Vásárhely és Vidéke, 1885. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)

1885-12-03 / 49. szám

Hódmező-Vásárhely, deczember 3. 49-ik szám, 1885. Harmadik évfolyam Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egyes szám­ára 8 kr. Hirdetések jutányosan közöltétnek. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhiva­tal és Lévai F. nyomdatulajdonos. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Főutczán. III. tized 874. sz. alatti gróf Károlyi­házban. Ármentesitő társulati közgyűlés. A körös-tisza-marosi ármentesitő társulat közgyűléséről szóló tudósításunkat lapunk múlt számában ott szakítottuk félbe, midőn a költség­vetés vétetett tárgyalás alá. E tárgynál szintén érdekes felszólalások tör­téntek. Bartholomeides­z János (Makó) a bevéte­leknél igen sajátságosnak találja, hogy pénztári maradványról abban szó sincs, holott ennek kel­lene első tételnek lenni. Erre nézve kér felvilá­gosítást, m­íg Boros Sámuel (Makó) szerint nor­mális buget-t addig összeállítani egyáltalán nem lehet, míg nem tudja a közgyűlés, mennyi ma­radvány van a 10 millióból ? Horváth Gyula: úgy látja, hogy ezen két kérdés hozzá van adressálva, mint kormánybiz­toshoz. Készséggel megadja a felvilágosítást, bár úgy véli, hogy az uraknak nem lehet az a c­élja, hogy itt fényes beszédekkel tőle felvilágosításokat kérjenek s ez által a közgyűlés türelmét kime­rítsék, mert felvilágosítást bárki kérhet tőle pri­vát uton is. Először is a 10 millióra nézve felel s kijelenti, hogy az 1884. évi 23-ik­­czikk ér­telmében a kormánynak okmányilag leszámolt, s 6 millió 500 ezer frt költetett el az építkezésre, 217 ezer frt a bökény-mindszenti társulat ré­gebbi tartozásai fedezésére, a hátra levő összeg pedig a zsilipekre, ártérfejlesztésre stb. Hosszasan beszél e tárgyról s megemlíti, hogy a 10 millió kölcsönből nem kapott 10 millió forintot, mert 95°/0 árfolyammal biró papirosokban vétetett fel az összeg s félévi kamat előre levonatott. Ami pedig azon kérdést illeti, hogy a pénztári ma­radvány mért nincs felvéve a költségvetésbe ? — arra csak azt jegyzi meg, hogy az első számadás, mikor s világ teremtődött nem pénztári marad­ványnyal kezdődött. (Derültség). A kormánybiztos szavai után felolvastattak a központi tisztviselők részére javasolt fizetések, melyek zajos jelenetekre adtak alkalmat. Draskóczy Lajos azon kezdi beszédjét, hogy ha a nagybirtok hajlandó a bőkezűségre nemcsak nem rosszalja, de büszke reá, azonban itt a kis­­birtok megterheléséről is van szó, mely amúgy is sok bajokkal küzd. A nagybirtok szempontjá­ból helyes lehet a javaslat, de a kisbirtok szem­pontjából. .. Elnök: Kénytelen vagyok a felszólaló úrral tudatni, hogy a költségvetést sem a nagybirtok, sem a kisbirtok, hanem a társulat központi vá­lasztmánya terjesztette be, azért sem a nagybir­tok, sem a kisbirtok kérdésének feszegetésére szükség nincs. Braskóczy: Köszönettel veszi a figyelmez­tetést s kijelenti, hogy szavait teljesen a jóindu­lat sugalta, mert a terhek igen nagyok s azt in­dítványozza, hogy a főigazgatói állás ne töltessék be, hanem ennek teendőit a központi szakaszigaz­gató lássa el. A kormánybiztos bibliai hasonlatára nézve megengedi, hogy lehet, miszerint a világ­­teremtésekor nem volt pénztári maradvány, de — mond — ne feledje a kormánybiztos úr, hogy a világteremtésére paradicsom következett, míg az érdekeltségre nem épen paradicsomi állapotok vár­nak. (általános tetszés.) Szamecs András: pártolja Draskóczy in­dítványát. Udvardi Sándor: hosszasan beszél a tiszt­viselői fizetések nagyságáról s beszédét azzal végzi, hogy a választmány azért szavazott meg oly ma­gas fizetéseket, mivel több tagja maga is vágyik a hivatalnokságra. Mezey Lajos, előtte szóló szavait mint vál­­tag sértőknek találván, azokat visszautasítja. Elnök: kijelenti, hogy a zajban Udvardi végszavait nem hallotta, miért is csendre kéri a közgyűlést, Udvardit pedig rendreutasítja azon hozzáadással, hogy hasonló esetben a szót tőle azonnal megvonni fogja. (Helyeslés.) Kristó Nagy István: A főigazgató fizeté­sét sokalja. Elég lesz neki 2000 frt fizetés és 400 frt úti átalány. A 10 frt utazási napidíj he­lyett csak 5 frtot szavaz meg. Lakbért nem sza­vaz egy krt sem, mert ha idegent választanak meg Szentesre főigazgatónak, a honnan eljön, ott csak volt neki lakhelye s azt eladhatja és vehet magának Szentesen lakhelyet, ha pedig szentesi lesz a főigazgató, akkor minek neki a lakbér (!) Novák József, őrgróf Pallavicini ügyésze, azzal kezdi, hogyha a közgyűlés tagjai ismernék a főigazgató teendőit, nem tettek volna fizetése ellen kifogást. Véleménye szerint a mai viszonyok közt ez­árásra 2000 frtért nem lehet kapni al­kalmas embert. A napidijakra az a megjegyzése, hogy ő sokat utazik, neki is 10 frt napidija van ily alkalmakra, de ő évente 400 frtot ráfizet a napidíjaira, „mert magunk fajta ember pl. ha Pestre megy, nem szállhat kurta kocsmába“ stb. (zugás, visszatetszés). Fohl Dániel szarvasi főjegyző Nováknak azt válaszolja, hogy ő se száll kurta kocsmába, de 5 frt napi illetménynyel ki tud jönni. Mint községi jegyző ismeri a népet, nem hajhász nép­szerűséget, de ki kell jelentenie, hogy a kisbir­tokosnak oly súlyos terhei vannak, hogy min­denütt takarékoskodni kell, hol ezen terheket könnyíteni lehet. A főigazgató részére csak 2000 frt fizetést s 400 frt útiátalányt szavaz meg. (Helyeslés). Elnök: A főigazgató fizetésére nézve a tár­gyalást kimerítve látván, a szavazást elrendeli. Azok a kik a választmány javaslatát elfogadják, mely szerint a főigazgató javadalma évi 3000 frt fizetés, 400 frt lakbér és 600 frt fuvarátalányban van előirányozva, igennel, a­kik pedig el nem fogadják nemmel szavaznak. A szavazatok összeszámolása­­után kitűnt, hogy a választmány javaslatára esett 804 szava­zat, nemmel hangzott 947 szavazat. A választ­mányi javaslat tehát leszavaztatott. Ily körülmények közt új szavazásra volt szükség az iránt, hogy 2000 írt fizetés és 400 frt utiátalány mellett szerveztessék-e főigazgatói állás, vagy teljesen térül­tessék ? A közgyűlési ellenzék most igen­nel szavazott s a szavazatok összeolvasása után a többség 891 szavazattal 812 szavazat ellenében a főigazgatói állás felállítását határozta el. A központi igazgatóságnál szervezett egyéb tisztségekre nézve a választmány javaslata elfo­gadtatott; e szerint az évi fizetések következők: főmérnök 3000 frt fizetés, 400 frt lakbérillet­­m­ény; ügyész: 1200 frt fizetés, 300 frt lakbér, 150 frt irodai átalány; számvevő: 1400 frt fize­tés, 200 frt lakbér; fogalmazó: 1200 frt fizetés, 200 frt lakbér; Írnokok: 600 frt fizetés, 100 frt lakbér; irodai szolga 360 frt fizetéssel. Ezzel a közgyűlés ideje ezen napra kime­ntve lévén, elnök a tárgyalás folytatását másnap d. e. 9 órára tűzte ki. A közgyűlés másodnapján Tóth Márton (vásárhelyi) volt az első felszólaló s több féle sérelmeiről beszél a birtokosságn­a, és különösen nehezteli azt, hogy daczára miszerint az ártéri költségek lefizetésére csak a folyó év második felében lettek felhiva az érdekeltek s a fizetése­ket oly tömegesen teljesíti a nép, hogy a besze­dést eszközlő hivatalokhoz hozzáférni is alig lehet, mégis késedelmi kamatot szednek, holott az ér­dekelteket mulasztás vagy késedelem nem ter­heli. Kéri, hogy a közgyűlés intézkedjék, misze­rint újévig késedelmi kamatot ne követeljenek a birtokosokon. Horváth Gyula­ beismeri, hogy a behajtás körül visszaélések és mulasztások történtek s ígéri,­­ hogy a sérelmeket orvosoltatni fogja, mert ő is­­ tudja, hogy a felek már előbb is fizetni akartak, de az adófelügyelő és községek közt a beszedésre nézve sok huza­vona volt, miért is e tárgyban még holnap vizsgálatot kér a pénzügyminisztériumtól. Következett a szakasztisztviselők fizetésének megállapítása, melynél az igazgatók fizetése nem kevésbé éles vitákra adott alkalmat, mint a fő­igazgatói fizetés kérdése. A központi választmány által a szakasz­igazgatók fizetése, lakbér és úti átalánynyal együtt, 2700 írtban, a szakasz mérnököké összes illet­ményeikkel együtt 2200 írtban ; a pénztárnokoké a központi szakaszon, tekintettel a főpénztár ke­zelésére. 1400 forintban, a másik két szakaszon 1200 frtban ; szakaszonként 2­­­2 vonal felügy­elő fizetése, lakbér és úti átalánya 1100 frtban; egy­­egy szakasz-írnok fizetése 600 frtban, a szolgáké 360 forintban, az őröké 240 forintban lett meg­állapításra javasolva a közgyűlésnek. Először a szakasz igazgatók fizetése jön napi­rendre. Berger földeáki jegyző, Kovács József, Czuczi János, Mezey Lajos, Kristó Nagy Ist­ván, Szamecz András a takarékossági tekintete­ket hangsúlyozva, az igazgatók fizetését jelenté­kenyen leszállítani kívánják . Mezey azon indít­ványt teszi, hogy 1200 frt fizetés, 300 frt lakbér s 500 frt utiátalányt szavazzon e ezért a közgyűlés. Garzó Imre: óhajtaná, hogy a szakasz igaz­gatók fizetése megállapításánál a főigazgató fize­tése ne tekintessék mérvadónak s indítványozza, hogy a szakaszokban az igazgató fizetése legyen egyenlő a mérnökével. Horváth Gyula a sokszor emlegetett taka­rékosságra megjegyzi, hogy józan befektetés na­gyobb takarékosság, mint 100—200 frtot elvonni onnan, hol azzal nagyobb érdekeket akarunk meg­védeni. Az előirányzott tiszti fizetések leszállítása a költségvetésen mit sem változtat s miután a régi társulatoknál is majd ennyi fizetések voltak, ajánlja, hogy szavazás nélkül fogadja el a köz­gyűlés a választmány javaslatát, mert minden sza­vazásnak meg van a kellemetlen utóize, mit, ha lehet, kerüljünk. Szeder János: Nagyon elasticus fogalom a takarékosság , ily gazdag társulat... (zugás) hiába zúgnak, mert újra is mondom : gazdag társulat. Bár voltak egyesek, kik úgy nyilatkoztak, hogy a gazda c­sak bérlője földjének s hogy meg kell szökni a földtől a sok teher miatt, én kijelentem, hogy a terhek miatt akár mind a 600 ezer hol­dat­ elvállalnám. Ily gazdag társulat nem garasos­­kodhatik a tisztviselők fizetésének megállapításá­nál, mert ha az a czél, hogy minél olcsóbbak legyenek a tisztviselők, akkor legjobb lesz, ha úgy teszünk, mint Csany községe, mely árlejtés útján fogadott baktert. — Ha megkívánjuk a munkát, fizessük a munkást. Elfogadja a választmány ja­vaslatát. Sarkadi Nagy Mihály szentesi polgármester hason értelemben szólal fel. Draskóczy L. Szederrel polemizálva mondja : Az nem gazdag társulat, mely a saját terheit sem bírja, s hogy a terheket viselhesse, újabb terüle­teket kénytelen bevonni; az sem nevezhető gaz­dagnak, a kinek oly sok adóssága van, mint ezen társulatnak s miután magasabb értelemben véve alkalmazhatónak tartja a közmondást. Soha se adj több napszámot, mint a mennyi a napszám, d­e a Mezey indítványa szerint 2000 írtnál nem szavaz meg többet a szakasz igazgatóknak, mer

Next