Városok Lapja, 1927 (22. évfolyam, 1-26. szám)

1927-01-01 / 1. szám

A VÁROSOK LAPJA 1927. január 1. Magyarország esetében most általánosságban és az ország egészét tekintve főleg beruházásokról, hosszabb időről szóló befektetésekről van szó. Ugyanilyen jellegűnek kell vennünk a hosszú éveken át elmaradt fentartási és pótlási, szóval karban­tartási munkálatokat akkor is, ha az talán külön-külön nézve nem rentábilisnek látszó befektetés is. Mert itt most a nemzeti gazdálko­dást, mint egészet, mint összefüggő szerves és magában véve belterjes gazdálkodást kell néznünk, nem pedig a fent említett „adófizetői“ szempontból kiindulva a fától nem látni az erdőt. Szóval ezek a beruházási természetű munkálatok azok, melyekre hosszabb lejáratú kölcsönök vétetnek fel, tehát amelyek „eladósodást“ jelenthetnek, mert a rövidlejáratúak már más kereskedelmi jeleggel és jelentőséggel bírva nem képezhetnek eladósodást. Azonban, ha jól megfigyeljük ezen hosszúlejáratú kölcsönök elhelyezését és szerepét az országban, akkor azt látjuk, hogy azok teljes egészükben 100%-ig felemésztetnek, felszívódnak a társadalomban, mindjárt a kölcsönzési idő elején. Ezek a kölcsönvett összegek szétfolynak a termelési rend­szerben mint munkabérek, honoráriumok, tisztviselői fizetések, adó stb. Szándékosan hagyva ki az anyagárat, mely egy egységes gazdasági rendszeren belül csaknem nullával egyenlő, mert valóság­ban még a nyersanyagokban is csak munkabéreket fizetünk meg. Szóval, ezek a befektetett tőkék szétfolynak az egész társadalomban, mely forgatja, költi, takarékba teszi, újra befekteti stb. Emellett pedig a fővállalat, mely közvetlenül vette fel a kölcsönt, maga is produkál abból mondjuk 15—20°/o évi hasznot, melyből könnyen fizeti a kamatot és amortizációt, sőt az amortizációs idő alatt jókora tartalékot is gyűjt, esetleg nagyobbat is, mint az eredeti kölcsön volt. Tehát egyfelől magában az általános forgalomba kerülve ez az idegen pénz, tőkeképződést végez itt is, míg maga a fő­vállalat is erre használja fel, tehát az egyszer visszafizetett tőke már az amortizációs idő alatt is megtöbbszörözve jelentkezik a kölcsön vevő gazdasági rendszerben. Tehát valóban úgy áll a dolog, hogy a hazai tőkeképződés­nek elengedhetetlen feltétele az idegen tőke szerepe, mert a háború alatt elvesztett saját tőkéinket csak ennek segítségével leszünk képesek visszaszerezni, annál rövidebb idő alatt, minél többet, minél helyesebben forgatjuk azt az idegen pénzt. Azt mondhatná valaki, hogy a kapitalizmusnak vagy az idegen tőkének akarok propagandát csinálni, erre pedig csak azt mondhatom, hogyha az a külföldi tőke csakugyan olyan aljas szándékkal jönne ide, hogy minket rabszolgaságba döntsön, akkor tudatlan volna, mert ha a szerény kamatokon túlmenő egoizmus hajtaná, akkor nem volna szabad idejönnie épen a fentiek miatt, itt, öngyilkosság az, amit végez, vagy legalább is oktalanul verseny­társakat nevel magának. Tehát uraim, nem kell meggondolatlan frázisokat hangoz­tatni, hanem termelési lehetőségeket kell nyújtani vagy legalább is nem kell azokat megakadályozni az érvényesülésben s be kell engedni szabadon a külföldi tőkét. Hogy minél előbb visszamehes­sen hazájába, itt hagyva nekünk gyümölcsét, a saját tőkéinket ! Az új képviselőház. A decemberben lezajlott országgyűlési képviselőválasztások a Bethlen-komány fölényes győzelmével végződtek. A 245 man­dátum a következőképpen oszlik meg: Bethlen István gróf miniszterelnök vezetése alatt álló egy­séges párt 170. Zichy János gróf vezetése alatt álló keresztény gazda­sági párt 35. Pártonkívüli kormánybarát 4. Jobboldali ellenzék 10. Szociáldemokraták 14. Egyesült balpárt 9, pártonkívüli baloldaliak 3. Kormánytámogató összesen 209 (85'2 százalék), ellenzéki összesen 36 (14'8 százalék). A múlt választásokon a kormány­támogatók kaptak 167 (68'4 százalék), az ellenzék 77 (31 '6 szá­zalék) mandátumot. Kilencvenegy kerületben egyhangú volt a választás, úgy­hogy szavazással mindössze 154 képviselőt kellett választani. A választások általános képe szerint a jobboldali ellenzék­nek a múlt nemzetgyűlésen eredetileg 11 tagot számláló Andrássy­­féle szélső legitimista csoportjából csupán csak egyetlen képviselő tudott az új választásnál mandátumhoz jutni. A fajvédők száma 8-ról 4-re csökkent, a baloldali ellenzékből a radikális polgári csoport (Károlyi Mihály-párt) kapott­­, az egyesült balpárt a legutóbbi nemzetgyűlés végén leírt 13 mandátumból veszített 4-et, a szociáldemokraták 25 mandátumból csupán 14-et tudtak meg­tartani. A választások eredménye tehát azt bizonyítja,­­hogy a közvélemény elfordult úgy a jobb-, mint a baloldali szélsőségtől és a kormány középúton haladó politikája mellé sorakozott. Ha a megválasztott képviselőket foglalkozás szerint osz­tályozzuk, az alábbi érdekes eredményt kapjuk: Állami tiszt­viselő 29, vármegyei és városi tisztviselő 21, nagybirtokos 43, róm. kath. lelkész 11, ref. lelkész 3, egyetemi és főiskolai tanár 9, bank- és vállalati igazgató 10, ügyvéd 32, bíró, ügyész 3, hírlap­író 6, orvos 5, kisbirtokos 13, mérnök 7, volt tényleges katona­tiszt 10, író 2, középiskolai tanár 2, magántisztviselő 4, nyom­dász 2, vasmunkás 3, műszerész 1, cipész 1, gyógyszerész 1, kárpitos 1, könyvelőnő 1, asztalos 2, lakatos 1. Néhány kép­viselőnek hiányzik még az adata. Arról is kimutatást készítettünk, hogy egyes városainkat kik és milyen párthoz tartozók képviselik az új országgyűlés képviselőházában. Megjegyezzük, hogy „ep“ egységes pártot, „kg“ keresztény gazdasági pártot, „kpk“ kormánytámogató párton­­kívülit, „fv“ fajvédőt, „sz“ szociáldemokrata pártot, „b“ egyesült balpártot, „pke“ pártonkívüli ellenzéket, „pk“ pártonkívülit vagy pártokon felül állót jelent. Budapest székesfőváros. 1. Budai kerület: Wolff Károly, Kossalka János és Kontra Aladár kg., Kozma Jenő ep., Pakots József b., Peidl Gyula sz. 2. Déli kerület: Buday Dezső és Pet­­rovácz Gyula kg., Kállay Tibor és Usetty Béla ep., Friedrich István pke., Bródy Ernő és Pakots József b., Farkas István, Vanczák János és Kabók Lajos sz. 3. Északi kerület: Ernszt Sándor és Csilléry András kg., Ugrón Gábor ep., Rassay Károly, Sándor Pál és Bárczy István b., Peyer Károly, Propper Sándor és Györki Imre sz. Összesen 8 kg., 4 ep., 1 pk., 6 b., 7 sz. Pestkörnyék (ide tartoznak : Budafok, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota és Újpest r. t. városok): Tamássy József ep., Haller István kg., Fábián Béla b., Propper Sándor és Szabó Imre sz. Baja: Walkó Lajos ep. Balassagyarmat: Scitovszky Béla ep. Békéscsaba: Bod János ep. Csongrád: Schandl Károly ep. Cegléd: Erdélyi Aladár ep. Debrecen: Bethlen István gróf ep., Hegymegi- Kiss Pál b., Györki Imre sz. Eger: Klebelsberg Kunó gróf ep. Esztergom: Mátéffy Viktor kg. Gyöngyös: Vass József kg. Győr: Zichy János gróf kg., Malasits Géza sz. Gyula: Lukács György ep. Hajdúböszörmény: Gál Mihály ep. Hajdúhadház: Hajdúnánással közös választókerület. Hajdúnánás: Maday Gyula ep. Hajdú­szoboszló : Barabás Samu ep. Hódmezővásárhely: Mayer János ep., Kun Béla 48-as Kossuth-parti. Jászberény: Apponyi Albert gróf­ok. Kalocsa: Szabóky Jenő ep. Kaposvár: Ugrón Gábor ep. Karcag: Csontos Imre ep. Kecskemét: Pekár Gyula ep., Zsitvay Tibor ep. Kiskunfélegyháza: Kiss István ep. Kiskunhalas: Prónay György báró ep. Kisújszállás: Karcaggal közös választókerület. Komárom : Klebelsberg Kunó gróf ep. Kőszeg: Lingauer Albin eg. Magyar­óvár: Neuberger Ferenc ep. Makó: Petrovits György ep. Mező­túr: Vértes N. István ep. Miskolc: Borbély-Maczky Emil fv., Reisinger Ferenc sz. Mohács: Prakatur Tamás ep. Nagykanizsa: Kállay Tibor ep. Nagykőrös: Ráday Gedeon gróf ep. Nyíregy­háza: Rakovszky Iván ep. Pápa: Paupera Ferenc ep. Pécs: Oberhammer Antal ep., Esztergályos János sz. Salgótarján: Sztranyavszky Sándor ep. Sátoraljaújhely: Görgey István ep. Sopron : Hermann Miksa ep. Szeged: Klebelsberg Kunó gróf ep., Rassay Károly b. Szegszárd: Orffy Imre ep. Szentendre: Almássy László ep. Szentes: Szeder Ferenc János epk. Székesfehérvár: Károlyi József gróf kp. Szolnok: Kenéz Béla ep. Szombathely: Vass József kg. Túrkeve (mezőtúri vk.): Vértes V. István ep. Vác: Szabóky Alajos ep. Veszprém: Vass József kg. Zalaegerszeg: Kray István báró ep. Ez a lajstrom természetesen nem végérvényes, mert még dönteni kell a többes mandátumokról. Ezek sorsa csak hetek múltán dől el. A többes mandátummal bíró képviselőnek ugyanis csak az országgyűlés megalakulásától számított 10 napon belül kell nyilatkoznia, hogy melyik mandátumot tartja meg. Mit kaptak karácsonyra a városi alkalmazottak ? Legtöbb városunk az idén is karácsonyi segélyben részesí­tette tisztviselőit és alkalmazottait. Az alábbiakban össze­állítottuk a segély mértékére vonatkozó adatokat. Természetesen csak azokat a városokat soroljuk fel, amelyeknek közgyűlési határozatai tudomásunkra jutottak: Budapest székesfőváros: Az összes közigazgatási és köz­oktatási alkalmazottaknak egyhavi fizetés, levonások nélkül. Az üzemek külön a múltévi arányban ajándékozták meg alkal­mazottaikat. Kecskemét: Tényleges és nyugalmazott városi alkalmazottak­nak, aktív községi tanítóknak és kereskedelmi iskolai tanároknak egyhavi fizetés 80 százaléka. Szolnok : Tényleges és nyugdíjas városi alkalmazottaknak egyhavi fizetés. Szombathely: Egyhavi fizetés 50 százalékát, de 2 milliónál semmiesetre sem többet, azzal, hogy „precedensül nem szolgálhat“.

Next