Vadászlap 9. évfolyam, 1888

1888-01-05 / 1. szám

Előfizetési felhivás­ „VADÁSZ-LAP" IX. évfolyamára. Megjelenik minden hó 5., 15. és 25-én, 12 néha 10 oldalon. A Víi-líráig.-J_51|¡ d­őli/.otéKíi 3i i-:i . Egész évre (( firt. Fél évre 3 li-t. Az előfizeté­sek­ legczélszerű­bben postai utalvány-lapon .a « Vadász-Lap­» szerkesztőségének czime alatt, Budapest, K­at­vani­ utcza, czimezendök. Az «Országos m. vadászati védegylet» tagjai részére a minden hó 15-ikén megjelenő szám ingyen jár, a­kik­ ezenkívül a minden hó 5- és 25-kén­ megjelenő számokat is leirni akarják, csakis az előfizetési pénz 2/3-hát, azaz ti fztot tartoznak előfizetési pén­zül beküldeni, minthogy az évi előfizetési összeg többi részét, vagyis 1/3-dát, helyettök az illető egylet fizeti. Tiszt, régi előfizetőink és olvasóink iránti tekintetből, lapunkat azok részére is küldjük, kik távollét vagy feledé­kenységből még előfizetéseiket meg nem tették, kérjük azonban, hogy az előfizetési pénzt e hó 20-ig beküldeni szíveskedjenek. A­ki előfizetni nem akar, szíveskedjék a lapot visszaküldeni költségünkre január hó 20-ig, mert ezen időn túl már a nyomtatandó czímszalagok és lap­ példányok te­kintetében végleg intézkedvén : a lemondást, figyelembe nem vehetjük s az előfizetési összeget kérni fogjuk. A kiadóhivatal. A szarvas-cserkészetek Csákberényben, C­ákberényben ámult évi szarvas-cserkészetek szeptember hó 20-án hajnalban kezdődtek és azon hó 29-dikéig tar­tottak. Gróf Lamberg Ferencz, a házi ur, teritékre hozott két 14-est, öt 12-est és egy 10-est,­­ összesen 8 dobot. Ezek közül három 12-es és a két 14-es kiváló erős példányok. Vendég volt dr. Trauttenberg Frigyes Moórről, az is­meretes gyakorlott vadász és jó lövő, ki a részére engedé­lyezett számú és minőségű szarvasokat könnyen terítékre is hozta, összesen 5 drb szarvast, #őzre két erő,­# és egy őz­bakot. Mindössze tehát 13 darab szarvas és egy őzbak ej­tetett el. . Az időjárás kevés kivétellel hűvös és szeles volt. Az idei figyelés nagyon élénk volt. A cserkészetet nagyon köny­nyítette a tartós szél, mert a vad a legyek elől nem mene­kült a sűrűkbe, hanem egész nap kint maradt az árnyékos he­lyeken. A szél által folytonosan tartó ágak csapkodása és zörgése könnyíti a zajtalan belopást. A mozgás sem tűnik oly hamar fel nekik, mert minden inog, mozog. De még a lövéstől sem riadnak annyira el mint csendes időben. Csak egyről nem szabad megfeledkezni ilyenkor, a fegyvert jól vállhoz szorí­tani, mert a szélroham könnyen kiingatja a cső végét a szél­irányból. A szarvasok az idén többször nagyobb számban ta­lálkoztak, de rendesen estefelé s csak a viaskodó tereken.­­ Volt is olyankor aztán földrengető bőgés és agancscsörte­tés. Míg az erősebbek a gyengéktől mint néző publikumtól körülvéve, maguk közt viaskodtak, addig a fiatalság mula­tott. Hanem bezzeg frontot változtattak, mikor az öregek visszatértek! Mert ilyenkor ha eléretik, a házi tűzhely za­varója, hát biz csak ugy elbánnak vele mint az emberek szoktak, — és szemágra kapva a heréinél borzasztó sebet kap a kéj után sóvárgó fiatal bika. Ilyen csatát végignézni pompás élvezet, csak lövés­hez jutni nehéz,­­ mert a szarvasok rendesen takarva vannak a körülálló gímektől és folyton mozognak ide-oda, s csak kapura lehet lőni a kiszemeltre. Így jártunk kétszer ugyan egy helyen egy 14-essel, de azért mégis terítékre ke­rült az utolsó reggelen, szeptember 29-én. Szerencsés napunk volt egyszer a gánthi pagonyban, reggel, illetőleg délelőtt. A gyalog cserkészetet reggel befejez­vén, a kocsiról kezdtünk barkácsolni, egy pár pagonyt körül járván, egyszerre a nyílástól balra 70 - 75 lépésnyiről fővad állott, beljebb egy szarvas, de az agancsai egészen fedve voltak a lombos fa­ágaktól, testre azonban erősnek látszott; hamar leszálltunk és addig mentünk kapaszkodva a kocsi farában, míg szabad rést nem nyertünk, ekkor megálltunk. A lövésre a szarvas jelzett, de aztán előre bukkant és tova ira­modott ; e közben láttam, hogy az első bablába magasan el van lőve. Ez volt 9 órakor, egy csepp sebvért­ sem­ találtunk. A kocsist hamar elküldtük, a vérebekért, melyekkel egyelőre csak az irányt akartuk constatálni, az üldözést délutánra hagyván. Az illető vadász a vérebekkel csakhamar megérkezett; az egyiket pórázra fűztük és vezettettük; pár száz lépésnyire sebvért találtunk, letört gal­lyal megjelöltük azt s ott hagytuk. A vadász akkor jelenté, hogy a kápolnai erdész éppen mielőtt a kocsi érte jött, ott volt s közte, hogy egy 14-est látott sutákkal. Azonnal kocsira ültünk és gyor­san indultunk. Miközben elértük a kápolnai erdészt, azt a kocsira vettük és hajtottunk tovább. Egy völgyben leszálltunk. «A szarvas a hegy élén van a vaddal, ezen irányban» — mondá az erdész. Felmásztunk hát a hegy élére, hol aztán a csupasz táj miatt hasra kellett lapulni s igy mászni; tovább. A lőtávolság­ el volt érve; egy kis facsoport mögött fedezve voltunk; felálltunk. A szarvas egyes bozontos somfa bokrok mögött állt, néha-néha félig meddig kilépett, de ismét eltűnt. MEGJELENIK E LAP MINDEN HÓ 5., 15. ÉS 25-ÉN FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: SÁRKÁNY JÁN. FER. SZERKESZTŐ-TÁRS : EGERVÁRY GYULA. EGÉSZ ÉVRE CSAK 4 FORINT. SZERKESZTŐI IRODA, HOVÁ A KÉZIRATOK ÉS ELŐFIZETÉSI PÉNZEK KÜLDENDŐK. Budapest, Ferencziek­ bazára, IV. lépcső, II. emelet, 1. szám. Budapest, 1888. január 5. IX. évfolyam. A LÓVADÁSZAT, VADTENYÉSZTÉS, FEGYVERISME, VIZSLÁSZATS A VIZSLÁKFAJBELI TENYÉSZTÉSE HORGÁSZAT S EGYÉB ROKON SPORTSZEMEK 1 KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRA : EGÉSZ ÉVRE 6 FORINT. FÉLÉVRE 3 FORINT AZ «ORSZ. MAGYAR VADÁSZATI VÉD­EGYLET» TAGJAI SZÁMÁRA

Next