Vadász Ujsag, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

VI. évfolyam, 1. szám, 1927. január 1 . . VADÁSZ ÚJSÁG Vadászat, vad- és ebtenyésztés, fegyvertechnikai szaklap Fox-terrier Kennel Klub (Aradul-Nou—Újarad) , a „Marosvásárhely és Vidéke Vadász- és Védőegyesület és a „Romániai Ebtenyésztők Országos Egyesület"ének hivatalos lapja Előfizetési árak: Egész évre 300, félévre 160 I­ei. — Csehszlovákiában egész évre 60 ch, félévre 35 ch. — Jugoszláviában egész évre 100 d­­inár, félévre 50 Dinár Szerkeszti: Dr. FÖLDESY GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: T­ârgu-Mure§ — Marosvásárhely Str. Stt. Gheorghe — Szentgyörgy-u. 54 Megjelenik minden hó 1-én. Golyó-e vagy posta ? Írta : Dr. Földesy György. (Válasz szerkesztőségünkhöz intézett kérdésre) Az ősfoglalkozások egyik ága a vadá­szat volt, mikor is a vadásznak egyedüli törekvése csak az volt, hogy a maga kez­detleges fegyvereivel a vadat birtokába keríthesse A nem korlátozott vadászszenvedély­nek és a fegyverek tökéleteskedésének következtében a vadállomány mindinkább fogyott, úgy hogy lassacskán rájöttek arra, hogy a vadászatot is bizonyos szabályok, korlátok közé kell szorítani Így ez ősfoglalkozás az idők folya­mán átalakult sporttá, ely fejlődésével párhuzamosan, mind több és több szabályt vadásziasságot követelt meg e sportág művelőitől. így jutottak el a németek is ahoz a vadász szabályhoz, hogy: „Dem Schalen­wild gebührt die Kugel“, vagyis csülkös vadra csak golyóval illő lőni. Ezen szabály már nemcsak Németországban nem képezi vita tárgyát, hanem ezt nálunk is minden „vadász“­­ ismeri. Az őz pedig csülkös vad, még annak ellenére is, hogy azt Diezel: Niederjagd c. művében tárgyalja s még kevésbbé dönt ez a tény a felett, hogy az őz a kis vagy a nagyvadhoz tartozik. Különben maga Diezel sem iktatta az őzet a kis vad sorába. Olvassuk csak el Diezel Nie­derjagd c. munkáját Dr. Mika Károly for­dításában („Az apró vad vadászata“) melynek 165-ik oldalán ezt írja : — „Ha az emlős állatok között is volnának olyan kétes fajok, melyeket — miként a legalsóbb szervezetek egy részét — a természet majd egyik, majd a másik országába lehetne sorozni, akkor vadá­szati szempontból az őzet tréfásan ily semk­it, sem bent állatnak vehetnék, mert elejétől kezdve vita tárgyát képezte, vájjon a fő-, közép- vagy az apróvadhoz számí­­tandó-e (Az őz nem fővad, csak nagyvad. Szerk.) Ezzel kezdi Diezel az őzről szóló fejezetet s hogy e könyvébe felvette, azzal indokolja, hogy az 1848-ik év után megváltozott vadászati viszonyok folytán a sertevad, a rőtvad és a dámvad Német­ország szabadterületeiről majdnem egészen eltűntek és egyes helyeken az őz is kezd ezeknek soraiban osztozni így akkor, midőn könyvét megírta, tulajdonképpen csakis az apróvad vadászatáról lehetett szó s csak egy jobb jövő reményében iktatta be könyvébe e fejezetet.“ Tudnunk kell azt is, hogy az u. n „Hohe Jagd“ Németországban az úrbéres­kor idejéből veszi eredetét s hozzá tarto­zott mindazon vad, melynek lövési jogát a nagy urak maguknak tartották fenn; igy többek között a fácánét és a császár madárét is. Tehát, ha az őz kisvad is lenne mégsem helyes azt söréttel lőni,­­amin nem lőjük golyóval a fácánt meg a csá­szármadarat sem, ha­bár ezek a „Hohe Jagd“-hoz tartoznak. Ugyanis nem min­denik vad „Hochwild“ is amiért a „Hohe Jagd “-hoz tartozott Az igaz, hogy az őz olyan gyenge állat, hogy egy jó sörétlövés is leteríti, de vájjon hány százalék j­ó sörétlövés esik erre, azok mellett a rossz, nem megfe­lelő távolságból leadott sörétlövésekkel szemben, amelyek csak beteggé, nyomo­rékká vagy legfeljebb­­ a vadászra nézve elveszett döggé lövik erdeink e legkecse­sebb állatját. Lehet ugyan rosszul, nem vadászia­­san golyóval is lőni, de golyóval öve, ha rosszul is van találva, nagyobb lévén a sebzés, oly vérnyomot hagy, hogy az után­­keresés nem okoz oly nagy nehézséget. Tény, hogy a vadásznak fő törekvése az, hogy lövésével a vadat minél bizto­sabban és mentül rövidebb idő alatt kivégezze és kínjaitól megszabadítsa, de ezt a célját is csak bizonyos vadászszabá­­­lyok betartása mellett követheti, mert a vadnak biztos elejtése egyben nem jelenti a vadászias lövést is-így bármilyen biztosan megölné is a golyó a vadásznak tükrét mutató őzet, éppen olyan vadásziatlan lövés volna az ,mint a söréttel való lövése, vagy akárcsak a milyen vadásziatlan a vackában fekvő nyúlra lőni

Next