Vadászat, 1924 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1924-01-01 / 1. szám

rutálódnak (van benne exminiszter is), csak éppen vadkereskedő nincs benne, néhány jelentéktelen cégértagtól eltekintve. A magyar kormány azon­ban volt annyira jóízlésű, hogy nem ellenségeink­nek, a franciáknak adta ki a kiviteli engedélyt, ha­nem a budapesti „Nexus“ kereskedelmi r­-t.-nak. Nézzük csak meg ki-mi az a Nexus? . . . A „Nexus“ kér. r.-t. alapítója, elnöke (és való­színűleg összes részvényese) Albertin, a párizsi szindikátus elnöke. A Nexus hivatalos helyisé­géül Nagy Gyula nyug. közéleim min. tanácsos magánlakása van bejelentve (I., Logodi u. 3) s jelenleg felszámolás alatt van. A Nexus (alias Albertin) megveszi a nyulak darabját 11 svájci frankért amiből 2 őt svájci frankban, 9-et ma­gyar koronában fizet ki az eladónak. A Szin­dikátus pedig (alias Albertin és társai) a 11 svájci frankos nyulakat 33 svájci frankért adja tovább, csekély 2001,30-ot vágva zsebre. Nincs ugyan renden, hogy a mi vadunkon éppen a békeszerződést fogalmazó ádáz ellenségünk gazdagodjon, mégse törődnénk a 11 és 33 frank közötti feltűnő és gyanút keltő nagy külön­bözettel, ha ezt a 22 svájci frankos nyereséget nem a mi zsebünkből vájnák ki és nem rövidítené­nek meg bennünket ugyanannyi fácánnal, illetve fogollyal, amennyi nyulat az országból kivisznek! Kis-Magyarországon jelenleg az egyetlen nyúl­­gazdag uradalom, ahonnan élővadat lehet expor­tálni, a csongrádmegyei gróf Pallavicini-urada­­lom. A gróftól egy magyar cég megvett 3500 élő nyulat befogásra. A földmívelési minisztérium vadászati osztálya (Barthos Tivadar h. államtit­kár) olyan kikötéssel adta meg ennek a cégnek a befogási engedélyt, ha a 3500 nyulat ivar­válogatás nélkül úgy fogja be, ahogy a hálóba jönnek és ha halódó vadállományunk felsegé­lyezésére, ingyen 3500 drb. fácánt és foglyot bocsát a vadászati osztály rendelkezésére. A magyar cég ezt örömmel vállalta, mert az élő nőstény nyulakra 30, kanokra 28 frankért volt vevője darabonként Svájcban. Kormányunk azonban nem adott neki kiviteli engedélyt azzal a megokolással, hogy előbb 10,000 darabot a franciáknak kell leadni és csak azután jöhet sorra a többi. (10,000 nyúl után jöhet a többi! Milyen tájékozatlanság, micsoda bornírt felfogás !) Egy­ben megkörnyékezték Pallavicini grófot, hogy adja nyulait a magyar Albertin cég útján a francia Albertin-szindikátusnak. Gróf Pallavi­cini volt olyan jó hazafi és kijelentette, hogy a franciáknak nem ad egy darabot sem, inkább lelöveti. És mégis megkapták a magyar cég által lekötött nyulakat a franciák! A bécsi zsidó Stein cég magyarországi vállalata a „Magyar Vadkiviteli Vállalat“, mint a Nexus titkos meg­bízottja, megvette a gróftól a nyulakat, átadta a Nexus (alias Albertin) magyar cégnek, amely továbbadja a párizsi (alias Albertin) szindi­kátusnak. Akadt azonban olyan „magyar“ gróf is, aki örült, hogy ellenségeinknek 1000 élő nyúl felajánlásával kedveskedhetett. . . Most pedig nézzük, hogy ebből az igen gya­nús illatú élő vadügyletből mi kár háramlik reánk. Először is a magyar cég csak 3500—4000 nyulat akart exportálni, nem 10.000-et, tehát 6000 darabbal több nyúlunk maradt volna; a magyar cég a 4000 nyulat iparválogatás nélkül fogta volna be, vagyis az uradalom állományá­nak nem okozott volna több kárt, mintha a 4000 nyulat hajtóvadászaton lövik le; harmad­szor a 4000 nyúlért 4000 drb. fácánt és foglyot bocsátott volna ingyen a vadászati osztály ren­delkezésére, a vadásztársaságok és magánosok felsegélyezése céljából, és negyedszer minden kivitt nyúlért 28, illetve 30 efektív svájci frankot hozott volna be valutaszegény országunkba. A francia szindikátus 10,000 nyulat visz ki (ha akad renegát magyar, aki ad nekik); a 10,000 nyulat 1:1 ivar arányban vette meg (tehát a 10,000 ből 5000 nőstény nyulat, mikor a mi rossz hazai ivararányunk 1 nőstényre 3—4 van), ami nekünk annyi károsodást jelent, mintha 25,000 nyulat fogott volna be válogatás nélkül; másodszor a nyulakért nem ad kárpót­lásul se fácánt, se foglyot, sőt még ezekből is annyit akar kivinni, amennyi jelenleg talán nincs az egész Kis-Magyarországon; harmadszor a nyulak darabjáért 2 effektív svájci frankot fizet csak és 9 frank értékű magyar koronát, össze­sen 11 frankot, vagyis pénzösszegben 18 svájci frankkal (10,000 nyúl után circa 1 milliárd korona), efektív svájci frankban 27 frankkal (1 milliárd 350 millió korona) károsítva meg szegény hazánkat . . . Hogy lehet az, hogy ezt a csúnya üzletet a pénz­ügyminiszter, külügyminiszter és párizsi nagy­követünk erőltetik a magántulajdon és egyéni szabadság szentségén ejtett sérelem és vad­állományunk tönkretevése árán is és hogy a földmívelési miniszter ezt az öngyilkosságot nem akadályozza meg ? . .. Ez is olyan kérdés, amire az érdekelt vadász­közönség magyarázatot soha nem fog találni és mehet megint bújával-bajával a sóhivatalhoz panaszra, mint Búza Barna felelőtlen és nem­zeti kincsünket tönkretevő intézkedése után ... 3 Budapest székesfőváros községi élelmiszerárusító üzeme (a főváros tulajdona, saját hűtőteleppel) vásárol minden mennyiségű lőtt vadat, úgy amint az terítékre kerül, a legm­gasabb naptárban. Vadászóink l­ős­ze­rsz­ü­ks­ég l­été­t elsőrendű minőségben, olcsó árban, rendelkezésére bocsájtjuk. Vásárolunk továbbá élő és vágott elsőrendű baromfit is írásbeli meg­keresések Budapest, IX., Soroksári­ út 58, Marhaközvágóhíd, címzendők. Interurbán telefon: József 18—41.­­ -- Sürgönyeim: Közélelmezés.

Next