Vadász Ujsag, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-01-01 / 1. szám
VI. évfolyam, 1. szám, 1927. január 1 . . VADÁSZ ÚJSÁG Vadászat, vad- és ebtenyésztés, fegyvertechnikai szaklap Fox-terrier Kennel Klub (Aradul-Nou—Újarad) , a „Marosvásárhely és Vidéke Vadász- és Védőegyesület és a „Romániai Ebtenyésztők Országos Egyesület"ének hivatalos lapja Előfizetési árak: Egész évre 300, félévre 160 Iei. — Csehszlovákiában egész évre 60 ch, félévre 35 ch. — Jugoszláviában egész évre 100 dinár, félévre 50 Dinár Szerkeszti: Dr. FÖLDESY GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: Târgu-Mure§ — Marosvásárhely Str. Stt. Gheorghe — Szentgyörgy-u. 54 Megjelenik minden hó 1-én. Golyó-e vagy posta ? Írta : Dr. Földesy György. (Válasz szerkesztőségünkhöz intézett kérdésre) Az ősfoglalkozások egyik ága a vadászat volt, mikor is a vadásznak egyedüli törekvése csak az volt, hogy a maga kezdetleges fegyvereivel a vadat birtokába keríthesse A nem korlátozott vadászszenvedélynek és a fegyverek tökéleteskedésének következtében a vadállomány mindinkább fogyott, úgy hogy lassacskán rájöttek arra, hogy a vadászatot is bizonyos szabályok, korlátok közé kell szorítani Így ez ősfoglalkozás az idők folyamán átalakult sporttá, ely fejlődésével párhuzamosan, mind több és több szabályt vadásziasságot követelt meg e sportág művelőitől. így jutottak el a németek is ahoz a vadász szabályhoz, hogy: „Dem Schalenwild gebührt die Kugel“, vagyis csülkös vadra csak golyóval illő lőni. Ezen szabály már nemcsak Németországban nem képezi vita tárgyát, hanem ezt nálunk is minden „vadász“ ismeri. Az őz pedig csülkös vad, még annak ellenére is, hogy azt Diezel: Niederjagd c. művében tárgyalja s még kevésbbé dönt ez a tény a felett, hogy az őz a kis vagy a nagyvadhoz tartozik. Különben maga Diezel sem iktatta az őzet a kis vad sorába. Olvassuk csak el Diezel Niederjagd c. munkáját Dr. Mika Károly fordításában („Az apró vad vadászata“) melynek 165-ik oldalán ezt írja : — „Ha az emlős állatok között is volnának olyan kétes fajok, melyeket — miként a legalsóbb szervezetek egy részét — a természet majd egyik, majd a másik országába lehetne sorozni, akkor vadászati szempontból az őzet tréfásan ily semkit, sem bent állatnak vehetnék, mert elejétől kezdve vita tárgyát képezte, vájjon a fő-, közép- vagy az apróvadhoz számítandó-e (Az őz nem fővad, csak nagyvad. Szerk.) Ezzel kezdi Diezel az őzről szóló fejezetet s hogy e könyvébe felvette, azzal indokolja, hogy az 1848-ik év után megváltozott vadászati viszonyok folytán a sertevad, a rőtvad és a dámvad Németország szabadterületeiről majdnem egészen eltűntek és egyes helyeken az őz is kezd ezeknek soraiban osztozni így akkor, midőn könyvét megírta, tulajdonképpen csakis az apróvad vadászatáról lehetett szó s csak egy jobb jövő reményében iktatta be könyvébe e fejezetet.“ Tudnunk kell azt is, hogy az u. n „Hohe Jagd“ Németországban az úrbéreskor idejéből veszi eredetét s hozzá tartozott mindazon vad, melynek lövési jogát a nagy urak maguknak tartották fenn; igy többek között a fácánét és a császár madárét is. Tehát, ha az őz kisvad is lenne mégsem helyes azt söréttel lőni,amin nem lőjük golyóval a fácánt meg a császármadarat sem, habár ezek a „Hohe Jagd“-hoz tartoznak. Ugyanis nem mindenik vad „Hochwild“ is amiért a „Hohe Jagd “-hoz tartozott Az igaz, hogy az őz olyan gyenge állat, hogy egy jó sörétlövés is leteríti, de vájjon hány százalék jó sörétlövés esik erre, azok mellett a rossz, nem megfelelő távolságból leadott sörétlövésekkel szemben, amelyek csak beteggé, nyomorékká vagy legfeljebb a vadászra nézve elveszett döggé lövik erdeink e legkecsesebb állatját. Lehet ugyan rosszul, nem vadásziasan golyóval is lőni, de golyóval öve, ha rosszul is van találva, nagyobb lévén a sebzés, oly vérnyomot hagy, hogy az utánkeresés nem okoz oly nagy nehézséget. Tény, hogy a vadásznak fő törekvése az, hogy lövésével a vadat minél biztosabban és mentül rövidebb idő alatt kivégezze és kínjaitól megszabadítsa, de ezt a célját is csak bizonyos vadászszabályok betartása mellett követheti, mert a vadnak biztos elejtése egyben nem jelenti a vadászias lövést is-így bármilyen biztosan megölné is a golyó a vadásznak tükrét mutató őzet, éppen olyan vadásziatlan lövés volna az ,mint a söréttel való lövése, vagy akárcsak a milyen vadásziatlan a vackában fekvő nyúlra lőni