Vásárhely és Vidéke, 1884. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1884-10-09 / 41. szám

ásható ki a Tisza-Osztrák Phönix szerződésből évn. Ha azonban mégis igen sokakat fenyeget a veszély , alig lehet benne kétség, hogy váltóbíró­­ságaink előtt az elfogadványok fedezeti minőségé­ből felhozható törvényes kifogás mellett biztos védelmet találnak. Alig szükséges talán a váltók és díjváltók közötti különbséget felemlítenem. A biztosítási kötvényben olvasható tűzbiztosítási feltételek 4-ik §-ában el van mondva, hogy több éves biztosítá­soknál a társaság megengedi, hogy csakis az első évi díj - és az illetékek fizetessenek ki kész­pénzben, a későbbi évekre eső díjrészletek pedig dij váltókkal fedeztessenek. — A fentebb előadot­tak mindig csak dij váltókra vonatkoznak ; — azon váltókra ellenben, melyek az első évi díjról, kész­pénz helyett közönséges váltó formájában adattak ki, bármely lejáratnak is legyenek ezek, nem vo­natkoznak. Ezen váltók beváltása meg sem tagad­ható azért, mert ezekkel szemben megadta a Tisza az ellenértékét, a koc­kázatnak mindjárt a biztosítási kötvény kiállításával, sőt a bevallás, il­letőleg ajánlat elfogadásával, esetleg 48 óra alatt vissza nem utasításával, (keresk. terv. 468 §.) halasztás nélkül rá nehezülő viselésében. Ezek szerint a tűzbiztosítási felek által ki­adott bármily lejáratú közönséges váltók, valamint a folyó év első napja előtt lejárt díj váltók feltét­lenül kifizetendők az adósok által és pedig mert a Tisza csődtömegéhez tartoznak, nálam fizetendők. A Tisza által az Osztrák Phönixnek átadott azon díj­váltók, a­melyeknek lejárata folyó évi ja­nuár 1 és július 25 közötti időközökben (tehát a csőd előtt) következett be, fizetendők az Oszt­rák Phönixnek mindaddig, míg a kérdésbeli szer­ződés megsemmisítve nincsen. Végre azon­­díjváltók, a melyek az Osztrák Phönix kötvényét el nem fogadott felek által adat­tak ki s a melyeknek lejárata, a Tisza elleni csőd megnyílta utáni időre f. évi július 25. napja után esik, be nem váltandók és a fentebb elő­adott kifogás hozható fel. S ezzel a quid juris kérdéssel rendben vagyunk. A Tisza-Osztrák Phönix szerződésnek a Tisza csődhitelezőire káros volta, a tű­zbiztosított felekre nem tartozik s más után lesz megvitatandó. A fentebbieket azonban szükségesnek tar­tottam elmondani a hozzám több oldalról érkező felhívás, különösen pedig Halas város polgármes­tere, Vári Szabó István urnak 48 panaszos fél kivonatára felvett jegyzőkönyv másolatával hozzám mindenben teljes szabadságot engedett neki és igy — mit előre látott — be is következett. Egy szép napon Julia eltűnt, keresték mindenütt, de semmi nyomára nem akadtak. Tudta Gomez, hogy a fővárosnak vette útját és ha gyorsan utána hajtat még utoléri, de szándéka volt talál­kozni vele a herczegnél és csak másnap követte Júliát. Azalatt a palotában Pablo, a komornyik játszotta a herczeg szerepét. Bársonyba volt öl­tözve, oldalán drágakövekkel kirakott rövid kard. Termete valahogy beleillett e méltóságba, de arcza semmikép. A kiálló pofacsontok, a pisze orr, a nagy száj nagyon elütöttek a fényes ruhá­tól. Már értesült Julia jöveteléről és a herczegi trónon feszesen, lábait természetesen az aranyo­zott piros bársonyzsámolyon nyugtatva várta. Júlia mélyen meghajolva előtte, keserű szavakkal adta elő neki panaszát; előadó,: mily' hallatlan csalásnak lett áldozata, hogy az az ember még vakmerő volt állitani, hogy mindent a herczeg ur beleegyezésével tett, és kemény büntetést kért reá szabni, habár — most férje is, Pablo a lehető legkomolyabb arczot vágta. -- Nagy bűntény, szólt fejét csóválva, és ha ez mind igaz a mit elmondtál — nagy büntetés éri férjedet. Meggondoltad ezt asszony ? Évekig fog sintődni az inquisitió börtöneiben és ha végre ki­kerül, nyomorult koldus lesz. Julia összerezzenve sütötte le szemeit, küz­dött benne a szerelem a hiúsággal — de végtére is szivében az utóbbi győzött. Büszkén fölvete fejét és hidegen válaszolt: — Meggondoltam mindent és kérésemet ismétlem. A szolga Gomez bérlőt jelentette be, érkezett megkeresés folytán, a már eddig is sok­­­kat érdeklő kérdés lehető tisztázása végett. 1 Szilágyi Károly,­­ ügyvéd, a „Tisza“ kiz­társaság csődtömeggondnoka.­­ (Vége köv.) — A „vásárhelyi kör“ alakuló gyűl­ö­léséről.­­ Az egyetemi élet fellendülésével a „Buda-­­­pesten fennálló hódmezővásárhelyi kör“ is újra­­­alakult a folyó hó 4-én tartott nagy­gyűlésen, mely­­ alkalomból örömmel hozzuk tudomására a ben­­­­nünket mindig melegen pártoló igen tisztelt kö-­­ zönségnek, hogy — különösen az első évre fel-­­ jövő ifjak — még ily nagy érdeklődést kötünk , irányában talán soha sem tanúsítottak, a menyi-­­­ben rendes tagul harminczöt egyetemi polgár lél­é­pett a köz. kebelébe. Igaz ugyan, hogy pusztán a , szám nagyságából nem következik szükségképen az elérendő siker nagysága is, de mind a mellett­­ alapos reményünk van, hogy ez évben talán töb­­­­bet mutathatunk fel, mint a legközelebb múltban,­­ midőn annyiféle mostoha körülmény gátolta kö­­­­rőnknek addig elég örvendetes fejlődését. Ebbéli reményünk valósulására szolgálati­ azon törekvésünk, hogy alapszabályaink valahára , már a felsőbb jóváhagyást is megnyerjék, mely­ ,­nek hiánya nem kevéssé gátolja munkásságunkat. Körünk tiszi kara ez évre következőleg ala­kult meg: elnök: Kovács Dezső, alelnök: Wodi­­aner Sándor, titkár: Bán Zsigmond, pénztáros: Pécsi Imre, jegyzők: Szathmáry István és Szap­panos Mihály, választmányi tagok : Kmety Károly, Bélák János és Mészáros Zoltán. Budapesten, 1884. október 6-án. A választmány nevében: Bán Zsigmond, titkár. -------------— ( Helyi és vidéki hirek. Az uj negyedév elejével tiszte­lettel felhívjuk lapunk úgy helybeli, mint vidéki előfizetőit, előfizetéseik mielőbbi szíves megújítására. Helybeli előfizetőinkhez e hét folyamán előfizetési nyugtáikat kiküldeni fog­juk, vidéki előfizetőink pedig legczélszerűb­­ben posta-utalvány útján küldhetik be elő­fizetési díjaikat.­­ A lőVonatui vasu­t vállalkozója E. W. Miller a vasut-épitési szerződés aláírása végett tegnap délelőtt városunkba érkezett. A vasut­ügyi bizottság, Szabó Mihály elnöklete alatt, a szerző­dés szövegezése végett még tegnap ülést tartott s igy a mai napon a szerződés aláírható lesz. — Hymen. Folyó hó 8-án, tegnap délután 4 órakor díszes közönség jelenlétében vezette ol­tárhoz a ref.­ó-templomban Pálffy Zsigmond posta­tiszt Szabó Etelka urhölgyet, Szabó István aljá­­rásbiró ur kedves leányát. — Boldogság koronázza frigyöket! — A polgármester elleni ügyben a vizs­gálat a múlt héten teljesen szünetelt, f. hó 7-én, kedden azonban a vizsgáló­bizottság ismét meg­kezdte működését s igy remélni lehet, hogy a hét végével a­ vizsgálat befejeztetni fog. — GyáSZhir. Őszinte részvéttel vettük a következő gyászjelentést: „Alólk­ottak összes ro­konaik nevében is fájdalomtól mélyen meghatott szívvel tudatják Pelső-szopori Kovács Antal föld­birtokosnak f. hó 7-én éjjel 12 órakor, életének 50-ik, boldog házasságának 15-ik évében, hosszas és súlyos szenvedések után történt gyászos ki­­­múltát. A boldogultnak földi maradványai f. hó ■ 9-én d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház ; szertartása szerint a családi sírboltban örök nyu­galomra helyeztetni, az engesztelő szent mise . áldozat f. hó 10-én d. e. 8 órakor fog a min­­­­denhatónak bemutattatok Hun-Vásárhely, 1884.­­ október 8-án. Béke és áldás poraira! özv. Kovács­­ Antalné szül. Jurenák Lujza mint neje. Nővérei:­­ Fogler János­né szül. Kovács Mária, Szilágyi Vir­­ginié szül. Kovács Fanny, özv. Szomor Lajosné­­ szül. Kovács Sarolta; unokaöcscsei: Jósa Jenő,­­ Szilágyi Emil, Szilágyi Lajos.­­ — A műkedvelő társaság tekintettel arra, hogy 20-án ismét színtársulat érkezik körünkbe,­­ melynek itt időzése alatt működnie nem lehet, — második előadását még e hó 18-án meg fogja tartani. Színre fognak kerülni az „Égben“ és „A 8-ik pont“ czímű vígjátékok. Az első előadás rendkívüli sikere után méltán remélhetjük, hogy közönségünk újból ki fogja tüntetni rokonszen­­vének jeleivel a derék társaságot.­­ A fogyasztási adók bérlete tárgyában, mint lapunk múlt számában is említettük, a szept. hó 30-án tartott törvényhatósági bizottsági köz­gyűlés Kristó Lajos h. polgármestert küldte ki, hogy Budapestre felutazván, ott Gosztonyi Sándor orsz. képviselőnkkel együtt, a pénzügyminiszter­nél az eddig fizetett 40216 frt bérösszeg mellett a bérleti­ szerződés további 3 évre leendő megkö­tését kérelmezzék. A kiküldetésnek volt is némi sikere, mert a pénzügyminiszter a pénzügyigaz­gatóság által előirányzott 46,882 frtot 43000 írtra szállította le s igy a jövő három évre, csak (?) 2784 írttal emeltetett évenkint a fogyasztási adónk. A városi tanács a 43000 frt bérösszeg­ben megnyugodott, mert ki akarja kerülni, hogy a városi fogyasztási adók magán­vállalkozóknak adassanak bérbe, mely esetben a város közönsége kitételnek a bérlők zaklatásának. Ezt tehát elke­rültük — 3 évre. — Az Új ipartörvény értelmében alakítandó ipartanács tagjaiul, a budapesti kereskedelmi és iparkamara, az iparosok múlt havi gyűléséből ki­jelölt egyének közül, rendes tagokká Megyelka Józsefet és Farkas Józsefet, póttagokul pedig ifj. Kokovay Mátyást és Vájnál Bálintot nevezte ki. — Sajtó-per: Karaticsi Dániel ref. lelkész­nek Kovács József ellen rágalmazás és becsület­sértés miatt folyamatba tett sajtóperében, múlt héten hallgattatott ki a panaszlott, a budapesti sajtóbiróság megkeresése folytán a helybeli kir. járásbiróság által, s az inkriminált ,,nyiltlevél“-re nézve úgy a szerzőséget, mint felelősséget elvál­lalta. Városunk közönsége nagy érdekkel néz e sajtóper végtárgyalása elé. — Csongrádmegye tisztikarát érzékeny veszteség érte. Medgyaszay Károly megyei árva­széki ülnök és h. elnök, Csongrádmegye egyik legtiszteltebb köztisztviselője, f. hó 8-án Szente­sen elhalálozott. A boldogultat városunkban is számosan ismerték s halála általában mély rész­vétet keltett. Béke poraira! — TanácS-hirek. A tanács utasította a mér­nöki hivatalt, hogy a város építkezéseihez és a­­ közjárdákhoz szükséges fenyőfa, a közhidak és do­bogókhoz pedig a kem­ényfa beszerzést árlejtés útján eszközölje.­­ A földmiv. ipar- és keresk. minisztérium a kereseti adóösszegnek azon mini­mumát, mely a városokban lakó iparosokat (ke­reskedőket) iparhatósági megbízottakká választha­­tásra képesiti, 15 írtban állapította meg; egyszers­­mint felhívta a város közönségét, hogy az igy képesítetteknek, valamint azoknak nevei is, kik az illető törvény alapján adómentességet élveznek, haladéktalanul összeirassanak, közhírré tétessenek s az ipartörvény 169. és­ 172. §§-ai értelmében eszközlendő választás mielőbb foganatosíttassák.— A mérnöki hivatal javaslata alapján a városi ta­nács a tarjáni gyermekmenhely részére vett Ke­resztes-féle épületnek czélszerü átalakítását elren­delte, mely átalakítás 272 frt költséget igényel. — A város kistél fáskertjében termett szőlő ár­verésen eladatvan, érette 36 frt 71 kr. folyt be. — Tanár-helyettesítés. Mint részvéttel ér­tesültünk, a helybeli főgymnásium egyik derék, közkedveltségű tanára, Gál Mihály úr már hosz­­szabb idő óta gyengélkedik, s ez okból a főgym­­násiumi felügyelőség szükségesnek látta helyette­sítéséről is gondoskodni s helyetteséül Fülöp Áron fiatal székely hazánkfiát sikerült megnyer­nie, ki a „Magyar Tudományos Akadémia“ ta­­valyi pályázatán „Ellák“ czimü költői eposzával dicséretet nyert. — Az alföldi vasút államosítása. A közle­kedési miniszter elrendelte, hogy az alföld-fiumei vasút a társulattal már több hónap előtt kötött szerződés értelmében legkésőbb f. évi decz. hó­­ 1-ével az államvasutak által átvétessék.­­ A második artézi kút külső felszerelési­­ munkálatai mielőbb megkezdetvén, a kispiaczter­v rendezésének ügye is ezzel együtt lesz megol­dandó. Mint hallják, a hatóság az artézi kút me­i denezéjének czélszerű s a szépészeti tekinteteknek : megfelelő elhelyezése végett, lépéseket tett a kis­■ piacztéri Szent­ János szobornak a kuttól pár me­­s­terrel távolabb leendő elhelyezése iránt, mely ki­­­­vonatát a városi hatóságnak az illetékes egyházi hatóság részéről mindenesetre teljesitendőnek vél­­­­jük, mert ez a róm. kath. hívek vallásos kegye­­­­letét egyáltalán nem sértheti, köz­szépészeti tekin­­­tetből pedig eléggé indokolt.­­ - Tóth Béla színtársulata befejezte nálunk­­ rövid 2 hétre terjedt működését, a­nélkül, hogy 3 közönségünk pártolását megnyernie sikerült volna.­­ Igaz, hogy a megrovás ezért első helyen közön­­­ségünket illetheti, de tagadhatlanul sok szó fér a társulat működéséhez is. Az operette-előadások , színpadunkhoz képest elég jók voltak, de a drá­

Next