Vadászati Útmutató 1938-1939, 13. évfolyam

Előszó

Előszö­ r ismét kimegy a magyar vadászok kezébe a jól ismert Vadászati Útmutató. Terjedelmében megna­gyobbodva,­­ tartalmában, ha lehet, még értékeseb­ben, mint az eddigiek. A magyar vadászok között sokan vannak, akik részint kényelemből, részint magyaros nemtörődöm­ségből, mondhatnám betű-iszonyban szenvednek. A vadászati szakíró kötelessége ezekkel az emberekkel a vadászati irodalmat megismertetni és megszerettet­­­­ni. Ezt van hivatva elintézni a Vadászati Útmutató.­­ Abból a rengeteg sokféle cikkből, ami benne megje­­­­lent, egyik-másik mégis csak megragadja valamelyik­­ vadászembernek a figyelmét. A cím alatt olyat sejt, amelynél elismeri, hogy jó volna többet tudni. —­I Előbb szinte kritikai kíváncsisággal belepillant s ha­­ a cikk jó, ha az írás az olvasó lelkében rokonszenvet tud kelteni, lassacskán mindig jobban belemélyed.­­ Egy-egy hirdetés, vagy valamelyik adat, amelyre a­­ vadásznak szüksége van, mindig közelebb hozzák az olvasóhoz. Unalmas vasútvárások igen alkalmasak­­ arra, hogy idő agyoncsapás céljából elkezdünk benne lapozgatni. Az első érdekfeszítő szavak után a kíván­csiság, majd a komoly érdeklődés adja kezünkbe a könyvecskét Megindul a jó barátoknak való ajánlás, sőt a szakirodalom iránti érdeklődés is. Egyes cikk­írók, akiknek könyvük jelent meg, kezdenek érdek­ .

Next