, a. Last Trial) holtversenyt futott Espenschieder Kaiser Rothbarth-pivat, 5 vetélytárs ellen, köztük pár újoncz kisbéri , melyek névsorát alább adjuk. Az utolsó napi nagy Vergleichspreisben pedig, mely szintén nyitva volt magyar-osztrák és 3 éves lovak számára is , ismét gr. Henckel Elenája győzött, persze hogy csak gyenge mezőny ellen, megvervén Espenschied ur Eilig kanczáját, br. Springer két kisbéri csikóját, Cacolet-t (p. m. ap. Buccaneer a. Fern) és Bayard-ot (a Blair Athol-Silkstone féle sg. m. csikót, mely itt első debütjét tartá), ezenkívül a graditzi ménestől Jungfrau-t, mely itt első nap egy kis versenyben, s már előb Berlinben, Boroszlóban is győzött. AUGUSTUS 4. 1875.