Vásárhely és Vidéke, 1888. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1888-01-05 / 1. szám

építkezéshez állami közegeket engednék át, — csak a társulat által elém terjesztendő külön kérvények alapján fogom érdemlegesen támo­gathatni, illetve­­ az előbbire nézve a pénzügy­­miniszter urnak elhatározását kikérni. Ezek után azon reményemnek adok kifejezést, — miszerint a társulat a kormány által ily mó­don és mérvben nyújtható segélyt kellően felhasználni és mindazon intézkedéseket meg­tenni fogja, melyek a még függőben levő egyes kérdéseknek lebonyolítására és másfelől a feltétlenül kívánatosaknak és czélirányosak­­nak találandott építkezések és munkálatok késedelem nélküli tervezése és kivitele érde­kében szükségesek. — Egyébiránt az ezen leiratom igényelte mielőbbi jelentését elvárom. Baross s. k.“ Tanoncz-munka. kiállítás. A m­nvásárhelyi iparos tanoncz-munka kiállítási bizottságnak 1887. évi deczember hó 18-án tartott ülésének 8. számú végzésé­ből kifolyólag van szerencsénk a nagy­közön­ségnek, főleg pedig a tanoneztartó iparos gazdáknak ez után is tudomására hozni, hogy a folyó tanévi munkakiállítás február hó 19-én megtartandó ünnepélyes megnyitásával veszi kezdetét s február 26-án, a nemes versenyben kitűnt tanonczok jutalmaztatása után, be fog záratni. A kiállítási munkák készítésére január 14-től február 14-ig terjedő időköz tűzetik ki; a munkák febr. 16 és Ki­án hordandók be az iparegylet kiállítási termébe, a bírálat febr. 17 és 18-án fog megejtetni. A tanoncz-munka kiállítás kötelező lé­vén, minden tanoncz tartozik abban részt venni. Minthogy pedig a kiállítás csak úgy bírhat igazi értékkel, ha a tanonczok mun­kája kellőkép ellenőriztetik, a bizottság azt határozza, hogy minden tanoncz köteles az illető ipartársulat elnökénél, , mint ellenőrző bizottsági elnöknél, előlegesen jelentkezni. Az elnök ki fogja tűzni azon napokat, melyeken az ellenőrző bizottsági tagok nála megjelen­nek. Azon tanoncz, a­ki ezt tenni elmulasz­taná, úgy tekintetik, mint ha nem is vett volna részt a kiállításban, s ezért a gazdája szigorú felelősségre fog vonatni. Hun-Vásárhelyen, 1888. évi jan. 2-án. Lázár Istvánt Neumann Emu tanoncz-imunka kiállítási tanoncz-munka kiállítási elnök jegyző. * S És felszínre jönnek a kedves megle­petések. A férj már napok óta kerüli nejének kis dolgozó szobáját. Nem akar, nem mer bemenni. Tudja, hogy ott valami készül az ő számára, valami meglepetés. S a nő, mily féltékenyen dugdossa a munkát, hogy férje meg ne lássa ! Nem volna oly édes a jutalom, ha előbb tudná meg, mi lesz a meglepetés tárgya. S a nő, ki már pár nap óta nem férhet a szekrényhez, melybe pedig máskor szabad bejárása van. Ott őriznek valamit. A férj ajándéka van ott — a kis menyecske részére. S m­íg a férj a rendes időnél előbb soha sem tudja meg, mi lesz a meglepetés, mely­ben a kis menyecske részesíti, a kis me­nyecske daczára, hogy a kulcsok féltékenyen őrizve vannak, már napokkal előbb megtudja, mi van az ő számára a szekrényben. A női szem meglátja a szekrény ajtaján keresztül is valamely kedves ékszer — ra­gyogását. Mennyi édes öröm napja így — a sok boszúság és zsebapasztástól eltekintve, az új év. Mennyi boldogságot tud ígérni sokszor négy kis betű is. Vilma, a szép kis Vilma, menyasszony. De a vőlegénye messze, messze van ... Régen nem látta, de sűrűn leveleznek, hanem most, mikor hó, sűrű hó lepi a földet és a közle­kedés sok időre megakasztva van, levél sem jó tőle. Persze, a szép Vilma nem tudja, hogy mindenütt, az egész országban befúrta az utat a hó, még a vasutakat is. Ezért nem jó a levél. És hogy megörül aztán mégis, mikor új év reggelén beállít, a postás és a boldog új évet kívánva, átad egy iczike piczike kis levelet, melyből a mint reszkető kezével fel­bontja, ragyogó, édes boldogságot kívánó kis kártya hull ki, aranyos betűkkel, melyre bár irva vagyon, de érezve is vagyon, hogy: 0-n. Helyi és vidéki hirsk. Boldog uj évet! Lapunknak első száma ez az uj esztendőben s midőn ezzel megkezdjük a hatodik évfolyamot, üdvö­­s­zölve szives olvasóinkat, őszintén kívánjuk, hogy az uj évben a gondviselés minden áldá­sát terjeszsze magyar hazánkra, városunkat pedig segítse elő a haladás utján. Boldog uj­­ évet kívánunk lapunk olvasóinak! — A pápai jubileum alkalmából a hely­beli kath. templomban újév reggelén ünne­pélyes isteni tisztelet tartatott s az előző nap estéjén félóráig tartó harangzúgás jelezte a­­ kath. templom tornyából az egyház fejének 50 éves áldozári jubileumát. Tisztelgések. Uj év napján a városi tanács Svállay Albert főispánt üdvözlő irat­­­­tal tisztelte meg, a városi tisztikar pedig Kmczykó József főjegyző vezetése alatt­­ testületileg tisztelgett Kris­tó Lajos polgár­­mesternél. Gyászhír, Id. Grove­cz Ádám köz­­becsülésben álló polgártársunk, a törvényha­tósági bizottság virilis tagja, múlt csütörtö­kön, deczember 29-én délután 8 órakor szél­­hüdés következtében, élte 58-ik, házassága 34-ik évében hirtelen elhunyt. A boldogult, nejével Patócs Viktóriával, a tanyáról szánon jött hazafelé, midőn útközben szélhüdés érte.­­ Özvegyén kívül kilencz gyermekét és nagy­számú rokonságát borította váratlan halála mély gyászba. — Temetése decz. 11-én dél­előtt 10 órakor róm­. kath. szertartás szerint nagy közönség részvéte mellett ment végbe, az engesztelő szent mise áldozat pedig január 2-án reggel mutattatott­ be lelke üdvéért. — Béke poraira! — A körös-tisza-marosi ármentesítő tár­sulat decz. 28-án tartott üléséről, a lapunk múlt számában foglaltak kiegészítéséül közöl­jük még, hogy az ülésen gróf Károlyi Tibor elnökön kívül a negyven választmányi tagból csak 18-an jelentek meg s a vásár­helyiek közül Kristó Lajos polgármester, Garzó Imre és Dobosy Lajos volt jelen. — A vá­lasztmányhoz városunk is nyújtott be egy kérvényt, hogy a körtöltés ügyében hozott miniszteri leirat megváltoztatása iránt, pár­­­tolja a választmány a városnak a minisztérium­­­­hoz intézett feliratát s egyszersmind a kör­töltésen belül eső nyomási földek ármentesi­­tési költségeit továbbra is a társulat kezelje és szedje be s a város csak annyit fizessen a társulati pénztárba a körtöltés ármentesitési járulékából, amennyi a körtöltésen belül eső földek ártéri költségén felül fedezetlen ma­rad.­­ A választmány azonban városunk ké­­t­relm­ét nem tartá teljesíthetőnek s igy a kör­töltés megterhelésével azon teher is hárul a városra, hogy a körtöltésen belül eső földek ártéri kirovásait kezelje és beszedje.­­ A főmérnök választásnál 10 szavazat esett Ilup­­csicsra, 8 K­eckre és I Prok­imra s igy Rup­­csics György egy szavazattöbbséggel lett meg­választva. Beők­ Iván h. főmérnöknek azonban egyhangúlag jegyzőkönyvi elismerést szavazott a választmány eddigi kifogástalan szolgála­táért. Ezután a közmunka és közlekedési mi­niszter három leirata terjesztetett a választ­mány elé. Egyikben megsemmisíti a minisz­ter a társulati gyűlések Hunvásárhelyen leendő tartására, a másikban pedig a tartaléktőke le­szállítására vonatkozó közgyűlési határozato­kat, a harmadik leiratban pedig a társulati zsilipekre vonatkozólag tudatja a társulattal az állam részéről nyújtható kedvezményeket. Ezen utóbbi leiratot, közérdekű tartalmánál fogva, lapunk más helyén közöljük.­­ A pusztaiak kérvényét a belügymi­niszter leküldte a város közönségéhez, hogy nyilatkozzék a kérelemre. Az ügy jelenleg a jogügyi bizottság elnökénél, Juhász Mihály főügyésznél van s ha a jogügyi bizottság vé­leményt mond reá, beterjesztik a közgyűlés­hez. A külön községet szervezni akaró pusztai folyamodók 1200­­ ölével számítva 7987 hold terület érdekeltségét képviselik, legalább eny­­nyit tüntetnek fel kérvényükben, de úgy ezen terület m­enyiségéhez, mint az aláírások va­lódiságához sok kétség fér, mert a terület igazolva nincs, az aláírások pedig még csak tanuk által sincsenek előttemezve. — A pusz­taiak kérvénye pár hét előtt majdnem szo­­rul­ szóra, mint vezérczikk jelent meg az „Orosházi Újságában, mely körülmény csak megerősitteti velünk azon véleményt, hogy az orosházi kerület országgyűlési képviselője, Veres József ur támogatja a pusztaiakat el­szakadási törekvésükben. — Népmozgalmi adatok. A múlt 1887-ik­­ évről következő népmozgalmi adatok állanak­­ rendelkezésünkre . A r­ó­m. kath. e­g­y­h­á­z­­b­a­n született 208 fiú, 280 leány, összesen 554 gyermek; ebből törvényes 508, törvény­telen 40. Iker­születés volt 7 esetben. Meg­halt 229 fiú, 195 nő-n­emű, összesen 424 egyén; ebből 5 éven aluli gyermek volt 219. Házasságra lépett 128 pár és pedig legény h­ajadonnal 94, özvegy özvegygyel 12, özvegy ember h­ajadonnal 18, özvegy asszony legény­nyel 4. Vegyes házasság volt 13. Törvény által felbontatott 2 házasság. — Az ev. ref. egyházban született 000 fiú, 579 leány, összesen 1179 gyermek , ebből törvényes 1110, törvénytelen 03. Iker születés volt 14 eset­­ben. Meghalt 524 fiú, 491 nőnemű, összesen 1915 egyén; ebből öt éven aluli gyermek volt 431. Házasságra lépett 381 pár, és pedig legény h­ajadonnal 289, özvegy özvegygyel 34, egyik fél özvegy 41, egyik fél elvált 17. Ve­gyes házasság volt 2­2 pár. Törvény által fel­bontatott 15 házasság. Megjegyeztetik, hogy ez adatokban sem a katholikusoknál, sem a reformátusoknál az Orosházán és Sámsonban keresztelt, és eltemetett hívek­ben foglalva­­ nincsenek. A többi egyházak népmozgalmi adatait még nem kaptuk meg s igy az általá­nos eredményt még nem közölhetjük, tekintve azonban, hogy a rom. katholikusoknál a szü­letések szám­a csak 130-al múlja felül a hala­­i lorásokét, (1880-ban ISO volt a szaporulat), az ev. reformátusoknál pedig a szaporodási,­­arány még kedvezőtlenebb, mert a születések száma csak 104-el haladja meg a halálozások számát (1880-ban 865 volt a szaporulat), vá­rosunk ezen két legnépesebb egyházának népmozgalmi adataiból már­is levonhatjuk az eredményt, hogy a m­últ év népesedési viszonyai a l­e­h­e­t­ő legkedvezőtle­nebbek, minek okát, tekintettel arra, hogy közegészségi­ viszonyaink általában jók voltak, egyedül a nagymérvű gyermekhalandóságban kell keresnünk. A kereskedő ifjak bálja f. hó 21-én fog megtartatni. A rendezőségnek ismét sike­rült a bál védnökéül Lotta Jánosné úrnő e nagyságát megnyerni s a készülődésekből ítélve a legvérmesebb reményekkel nézhetnek a kereskedő ifjak báljuk elé. — Számonkérő szék. Svállay Albert fő­ispán f. hó 13-án fogja megtartani a városi hivatalokra nézve a félévi számonkérő széket. Most állítják egybe a hivatalokban a tevé­kenységi kimutatásokat. Az izr. hitközség képviselőtestülete, Rosenberg Ignácz lemondása folytán, a hit­község jegyzőjéül Kun Miksa ügyvédet vá­­totta meg. Uj jogtudor, Grósz Endre ügyvéd­­jelölt a múlt napokban avattatott fel a buda­pesti tud. egyetemen a jogtudományok tu­dorává. —­ Az ipartestület megalkotásával csak nem tudnak rendbe jönni iparosaink. Most,­­ midőn már a testület megalakítása az iparo­­­­sok törvényes többsége által kimondatott s­­ az alapszabályok készítése végett az ideigle­­­­nes elöljáróság is megválasztatott, s nem volna más hátra, mint az alapszabályok tárgyalása és elfogadása,­­ a hatóság gördít az iaro­sok elé akadályt és semmisnek akarja tekin­teni az ipartestület megalakításának megtör­tént elhatározását. Mint halljuk, iparosaink e miatt a földművelés, ipar és kereskedelem­ügyi minisztériumhoz szándékoznak fordulni panaszukkal, hol kérelmezni fogják, hogy a miniszter utasítsa az iparhatóságot az alap­­­­szabályok megállapítására hivatott közgyűlés egybehí­vására.­­ A tisztviselői nyugdíjszabályzat el­fogadására vonatkozó közgyűlési határozat ellen felebbezést, nyújtottak be Köti Pál, Kis Kenéz Péter, Jakó József, Zsoldos Feren­cz, Csáki Mihály, Török Ernő, Szél Ferencz, Pál József és Hódi Ferencz törvényhatósági bi­zottsági tagok. Kifogásolják, hogy a nyugdíj­­szabály „igen sebes felolvasás mellett“ lett, elfogadva s a nélkül, hogy kifejtenék, mely intézkedéseit tartják sérelmesnek, a minisz­tert arra kérik, hogy a közgyűlés határozatát megsemmisítse, s egy újabban és czélszerű­bben kidolgozandó nyugdíj­szabályzat készítésére utasítsa a törvényhatóságot.­­ Az indokaik között ilyen furcsaságok is vannak. ..Csak egy rövid áttekintést téve­­un­ Vásárhely város topographi­a­i fekvésére, legott kitűnik, hogy e város a Tisza és Maros két hatalmas ostromú folyam közötti zugban feküdvén, folyton kitéve áll a gyakran kikitörő vizára­­dások pusztításainak stb.“ Van azután benne vasvsz, egyházi adó, községi adó és gabona­vámokról szó, mint a nyugdíjszabályzattal rokon tárgyakról, csak arról nincs, hogy hát hogyan is szeretnék ők azt a nyugdíjszabály­zatot és mit nem szeretnek benne ? A minisz­ter válasza azért előreláthatólag az lesz, hogy daczára a város „topographiai“ fekvésének, a nyugdíjszabályzat marad, mert hát a törvény rendelte, hogy nyugdíjszabály legyen ! — A hatodik gyógyszertár ügyében, melyet tudvalevőleg a susáni nagyutczán óhaj­tanának többen felállíttatni, a belügyminiszter a közgyűlés ellenző határozata folytán leira­tot intézett a város közönségéhez, hogy a fennálló gyógyszertárak évi forgalmáról kimu­tatást terjeszszen fel hozzá. A miniszter, úgy látszik, a fennálló öt gyógyszertár évi forgal­máról akarja megítélni, hogy van-e városunk­ban hatodik gyógyszertárra szükség. — Halálozások, Orosházáról az izr. nő­­egylet, gyászlevélben tudatja elnöke , Singer Leonora asszonynak élte 52-ik évében bekö­vetkezett halálát. Az elhunyt neje volt Sin­ger Henrik köztiszteletben álló takarékpénz­tári igazgatónak s temetése nagy részvét mel­lett tartatott meg. —­ Ugyancsak Orosházáról értesülünk, hogy a község egyik ismert alakja, Kertész György szintén befejezte a múlt napokban életét. Egész életében mindig pö­­rösködött s fönt Budapesen­ is ismerték, mert nem egyszer járt fönt, hogy a gróf Károlyi­aktól el porolja­ a kakasszéki pusztát s utó­­végre is egy pör volt halálának okozója. — Perben állván valami Sramkó Jánossal, midőn ezen port együtt az utczán tárgyalták volna, Sramkó János úgy főbe találta ütni az öre­get, hogy harmadnapra meghalt. Szilveszter estéjét több körben vidá­man töltötték városunkban. A kereskedő ifjak egyletében lakoma volt, melyet I­r­á­n­y­i J­­ezső felolvasása és K­o­n­s­t­a­n­t­­i­n Lajos szavalata előzött meg, az iparos ifjak önképző egyletében pedig az elnök, Bernátsky Ferencz plébános tartott felolvasást, melyet szintén lakoma, majd tánc­ követett. Mind­két helyen szép számmal voltak részt vevők, úgy a „Sas“-ban is, hol a vendéglős hal­paprikással búcsúztatta el vendégeit a hal­dokló évtől A nagy hófúvások miatt a vasúti vonatok, közlekedése majdnem az egész or­szágban akadályokba ütközik. Állomásunkon a vonatok rendetlenül érkeznek és indulnak, sőt három napig a múlt hét, végén lapot sem kaptunk. A közlekedés több vonalon teljesen fennakadt s nem egy vicinális vasút be is szüntette teljesen a közlekedést. A szentesiek vasútja is benrekedt a hóban s szintén szü­i­­­­netel. A szép fehér tél tehát sok galibát csi­nál minden felé. A külterületeken nálunk is nagyon megnehezült a közlekedés, de lassan­­lassan feltörik a szánok a havat s már a járt,tabb utakon pompás szán-utunk van. A­­ hideg tegnap reggel 1b0 1­. volt s igy re­mélhető, hogy tartós szán-utunk lesz. A leltárbiztosi hivatal 1887-ik évi ügyforgalmi kimutatása. 1887. évi január hó 1 -től 1887. évi decz. hó 31-ig érkezett ügy­darabok száma: 1781. Ebből el­­­idéztetett: 1718. 1888. évre maradt: 13. Hagyaték lel­­­­tároztatott összesen: 364. A leltározott fa­­­­gyatékok öszszes becsértéke: 334,441 frt 55 kr. A leltározásokért beszedett és beszámolt „letárdij“ összesen : 288 fr­t. A marha­járlatok múlt évi forgalmá­ról sem lesz érdektelen a kapitányi hivatal statisztikája. 1887-ben kiállíttatott 5 kros­­ marhás járlat, 8500 drb, 8 kros marh­ás járlat 1­2 éven aluli jószágokról 6200 drb, sertés és juh járlat 16600 drb, lójárlat pedig 8400 drb, összesen 89­,700 drb. Az 1886-ik évi forga­lomhoz képest 9700 drb a járlatok számának emelkedése s igy ezen a téren szépen ha­ladunk. Meghivás. A hun vásárhelyi álta­lani­tó egyesület a múlt évi deczember 27-ikére egy­behívott rendkívüli közgyűlését meg nem tarthatván, azt, m1. hó 8-án, azaz: most kö­vetke­ző vasárnap délután 8 órakor fogja meg­tartani, melyre az egyesület rendes-, pártoló-, alapító- és tiszteletbeli tagjait e helyen is van szerencsém tisztelettel meghívni. A gyű­lés tárgyai ugyan azok, melyek a múltkor egybehívott gyűlésre voltak kitűzve. Hmn-Vá­sárhely, 1888. január 3. Nagy Bálint elnök. Meghivás. A „tarjáni Ill­ik olvasó­kör“ folyó 1888-ik évi január hó 8-án, azaz vasárnap délután pont 3 órakor tartja meg I. tsz. 257. szám alatt lévő kör helyiségében évenként szokásos újra alakuló és tisztújító közgyűlését, melyre is a kör t. tagjai tiszte­lettel meghivatnak, s a teljes számmal leendő megjelenésre felhivatnak. A választmány meg­bízásából: Zsarkó István, a kör jegyzője. — Dolinay Gyula ifjúsági vállalatának, a „Hasznos Mulattató“-nak újévi első számát vettük, mely telve van a legérdekesebb ifjú­sági olvasmányokkal, s rakva szebbnél szebb képekkel. Csupán az első számban a követ­kező ismert nevű íróktól találunk dolgozato­kat : Sziklay János,Talágyi Lajos, Várady An­tal, Inczédy László, Szabóné Nogáll Janka, Kistelky Ede, Rudnyánszky Gyula, Szomon I­. U. É. K.

Next