Valóság, 2012 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám - SZÁZADOK - MAGOS GERGELY: Szabad a pálya? II. A budapesti gyógyszerészhallgatók társadalmi összetétele (1920-1944)

MAGOS GERGELY: SZABAD A PÁLYA? II. - A BUDAPESTI... 53 Sok minden befolyásolhatja persze, hogy a fiút vagy lányt (esetleg mindkettőt) küld­­ték-e az egyetemi tanfolyamra, például a testvérek száma vagy az örökösödési stratégiák, stb. Ez utóbbi tesztelhető az adatbázisunkon is. Ha a foglalkozási viszonyt egybevetjük a nemmel (11. táblázat), akkor látható, hogy azon családok esetében, ahol a családfők önál­ló egzisztenciával rendelkeztek, tehát az örökség kérdése különösen fontos lehetett a fiúk aránya magasabb (64,5%), mint a nem önálló egzisztenciák esetén (tisztviselők 49,8%, alkalmazottak altisztek, művezetők 52,1%). Sőt a tisztviselők között is volt némi eltérés (12. táblázat), hiszen amíg az állami, illetve a törvényhatósági és községi szolgálatban álló apák esetén - figyelembe véve, hogy nem volt mindenki tisztviselő - a nők aránya meghaladta az átlagot (56,3%, ill. 50,6%), addig a magánalkalmazottaknál arányuk csupán az átlagnak megfelelő értéket mutatott (42,8%). Az egyházi alkalmazásban állók és az önállóak voltak tehát azok, akik többnyire fiaikat küldték gyógyszerésznek. 11. táblázat: A nemek aránya az apa foglalkozási viszonya szerint Foglalkozási viszony férfi nő Összesen 739 407 1 146 önálló 64,5% 35,5% 100,0% 489 492 nőit tisztviselő 49,8% 50,2% 100,0% 37 34­71 alkalmazott, altiszt, művezető 52,1% 47,9% 100,0% segédszemélyzet, munkás, hivatalszolga, iparos­ 4 5 9 segéd 44,4% 55,6% 100,0% 93 49 142 nincs adat 65,5% 34,5% 100,0% 1 362 987 2 349 összesen 58,0% 42,0% 100,0% 12. táblázat. A nemek aránya az apa munkaadója szerint munkaadó férfi nő Összesen 116 70 186 nincs adat 62,4% 37,6% 100% 739 407 1 146 önálló 64,5% 35,5% 100% 51 29 80 egyház 63,8% 36,3% 100% 216 278 494 állam 43,7% 56,3% 100%

Next