Városok Lapja, 1918 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1918-01-12 / 1. szám
A városok lapja 1918. január 12. . Az önkormányzati igazgatást végeznék a vármegyében a vármegyének saját szervei, a községekben a községi szervek. A vármegye önkormányzati hatáskörébe tartozzék a vármegye közönségének vagyis a vármegye körébe tartozó községek közös gazdasági és kulturális szükségletéről való gondoskodás. E hatáskör tekintetéiben helyesnek tartanám, ha az összes városok a vármegye önkormányzatában részt vennének. Evvel, valamint a városokkal gazdaságilag összeforrott községeknek a városokba való bekebelezésével elérhető volna a városnak és falunak, különösen nemzeti és kulturális szempontból bizonyára kívánatos összetömörülése. A járási önkormányzatot feleslegesnek tartom. Ellenben nyitva kellene hagyni bizonyos feladatokra községi uniók szervezésének lehetőségét, aminek alapja különben a mai községi törvényben is megtalálható (134. és 145. §§.). Más feladatot végeznek a községek és most a vármegyék és ehhez képest köztük alá-, illetve fölérendeltségi viszony nem konstruálható. Az önkormányzati testületek felett a felügyeletet csakis az állami szervek gyakorolhatják; e tekintetben a városok a központi, a falvak a középfokú állami hatóságok alá volnának helyezendők. A közigazgatási eljárás körében — a felügyelet kérdését már tárgyalván — főleg a felebbvitelről kell szólni. E tekintetben elsősorban annak az elvnek a megállapítását tartom szükségesnek, hogy az önkormányzat körében hozott határozatok felebbvitel útján az illető önkormányzati szervezet köréből ki nem vonhatók. Második elvként felállítanám, hogy a most jelzett kereten belül a kontenciózus ügyekben az elsőfokú határozataion csak panasszal lehessen fordulni a felállítandó alsófokú közigazgatási bírósághoz, míg a nem kontenciózus ügyekben egy fokú felebbezésnek legyen helye. A felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási eljárás köréből kiküszöbölném, mert ahol a közigazgatási bíróságihoz intézhető panasznak van helye, ott ez abszorbeálja a felülvizsgálati kérelmet, ahol pedig nem lehet az ügyet kontenciózussá tenni, ott felesleges a ténykérdés és jogkérdés elválasztása. Végül keresztül kellene vinni a fórumok egyesítését. Dr. Harrer Ferenc: Jogkiterjesztés és megszorítás. Dr. Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter úr e hó 21-én tette le a képviselőház asztalára választójogi törvényjavaslatát. Ez a javaslat az egyenlőség és a lehető jogkiterjesztés elvén alapszik. Az egyenlőséget szerető embernek örül a szíve, ha olvassa ezen szép elvek tényleges életbeléptetését célzó javaslatot, de hát az öröm nincs üröm nélkül és így jutott a javaslatba is egy kis üröm és pedig a közhivatalnokok részére. Ez az ürömrész, a napilapok szerint a következő: a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete bármely községbe költségmentesen küldi ki megbízottját, ahol fogyasztási és értékesítő szövetkezetet akarnak szervezni. Mielőtt a mozgalmat megindítanák, forduljanak a kezdemé-Hangya igazgatóságát! Budapest,IX.kerület,Közraktár utcai 34. szám. A HANGYA* kötelékében az 191. év végén 1307 fogyasztási és értékesítő szövetkezet működött, amelyek összforgalma TTOHlOfiO korona volt. Földmiveléi népünk erkölcsi emelkedésének és vagyoni gyarapodásának legbiztosabb eszköze a gazdasági szervezkedés. A termelés fejlesztése, az értékesítés kedvezőbbé tétele, a háztartási és gazdasági szükségletek jutányosabb beszerzése csak fogyasztási és értékesítő szövetkezet útján érhető el. „Közhivatalnokoknak képviselővé való választása. A javaslat a közhivatalnokok társadalmának régi kívánságára kimondja, hogy a közhivatalnokokat, ha képviselőválasztáson mint jelöltek lépnek föl, megfelelő szabadság illeti meg s ha a képviselőséggel össze nem férő állásban vannak s képviselővé választottak, amennyiben a fennálló szabályok szerint a megfelelő szolgálati időt betöltötték, véglegesen nyugalomba kell helyezni, illetőleg végkielégítésben részesíteni. (174. §.) Eddig a közhivatalokoknak ily célra végellátásban való részesítése fölöttes hatóságoknak tetszésétől függött. E lehetőség most a fölöttes hatóság jóakaratától független joggá lesz. A képviselői állás függetlenségének biztosítása érdekében a javaslat szerint az ily közhivatalnokok képviselői megbízásuk megszűnésétől számított három éven belül nem nyerhetnek a képviselőséggel össze nem férő olyan hivatalt, amely a király kijelölésétől, vagy a király, a kormány, a kormány közege kinevezésétől függ és az illetők megelőző hivatalánál magasabb javadalmazással jár. (174. §.)“ A javaslat ezen része orvosolni óhajtja a közhivatalnokoknak ama régi sérelmét, hogy t. i. ezek a képviselőség elérésében eddig gátolva voltak részben azért, mert ha képviselővé választottak, akkor kérdéses volt eddigi közszolgálatuk utáni nyugdíjigényük és a nyugdíjazó hatóság kegyére voltak utalva, részben azért, mert egyes közhivatali állást betöltők saját kerületükben nem voltak választhatók és részben tízért is, mert az ilyenek választását mindig támadták, hogy a jelölt a választás alatt hivatalban volt és hogy hivatalos állásának hatalmi eszközeit használta fel. A javaslat most ezen segít, amennyiben első részében kimondja, hogy a közhivatalnokokat, ha képviselőjelöltnek lépnek fel, megfelelő szabadság illeti meg és ha képviselővé lesznek megválasztva, akkor a megfelelő szolgálati időhöz képest véglegesen nyugalomba kell őket helyezni, illetőleg végkielégítésben kell őket részesíteni. Ezen intézkedés a közhivatalnokokra örvendetes és ha a törvényjavaslat e mellett maradna, akkor ez megfelelne a közhivatalnokok régi óhajainak. De a javaslat tovább megy és a képviselői állás függetlenségének biztosítása címén kimondja azt is, hogy az ily közhivatalnokok képviselői megbízásuk megszűnésétől számított 3 éven belül nem nyerhetnek a képviselőséggel össze nem férő oly hivatalt, amely a király kijelölésétől,vagy a király, a kormány, a kormány közege kinevezésétől függ és az illetők megelőző hivatalánál magasabb javadalmazással jár. És ezzel a második intézkedéssel teljesen illuzóriussá van téve ezen szakasz első része, vagyis majdnem teljesen lehetetlenné teszi a közhivatalnokoknak, hogy képviselők lehessenek. Hogy miért? Nagyon egyszerű a magyarázat. Egy kiváló tehetségű fiatal közhivatalnok megnyeri a közbizalmat és képviselővé választják, elmegy a képviselőházba, ott fényesen szónokol, szorgalmasan dolgozik, általános megelégedés kíséri működését és az 5 évi képviselősége alatt kiváló embernek bizonyul. Ő maga is szeretne haladni, de talán a kormány is szívesen alkalmazná, tegyük fel a minisztériumban, vagy felsőbb