Vadász- és Versenylap 19. évfolyam, 1875

1875-01-13 / 2. szám

A Triumph mint 2 éves egy csomó legjobb ellenfelét verte le a pesti gyep 12 mfdjén, s ké­sőbb a 600 aranyért Cadettel két ízben 6 mfld­nyire terjedő versenyt futott ! A Canac-kancza Gamecock mellett a Nemzeti 1 mfdjén máso­dik lett, a Derby 11­2 mfdjén pedig első, hat Aspirant, Falsacapa és Count Zdenko, kiknek mindegy volt a pálya bosszúsága. Nem elég bi­zon­yítványok-e ezek a Buccaneer ivadékok kitű­nőségéről ? . . Ha nem, úgy még egy csomót ne­vezhetünk ; ott van például Brigantine, az 1869-ki angol St. Leger nyertese. Paul­­Jones, Né­metországban Flibustier és Amelia von Edel­wei­h , és hogy el ne felejtsük a mi Brigantine­s­nket és Franc Ma­jont, melyek megmutatták, hogy a Buccaneerek nem csak sík-pályán, ha­nem az akadályversenyek és a vadászat egye­netlen talaján is egyenlően kitűnők, kár hogy az első korán letört. Ily körülmények közt nem csoda, ha 1873-ban ez apalónak 20 nyertes ivadéka futott gyepeinken. (A­mi azonban ez apaló fölényét leginkább ki­tünteti, az, hogy ugyan egy kanczától, de külön­böző apától származó versenylovaink közt a Buc­caneertől származók mindig kitűnőbbek. Itt van pél­dául legjobb kanczáink egyike Louise Bonne, ki mindig derék fiúkat és leányokat adott ugyan (többi közt Zrínyit, Louisát), de kinek a Buccan­nerrel nemzett első csikaja (Lady Patronesse) még­is messze fölülmúlja minden előbb (más apával) nemzett csikaját. Egy másik feltűnő bizonyság ez állításunk igazolására . Ссшасе kancza ; ennek elsőszülötte Beindlstierer (North Lincolntól) majd­nem elpusztíthatlan volt, de nem birt azzal a se­bességgel, mit anyjának későbbi szülötte, az 1ST 3-csiki Derby győztes (Buccaneer-Canace kancza) n vert Buccaneertől : még felöttebb lett ez Canace későbbi i­vadékainál, a Bois Rousseltől szárma­zó Vérténél : im '.ryanazc kanczának három kü-3 .ipalótól származó ivadékai közül a kö­legjobb, s igy elveszi minden kételyün­ket ar г­­ nézve, hogy а kancza időközben talán javult vagy hanyatlott volna. Harmadik példa Duk­linit, kinek mindjárt elsőszülötte Cadet (Buc­caneertől nemzve) legkitűnőbb versenylovaink egyi­ke lett; második szülötte Virgiliustól (Maudegen) már nem sikerült annyira, de reá következő fia (Aspirant) szintén Buccaneertől, ismét a legjob­bak egyike lett. (A »Vad­ és Vers lap« szerk.) A­mit a Buccaneer-ivadékokon kifogásolnak, leginkább nem igen jól formált térdkalácsaikra vonatkozik. Mi nem hunyjuk be szemeinket a Buccaneerek hiányai előtt sem , de annyit állíthatunk, miszerint ez sem oly általános, mint némely »kákán is csomót keresők« hi­szik ; s hogy Buccaneer némely ivadékánál csak véletlenségből származtak, melyért őt felelős­sé tenni nem lehet. — Azután lehet ez egy kis szépséghiány,­­csak az erő ne hiányozzék ; s ez mint látjuk megvan. Utódjait nagyban használ­ják már tenyésztésre. Paul Jones-tól Angliá­ban sokat remélnek ; hasonlóan gondolkozott Flibustierről a meghalt gr. Renard, midőn azt olschowai ménesében felállította ; Dualist, Bim, B 'adet, Bandit s több más ivadékai szintén fe­dező menekül használtatnak már ; Count Zden­kot pedig a Lajthántúli havasi kanczatelep (Alpine Studfarm) bérelte ki gr. Nádasdytól, hogy vele jobb kanczáit — melyek ujabb idő­ben a kitűnő Lay Sister, Amazonian, Tamara, Anonyme-el szaporittattak — fedezze, s ver­senypályára való lovakat nemzen, melyeket a tár­sulat mint 1 éveseket eladásra állítana ki sport­maneink számára. — Valóban örülünk, hogy valahára egy Magyarországon nevelt oly kitűnő lónak, mint Count Zdenko, alkalom adatik meg­mutatni, váljon képes-e átörökleni ivadékaira mindazon kitűnő tulajdonságát , melyek őt kitüntetek; ha ez sikerül, akkor egy lépést tet­tünk előre azon irányban, mely bennünket las­sankint a külföld importatlója alól felszaba­díthat, mint ez már a francziáknak sikerült, s a mi telivértenyésztésünk is maga lábán állhat. Buccaneer után jönne Cambuscan — lega­lább a fedezési árjegyzék magassága szerint , s ámbár e­zég még nem bizonyítható be oly sok ivadékkal kitűnőségét, mint, Buccaneer, de erős, szép, arányos alkata, s már­ látható 1 éve­sei nagyon sokat ígérnek felőle. Nagyon kár, hogy itteni első fia (melyet azonban még Ang­liában nemzett), a kladrubi nevelésű Crossbower tavai szerencsétlenül járt mindjárt első nyil­vános futásán, mert a trainingben kitűnőnek mutatkozott . Cambuscan fiai jól megtermettsé­get, s mindemellett egészen versenyló formát mutatnak. Legjobb ajánlólevele azonban Cambuscannak, s a nálunk még csak nem rég behozott kitűnő Newminster vérnek — melyből a Csehországban álló Laneret egy másik kitű­nő fia az 1851-ki st. Leger nyertesnek — azon eredmény, melyet Newminster ivadékai az angol pályákon mutatnak , úgy hogy az 1874-diki ki­mutatásban a 7-ik helyet foglalja el ez a póló 13 nyertes ivadékkal, melyek 23 versenyben 7243 font sterlinget nyertek — Lord Clifden, Beadman, Stockwell, Macaroni stb. előtt.*) A kisbéri mének közt legközelebb jönne ezután Ost­reger, mely szemre legszebb csődör talán az egész birodalomban. Kevés ló van, melyben annyi sok kitűnő sajátság egyesülne, mint benne ; ereiben a nagy Stockwell és Veni­son vére folyik ; nagyságra, erőre, szépségre, arányos alkatra nézve kitűnő ; hozzá véve azt, hogy már kitűnő lovakat nemzett is, mint p. o. Primas, Melia, Labancz, Libelle, Fidget, Whim stb. Primas első volt a hamburgi Derbyben, de el­üttetett a nyereménytől egy oszlop belül kerülé­se miatt . Meliát jobbnak tartották, mint Drum Majort, s egy pár futása (háromszor indult s mindannyiszor nyert) igaznak is mutatta e vé­leményt . Labancz két éves korában oly kitű­nően futott a bécsi októberi versenyben, misze­rint környezete jogosítottnak vélte abbeli hitét, hogy megnyeri vele a Derbyt , tavaszra kelve Pozsonyban megverte Drum Majort (igaz, hogy 5 fontot kapott tőle) . Pesten második volt mel­lette oly futamban, melyben Anonyma, Rani, Libelle, a két éves nyertes Kisasszony, Grollo és Lea is részt vettek. Azt mondják, hogy Ost­reger nemzettei közül némelyiket nehéz ido­mítani, mint Prímást, Meliát, Labanczot ;­ez azonban csak olyankor történik, midőn nem csak vérét, de testét is átörökli. Nagy örömmel fogadtuk Bois Roussel Kisbér­re ismét visszatérésének hírét. A nagy Nabo­b és Agar fia, e tökéletesen arányos alkatú, szép, erős csődör, pompás lábszárakkal és mély szügygyel, mind a lóismerőt, mind a lókedvelőt *) Figyelembe veendő még, hogy Cambuscannak fia , Camballo a legjobb 2 évesek egyike volt An­gliában a mult őszkor. »V. V. 1.« t , a M­i & Sport-j­ellemr­aj­zolt- Jövő századi vadász legendáink hősnője. Minden nemzet költészetének vannak kedvencz h­ősei és hősnői, kik majd ez majd ama ritka tu­lajdonság és tökély által tűnnek ki. Történelmünk ily legendás­, m­i hősnői közü­l elég felemlítenünk egy Rozgonyi Cziczelit, mint a hitvest­rsi szerelem és önfeláldozó hősiesség amazoni alakját, a bájoló Szécsi Máriát, a murányi Vénust, a rettenthetlen hitvest és anyát Zrínyi Ilonát stb. Örökké sajnos csak, hogy napi élményeikről, szórakozásaikról oly keveset tudhatunk ... A zordon, harczias idők­ben, a csak fegyverrel bánni tudó világban, nem volt, ki napi élményeikről — melyben a vadászat bizonyára első helyet foglalt — egyet-mást fel­jegyzett volna. Az angoloknak, mint a vadász sport legszenve­délyesebb gyakorlóinak, e szakbeli irodalmuk is gazdag s ennek egyik legfenségebb alakja Miss Merlin. A»D.T « nemrégiben a magyar királyné Angliában léte alkalmából, egy tárczát szentel magas Asszo­nyunk elbájoló jelenségének, nemzetünk sportszere­tetének, s Anglia eszményi vadászhősnőjének megtes­tesülését véli felismerni legmagasb­írnőnkben. E cikk­ből mint ecsetvázlatokat a jövő számára átveszünk egyet mást. »A nap gyöngyörűen kelt fel, oly enyhe üde időt ígérve, a minőt én soha sem élveztem egy éga­j alatt sem, a miénk kivételével. Anglia csön­des, szürke téli napja, gyönge déli szellőjével, kivált ha a vidám nap függélyesen veti alá arany sugarait, én előttem mindig mint a legtökélete­sebb nap tünt föl.« * Így ír Mr. Whyte Melville, midőn egy angol vadásznap bájait eseteli, mely a mint hiszszük akkor sem lesz következetlen önmagához, midőn e szi­geten egy magas vendég, kinek Meltonban való megjelenése a jövő télen az 1874—1­5-ik idény­ben nem mindennapi bájt fog nyújtani Anglia »habitnéinak« a hunting metropolisban. Egyik ki­váló költőnek , Mr. Anthony Trollope-nak szokása »Marquet Harborough-ot, mint az angol nyelven megjelent legjobb novellát tüntetni föl. Az ausz­riai császárnénak a nyeregben való hősies maga­tartása, alakjának bája, s ama határozott bátor­ság, melylyel a paripát megüli és azt az aka­dályok legyőzésére ösztönzi, nem kevésbé tehetsé­ges és szellemdús leírást igényelne mint az a rajz, me­lyet miss Merlinről kaptunk, s hogy Mr. P­olip Sidney szavaival éljünk: »would hold children from play, and old men from the chimney cor­ner.« Mr. Whyte Melville maga is halvány lovar­nője, a ki a legszebb tartású nyakkal és fest­­­ékeskedik, a­minőt esik láthattak önök valaha, egyesülve azok egy nimphának kecseivel, ruganyos­ságával s az uralkodónő méltóságával,« nagyon találó képe ama bájos, felséges vendégnek, ki néhány hétig körünkben tartózkodva, otthono­s­n érezte magát mezei sportjairól oly jó hír­ben álló országunkban. »Önnek ura — ugy" mond Mr. Whyte Melville beszélyének hőse egy idegen groomhoz — rendkívüli idegekkel birhat, mert ritka ember az, ki bizonyos esetben ne ve­remegne, ha oly veszedelmes akadályon kell át­ugratni­.« »Uram ! Ő nem uram nekem, hanem­ úrnőm­, ki, mondhatom a legkitűnőbb lovas Ang­liában , ám mutassa meg valaki nekem azt, a­ki vele mérkőzhetik. Szeretném én azt az embert látni, a­ki vele egy ösvényen haladhatna.« Annyi bizonyos, hogy nem csupán a Mr. Whyte Melville eszményképe . »Miss Merlin« az egye­düli lady, a­ki ez ecsetelést megérdemli. Valószí­nűleg ily történetek leírása után nyert kedvet Ausztria császárnéja is, hogy tanúja legyen itt ama felséges sportnak, melyet sehol sem lehet oly tökélyében szemlélni mint Angliának közép kerületeiben. 1862-ben Palmerston lord egy közgyűlésen ki­nyilatkoztatta, hogy nincs oly állam Európáb­a, — még Francziaországot sem véve ki, — mely­lyel Anglia oly nagymérvű és mindkét részről üdvös kereskedést űzne mint az osztrák állam. Egy része ama roppant és heterogén elemekből álló birodalomnak, mely fölött felséges vendé­günk férje uralkodik, kiválóbb összeköttetésben áll velünk, s különösebb buzgóságot fejt ki a mezei sport terén s nagy érdekeltséget me­rész lovas-versenyek iránt. — A magyarok 1 ADAsz- És VERSENY-LZSP. ,JANUÁR. 13. 1375.

Next