Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-01-05 / 1. szám
vadászatoknál vagy akadályversenyeknél sikeresen lovagolhatnak, de tagadjuk az ily lovasok sikeres működését carousselek alkalmával, példa a sok közül következő. Meg talán emlékezetében lesz a tisztelt olvasóknak, hogy néhány év előtt egy Bécsben megtartandott caroussel terve, iskolalovasok hiánya miatt, majdnem megbukott, hogy az illető résztvevő urak mulasztásaikat (az iskolalovaglásban) bámulatra és elismerésre méltó szorgalommal jóvá tették, tudva levő dolog, csakis ily módon vált lehetővé egy oly magasztos látványosság jelenetezése, mely még most is minden igazi lovas emlékezetében tovább él. Az iskolalovaglás ápolása különféle, sőt jótékony czélokra is felhasználható lenne, — miután mai nap divatban van, jótékony czélokra tánczvigalmakat, lakomákat, estélyeket stb. rendezni; nem lehetne-e hasonló czélokra lovas-ünnepélyeket, carousseleket rendezni? Minthogy azonban szerénytelenség volna a különféle jótékony egyletekhez tolakodni, vagy egyet közülök a másik rovására előnyben részesíteni, azt hiszem, hogy a carousselek bevételeit versenyczélokra , versenydíjakra, (vagy egy alapítványra kiöregedett, vagy a versenyek alkalmával szerencsétlenül járt jockey-ek segélyezésére) lehetne felhasználni. A bevételeket évenként, és addig kellene tőkésíteni, míg a kamatok egy szép díj kitűzését megengednék. Nem tagadható, hogy országos lótenyésztésünk, kiváltképen a telivértenyésztés, Kozma Ferencz miniszteri tanácsos jeles vezetése alatt, soha nem sejtett előhaladást tett, mindazonáltal korántsem állítható, hogy az már oly széles alapon nyugodnék, miszerint szükségtelen volna tovább is oda igyekezni, hogy az ügynek minél több híve szereztessék. A telivértenyésztést még ma is nagyon csekély terjedelemben űzik, — miután pedig az országos lótenyésztést, átalánosságban, csak a telivértenyésztés lendítése által lehet emelni — ezt viszont csak a training és versenyek által, szükséges oly eszközökre gondolni, melyekkel azt hathatósan támogatni lehessen, ezt pedig csak számos és jelentékeny, hosszabb időre biztosított versenydíjak kitűzésével lehet elérni. Az állam közreműködése e tekintetben még nagyon csekély, a lovar-egylet pedig a tőle kitelhetőt máris legnagyobb elismerésre méltó mértékben megtette, s a felette szükséges pompás, szakszerűleg berendezett újversenytér létesítése által, évekre fosztotta meg magát magasabb és nagyobb számú díjak kitűzésének lehetőségétől ; magánemberek és a vidéki lakosság szintén nincsenek abban a helyzetben, hogy ez érdemben áldozatokat hozzanak; szükséges tehát mást eszközt és módot kitalálni, hogy a versenysportnak új lxivei támadjanak; ez pedig az iskolalovaglás kedvelése, űzése által lehetséges. Aki egyszer a lovaglás kellemeit ismeri és alapelveit elsajátította, az tovább is fog menni, mert az élvezeti öröm arra indítandjó, hogy az ügynek pártolókat gyűjtsön a lovaglás iránti hajlam szélesebb körökre fog terjedni; továbbá az iskolalovaglás kiterjesztése és ismerete (a fővárosi divatot utánozva) a cax'oussel lovas ünnepélyek, jeu de barre, dij-lovaglás sat. megtartását oly vidéki városokban is elő fogja segíteni, hol fedett lovardák már léteznek. Az ilyféle mulatságok a szerényebb vagyonnal biró osztályoknak is az előadásokban való részvételét lehetővé tennék, mert nem oly költségesek, sem pedig oly drága és értékes lóanyagot nem igényelnek mint a lóversenyek; a szép nem is bizonynyal örömest részt vesz ily előadásokban, s ezáltal annak fokozott érdekességet fog kölcsönözni. Andrássy Gyuláné grófnő ő méltósága megpendítésére múlt évben Budapesten nagyon sikerült caroussel tartatott meg; a kezdet már is meg van, az pedig ama reményre jogosítja fel a jókedvelő nagyközönséget, hogy az, ami oly szerencsésen és oly szép sikerrel ment végbe, a folyó téli idény folyama alatt méltó folytatását találandja. Ama körülmény, hogy mi a carousselek megtartása mellett lándzsát törünk, abban a tényben leli magyarázatát és fő okát, hogy az, ki egy carousselben való részvétét bejelentő, kénytelen azt betanulni, és a próbákban lovagolva részt venni; az pedig hoszszabb időt vévén igénybe, az illető kényszerítve van, gyakorta, figyelemmel, kellemmel és szépen lovagolni. Kelebia, 1881. decz. 22-én. Bányafy Frigyes, ménesmester. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 3 71. czikk. A birónak egyedül vagy csupán egy 2-ik biró társaságában lehetőleg zárt helyen (birópáholy) kell tartózkodnia, s ezt csak akkor hagyhatja oda, ha a nyertes és a helyet kapott lovak visszajövet elmentek a nyerőoszlop előtt, szintúgy köteles helyén lenni, mielőtt a lovak indításra mennek. A biró itéli meg mily sorrendben haladtak el a lovak a nyeroszlop előtt ; köteles egy lóval többet helyezni, mint amennyi díj az illető versenyben nyerhető — ha a versenyző lovak száma ezt megengedi ; köteles továbbá eladóversenyben lehetőleg minden lovat helyezni. A bíró tartozik az általa helyezett lovak nevét felírni, elhatározását a szükségesnek tartott megjegyzésekkel ellátni, s a tehermérővel azonnal írásban közölni. A biró ítélete haladéktalanul szó szerint a mérlegkönyvbe irandó, s a mérlegelő kötelessége, a beírás helyességét aláírásával bizonyítni. A biró írásbeli határozatai végérvényesek. 72. czikk: A tehermérő az erre rendelt helyiségben tartozik a lovasok súlyát saját bevallásuk szerint ugy a verseny előtt megmérni, mint a verseny után visszamérni; köteles továbbá a verseny előtt a megmért lovasok által lovagolandó lovak számainak s netaláni túltehernek (az erre kijelölt jelző táblán) való kifüggesztésére; verseny után pedig a nyertes és helyezett lovak számainak kitűzésére a bíró ebbeli közlése alapján — ha a viszszatérés kellőleg megtörtént — felügyelni, valamint panasz esetére, ennek kiírását is, az e czélra kijelölt táblán elrendelni. 75. czikk. Az intézők pénzbüntetéseket önállólag szabhatnak és lovarokat a lovaglástól felfüggeszthetnek. Lótulajdonosok s idomárok illetéktelenségét azonban csak a „döntőbíróság" mondhatja ki. Minden pénzbeli büntetés az ausztriai Jockey-club „lovar-nyugdíj-alapja" javára adandó. 76. czikk. Ha valaki az intézők határozataival vitás esetekben nincs megelégedve, jogában áll az ítéletet a „döntő bírósághoz" fellebbezni. Ily felebbezések az illető versenytitkárságnál — az intézők határozatának kézbesítésétől számítandó négy hét leforgása előtt — írásban nyújtandók be, s ez által a döntőbíróság elnökének azonnal tudomására juttatandók. Az elnök — az ügy sürgőssége szerint — határoz a bíróság egybehívása iránt. Az intézők ítélete mindaddig érvényben marad, míg a döntőbíróság ítélete ki nincs mondva. Az ausztr. Jockeyclub élethossziglan választott tagjainak jogai a versenyeket illetőleg a megválasztásuk után következő i-ső januáriustól kezdődnek. Akadályverseny-szabályok. A magyar-osztrák monarchia részére. Ugyanazonosok a sikverseny-szabályzattal, kivévén a következő szakaszokat, melyek megváltoztattak és kipótoltattak. 5. §. a) Minden versenyügyben hivatalos közlönyül az: „Oester T.-ungar. Wochen-Rennkalender" tekintendő, és az ausztriai Jockeyclub és a pesti Lovaregyleti „Verseny-igazgatóságok" egy-egy e czélra kijelölt tagja fogja azt ellenőrizni. b) Nyilvános versenynek tekintetik belföldön az , melynek feltételei a „Oest.-ung. Wochen Renn-Kalender"-ben közzététettek. Külföldi nyilvános versenyek az illető ország verseny-törvényei szerint értelmezendők. e) „Nem nyertes"-nek (Maidenhorse) tekintetik oly ló, mely még 200 frt értékű nyilvános akadályversenyt nem nyert. d) „Nyertes" lónak tekintetik oly ló, mely legkevesebb 200 frt értékű nyilvános akadályversenyt nyert ; kivételt képeznek a gát-, síkversenyek és magánfogadási versenyek nyerői. Függelék. Szabályzat a telivér lovaknak a „méneskönyvbe" leendő kötelező beigtatása tárgyában. Minden telivér csikó, mely valamely magyar-osztrák birodalombeli tenyésztő birtokában van, még az elsés évében a „Méneskönyv bizottságnál" (Bécs Jockey Club) „pontos leírás mellett" bejelentendő. „Telivér-csikó" nevezet alatt azok értendők,amelyeknek leszármazása az angol, amerikai, franczia, német vagy az osztrák-magyar méneskönyvek, vagy más rendesen vezetettek alapján kimutatható. A csikó „pontos leírása", a nyert név, neme, szőre és netáni ismertető jeleinek közlésében áll. Hasonlólag pontosan bejelentendő az apa és anyaló neve is. Ha a csikó anyja ugyanazon évben több mén által is fedeztetett volna, minden hozzá bocsátott mén neve felsorolandó, ama sorrendben, melyben egymásután következtek. Ha a csikó anyja a „Méneskönyvben" még beigtatva nem volna, úgy annak leszármazása is pontosan bejelentendő. 2. §. A fentebb megállapított bejelentés elmulasztásáért — ha a be nem jelentett ivadék esetleg valamely versenybe neveztetnék — az időszerinti tulajdonos és pedig egyéves csikónál 50 frt, 2 éveseknél 100, 3 éves és idősbeknél 200 frt külön birságban marasztalandó. E büntetési összeg a tételekkel együttesen fizetendő le, s az 1881. évi versenyszabályzat 26. és 27. §-ainak határozmányai e birságokra nézve is érvényesek. Ha pedig a ló nem indul s érte a bírság be nem fizettetnék, akkor a tulajdonos ez összeg erejéig a „hátralékosok jegyzékébe" felveendő, mely jegyzékre nézve az 1881. évi versenyszabályzat 30., 31. és 32. §-ainak határozmányai épugy alkalmazandók, mint a „bánattal adósok" jegyzékében foglaltakra nézve. Ifj. gr. Esterházy Móricz ő méltósága (pápai) azon 4000 frtról, mit az uj versenytéri épitkezésekre kölcsönzött a pesti Lovaregyletnek, lemondott a Nemzeti dij tőkéjének gyarapítására. Budapest 1882. jan. 3. Elnöki megbízásból a titkárság.