Vadászat • Halászat • Weekend • Turisztika, 1934 (2. évfolyam, 1-22. szám)

1934-01-12 / 1. szám

Vadászat ■vastag drót van felcsavarva. Szükséges még több kisebb­­nagyobb kolomp vagy csengő, így felszerelve kiérkezünk a vadászszekérrel a leg­első nádasig. Lekászolódunk a szekérről, leszedjük a szükséges holmikat, betöltünk fegyvereinkbe. A két húzó, tudja a dolgát, kihúzza a drótot olyan hosszúra, hogy a nád szélességét átérje úgy, hogyha a két ember bekanyarodik a széleken, az mögöttük 8—12 lépéssel feküdjön a nád tetején. A drót szabad végére egy dorongot erősítenek. Ha ezzel készen vannak, a drót közép részére, egy­mástól 2—3 m távolságban felszerelik a kolompokat. Ha több fegyver van, kettő a nád két oldalán a húzók előtt 10—15 lépésre feláll, a többiek a nádast ívben megke­rülve, annak a túlsó végén állanak fel. Mindez persze a legnagyobb csendben történik. A húzás mindig abban az irányban indul, ahová a többi nádasok csatlakoznak, hogy a nádból kitört és esetleg eltolt rókát még a többi nádban megkaphassuk. Megkezdődik a nádashúzás. A két oldalozó fegyve­res megindul, a két húzó is neki feszül és hol meghúz­zák, hol megeresztik a kifeszített drótot, úgy, mintha fű­részelnének s így fűrészelve, lassan haladnak előre. A nád suhog, zizeg, a kolomp, csengő cseng-kong, a vadász feszülten figyel minden áruló jelre. Mert a nádban levő róka elárulja magát. Érzi a ve­szedelmet. Előbb óvatosan lappang előre, szimatolva szökni próbál. Amint oson, rá-rálép egy-egy elszáradt, elkor­hadt nád torzsára, mely üvegszerű, pattanó hangot ad. Majd megkísérli a kitörést, de kitűnő szimatjával vagy szemével észleli az oldalozó és elől álló vadászt. Mit csi­náljon? Félelmében halk, félénk, kuncogó hangot hallat. A vadász még óvatosabb, vigyázva lép a hólepellel borí­tott síkos jégen, száját kitátva hallgatózik s a hallható hangokból állapítja meg, mit csinál, miben sántik­ál a koma? Előre megy-e ki, vagy visszatér-e? Ha kitör, ezt oly óvatosan teszi, hogy a figyelmet­len vadász észre sem veszi, vagy ha igen, akkor már későn is van, mert lőtávolon túlra mentette már az irhá­ját. Ha megzavarodva visszatért, nincs más hátra, a hú­zás végével újra elölről kell kezdeni a nádas húzását. A húzás soha se forduljon meg, hanem nagy kerülővel újra elölről kezdődjék. Ahol kevés a nádas és rókára nincs túl sok remény, akkor a húzás előtti napokon járjuk körül a meghúzandó nádasokat és a nyomokból és ürülékből állapítsuk meg,­­jár-e a nádasba róka. Pár napig ezt figyelemmel kísérve, különösen, ha közben friss hó is esett, csaknem biztosra mehetünk. Sajnos, ma már alig-alig van ilyen húzásra alkal­mas nádas, de ahol még van, ott nagyon érdemes a kö­vetkező két hónapon kísérletet tenni. Nemcsak értékes prémeket, de változatos, érdekes, feledhetetlenül kedves órákat is szerezhetünk magunknak. V. V. Z. Gyémánt szilánkok . . . Az igazi, jó vadász, nemcsak kitűnően lő, de az ínsé­ges, hideg, téli napokban a vadat óvja, védi, táplálja is ... * Minden farsang után böjt következik. Gondold meg: ha ma mérték nélkül lövöd a vadat, holnap lapos háti­zsákkal érsz haza .. . Épp ezért gondolj a holnapra is ... A vadászigény végével kezdődik a jó vadász legfon­tosabb teendője. Mennél többet fordulsz meg területeden a tilalmi időben, tevékenységed annál áldásosabb. * Aki társasvadászatokon vadász szomszédjai testi ép­ségére, a biztonságára és szórakozására nincsen tekintet­tel, az mindig csak „puskás” marad ... * Ne légy vadírígy! A „puskás” legcsúnyább jellemvo­nása ez!* A seb mindig fájdalmas, s az szenvedést okoz. Gon­dold meg: mennyi kínt, rettenetes fájdalmat okozol ma a dermesztő hidegtől, hiányos táplálkozástól amúgy is el­csigázott Isten teremtésének, a beteggé lőtt vadnak!.. . • Asszonyt, kutyát, puskát kölcsön soha ne adj! és puskádra, kutyádra úgy vigyázz, mint az Asszonyodra. Ne csak az Asszonyt óvd, védd, becézd, de tedd azt fegyve­reddel és ebeddel is! VADÁSZTÁRSASÁGBA tagnak belépnék Budapest környékén legfeljebb 40 km távolságra. Autóval, kutyával rendelkezem. Részletes ajánlatot a lap kiadójába kér Gyárigazgató.

Next