Vállalkozók Lapja, 1919. november-december (40. évfolyam, 45-52. szám)
1919-11-19 / 47. szám
Negyvenedik évfolyam, 47. (2075.) Budapest, 1919. november 19. Az építő-, szállító-, műszaki- és iparügyek üzleti forgalmának félhivatalos közlönye. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRUT 29. ,: TELEFON 84-18. Lapunkban hivatalosan közöltétnek: a kereskedelmi minisztérium, a vall- és közoktatási minisztérium, a pénzügyminisztérium, a földmű-ügyi valamint a többi minisztériumok, továbbá a megyék, városok, községek, társulatok és ezek alantas hivatalainak összes építkezésére, szállítására, el- és bérbeadására vonatkozó ügyek. Főszerkesztő : LAKATOS LAJOS. Felelős szerkesztő: KOMOR MARCELL építész. Hirdetések és közlemények legkésőbb hétfő estig küldendők be Egyes számára: 2. korona. ELŐFIZETÉSI DÍJAK: Egész évre ... . 100 K. Fél évre .............50 K. Negyed évre........25 K. Külföldi államokban : Egész évre — — 120 K. Fél évre _ _ _ 60 K. Negyed évre 30 K. Hirdetési dij: Egy hatod hasábos millm.sor 2 . Magyar Nemzeti Hadsereg. Ránk ugyan nem foghatja senki, hogy a militarizmusnak valami lelkes szószólói volnánk. Hogyan is lelkesedhetnénk azért, amit az állig való fegyverkezés céloz. Hogyan is kívánhatnók, hogy a nemzetek legféltenivalóbb kincse, életerős ifjúsága egymást megsemmisítse, erős karját megbénítsa, jövő boldogulásának fundamentumát összeroppantsák És mégis örömmel regisztráljuk, hogy látnunk adatott a Magyar Nemzeti Hadsereg bevonulása. Felszabadulás gyanánt hatott reánk, hogy magyar ifjak magyar fegyverrel jöttek haza, az ország szívébe. A fellobogózott város fellélegzett, mikor a terror és az idegen megszállás keserves hónapjai után végre a saját fiait üdvözölhette a falai között. A magyar hadsereg a béke hadserege. Azt jelenti, hogy végre magunk vesszük kezünkbe a rend megteremtését és fenntartását, azt jelenti, hogy az önrendelkezésünk joga élő formát nyert. Most már igazán megindulhat a munka, a magyar munka magyar irányítással, magyar felügyelet alatt. Bízzunk, mert bíznunk kell ez ország felvirágzásában. Meg fogjuk találni önmagunkat, ki fogunk gyógyulni az ezernyi sebből, mit az ötéves öldöklés ütött e nemzeten. A gyógyulási folyamat első stábiumába sok baj és viszontagság után ide eljutottunk: megvan az az erő, amely пек védelme alatt munkálkodó elhatározásunkat nyomon követheti a tényleges cselekvés. Ameddig nyakunkon ült a vörös terror, amelynek ál jelszavai alatt a rendszeres munkától, a közjóért termeléstől való iszonyodás húzódott meg, amíg az idegen nemzet katonai uralma annak a kikémlelésében merült ki, hogy mit is vihetnének el tőlünk oly értékekben, amelyek nélkül ez a mi szegény országunk minél teljesebben menjen tönkre, addig a magyar nemzet újjászületéséről még csak gondolkodni is alig lehetett. Élelmünket felették, üzemeinket széjjelrobbantották, termelő eszközeinket elcipelték. Nem áltatjuk magunkat, óriási méretű, küzdelmes feladat előtt állunk. Gazdasági életünket kell regenerálnunk. Értékeket kell produkálnunk, amelyek a hosszantartó tétlenség szörnyű mulasztásait helyrehozzák. Megfeszített munkát követel e haza minden egyes fiától. Nem szabad ezután tétlenül maradnia magyar karnak, magyar agynak. És cselekvésének és működésének csakis oda szabad irányulnia, hogy a nemzet nagy közösségének javára termeljen.Ellensége, százszorosan ellensége az országnak mindaz, aki a mai órában nem átall a széthúzásnak propagandát csinálni, aki most, amikor minden erőnek össze kell tevődnie a boldogulás legkomolyabb célja érdekében, zavart támaszt és a munkálkodásra hivatott erőknek bármely részét is terméketlen és embertelen egyéni torzsalkodásra köti le. Ezzel nemcsak az a bűne, hogy a nemzet gyógyulási folyamatát meglassítja, esetleg megbénítja, hanem aláássa becsületünket a külföld előtt, amelyre pedig a nemzet ezeréves múltjában soha, de soha annyira rá nem volt utalva, mint éppen most. Nemzeti hadseregünk számára részt kérek a magyarság újjászületésének munkájához. Serkentsen az egységes, a boldoguláshoz vezérlő termelésre, védelmezze meg a komoly, az áldást hozó munkát! Ezret. A fővárosi lakáskérdéshez. — Bevezetése „A lakóházak gazdaságos építése, tégla- és faszerkezetek nélkülie. tanulmánynak. _ A már-már katasztrofális mértéket öltő lakáshiánynak mielőbbi leküzdése, legégetőbb teendőink egyike, már csak azért is, mert evvel párhuzamosan, az ugyancsak végzetessé válható munkanélküliség automatice csökkenne. A kérdés tárgyalásához azonban három alaptényező előzetes megoldása szükséges. Nevezetesen a lakásbérek arányosítása, az építési tőke és az építési telkek megszerzése, azok a kérdések, amelyeknek észszerű rendezése a lakásproblémát is — mint a három tényező függvényét — megoldja. Sajnos, magánépítkezésről az első 2—3 esztendőben még csak beszélni sem lehet, csakis hatósági kezdeményezésről lehet szó. Az ok köztudomású, de szemléltetően csak a volt „Országos Lakásügyi Tanács“ 1918. őszén tervbe vett kislakásépítő akciójának költségelése igazolja. E költségelés alapján egy szűkre szabott kétszobás lakásra eső építési költség 300b.OOO korona volt egy oly lakásé, amelyért az érvényben levő lakásrendeletek alapján csak 800 korona évi bér szedhető ugyanakkor, amikor csupán az évi 6—8% -os amortizációja a befektetett tőkének, 2400—3200 korona lett volna. A kölségmegtérítésnek ily hihetetlen aránytalansága mellett tehát fizikai lehetetlenség az építkezés, aminek további káros következményei fognak még mutatkozni. Statisztikai kimutatások szerint és normális gazdasági körülmények mellett, a mindenkori évi kereset úgy aránylott a mindenkori évi lakásbérhez, mint hét az egyhez (7:1). Ez alapon tehát, az akkori keresetekhez képest, mert hiszen ép a 6.00 és 8.50 koronás órabérek voltak főokozói e horribilis építési összegnek, nem Sok, de 2500—3000 korona lett volna az arányos házbér. A még fennmaradó, jóval kisebb összegű differencia az építőanyagok magasabb beszerzési áraiból adódott, amelynek következetes fedezete, — általános, tehát arányos drágaságról lévén szó — a kereset és házbér közötti arány szűkebbre szabásával, vagyis arányos kázbéremeléssel lett volna elérhető. Az a lakbérrendelet tehát, amely a háború tartama alatt igazán üdvös célokat szolgált, a hosszúra nyúlt háború után oly gordiusi csomóvá nőtt, amelynek megfontolt megoldása, Budapest, I. Vilmos császárш 1. Telefon 154-35 A magas építkezés. Beton és vasbeton 1 * munkák. Városi csatornázások. Vízierőművek. — Hídépítészet. SPITZ GYULA BUDAPEST, VI. KER., ARADI UTCA 17. SZÁM. Építkezési szerszámok, műszaki cikkek nagy raktára! ^ TELEFON 143—20.