Vásárhely és Vidéke, 1889. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1889-07-04 / 27. szám

íztár még a múlt évi eredményt (2665 frt kr.) sem fogja elérni. Július 1-ig köztükk ez évi bevétele 1229 frt 38 kr. volt, s a csekély fürdődíjak mellett még elég eredmény ugyan, de lehetne kétaunyi is, a közönség jobban méltányolná ezen valódi nagybecsű intézményünket. A múlt hé, hogy az ármentesitő társulat gyűlései ásunkban tartattak, vidéki vendégeink közökben, köztük Károlyi Tibor gróf is, keresték közfürdőnket s a legnagyobb eliézéssel szóltak róla, azonban nem kevéssé glepte őket, hogy aránylag oly kevéssé agatja közönségünk. Reméljük e hóban már robb lesz a fürdő látogatottsága, mert nél kellemesebb üdülőhelyünk csakugyan is s a kánikulai hőség ismét meg fogja ■emteni a fürdőközönséget. — Színészet. Pesti Ihász Lajos szintársága jól érzi magát közöttünk. Az előadók nem folynak ugyan zsúfolt ház előtt, de adig akad annyi közönség, amennyi egy léki színi direktornak a nyári szezonba tett igényeit kielégíti. Csütörtökön ésmbaton Szathmáryné asszony folytta vendégszereplését, az első este a „Topicz“, a második este a „Proletárokéban mindannyiszor meleg ovácziókban részesült a szönség részéről. Pénteken „Nebánts-virág“ n érett adatott a műkedvelő zenetárisággal. Az egész szezon alatti operettőadások között ez egyetlen volt igazán si M’ült és élvezetet, nyújtó. A műkedvelők mekara pompásan játszott, s Denise szembesítője Szigethy Mari is csinosan énekelt. —Kedden Asztalos Sándor földink jutalomtékául népszínmű adatott csekély számú költség előtt. — A szentesi rendőrség értesité hatályunkat, hogy Szentesen a sertés-orbáncz megszünt. — A dalárda pártoló tagjait lapunkján kéri fel Sallay Lajos titkár, hogy a közülök a szegedi dalár ünnepélyen résztenni kíván, az igazoló jegyért e hét végéig áfa jelentkezzék. Részvételi díj 2ért, melyért Szegeden a pártoló tagok is elszállásolásban mindazon előnyökben részesülnek, melyeken ott a vendég-dalárokat részesítik. Calárdánk a jövő hó elején, a népkertben ánczvigalommal egybekötött hangverseny rendezésére készül, melyen a szegedi versenydarabokat is előadni fogja. Tervben van még dalárda körében egy társas kirándulás fiúméda. Ez természetesen a zóna-tarifa legise alatt történnék, s szeptember hóra tervezik. — Értesítés. A szegedi m. kir. bábaképző intézetnél a legközelebbi — október hó 1-én kezdődő — magyar-német tanfolyamra 12 tanuló részére egyenként 40 forintnyi állami ösztöndíj van rendszeresítve. Felhívom mindazokat, kik azt elnyerni óhajtják, hogy a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumhoz intézett, keresztlevél- ,rnatlan „szurkolásban“ töltötte, levetette magát ágyába s pár percz múlva a legnyugodtabb lelkiismeretű ember hortyogásával aludta az igazak álmát. Kora reggel mégis felébredt s mikor a tegnapi nap eseményein végig futott emléke, lelkiismereti furdalás vett rajta erőt. Vájjon nem mérgezte-e meg magát boldogtalan imádottja ? Épen a pékbolt elé akart indulni, mikor az ajtaja megnyílik s egészséges arcza édesapja lép elébe. No ez maga volt az élő szemrehányás. Mikor megtudta, hogy kedves csemetéje a vizsgán elbukott, nem sokat teketóriázott vele, hanem felpakolta a kocsira s vitte egyenesen haza, falujába. Mégis, egy pillanatra betekinthetett a pékbolt ajtaján kocsijukról, s mikor megpillantotta Mariskát a szokott helyen, olyat lélegzett megkönnyebülten, hogy lefújta a kocsis kalapjáról a darutollat. Szomorúan ült a mérleg elé a halni készülő Mariska. Hol kevesebbet, hol meg többet mért a kenyérből a vevőknek. „A szórakozott mennyasszony !“ szólt mosolyogva a mama. De Mariska alig várta a vacsorát, alig evett valamit, sietettágyába s mikor minden elcsendesült, megeredtek könnyei, sitt zokogott, sóhajtozott. Szemrehányást tett magának, hogy nincs elég bátorsága meghalni, hogy egyedül hagyja a halálba menni Elemért, a ki úgy tudott szavalni, a ki oly szép verseket irt hozzá, aki őt oly igen nagyon szenvedélyesen szerette. Végre mégis erőt vett rajta az álom. Elaludt, kissé későbben kelt. Rémülve gondolt Elemérre. Azóta tán már az egész város tudja, és siratja az ifjú halálát. Minden izében remegett, mikor szokott helyét elfoglalta a boltban. Szemlélte a boltba jövök arczát. Csodálatos, hogy egy sem szól róla. Talán még meg sem tudták, talán ott hever holtan a lombok alatt. Izgatottsága nőttön-nőtt. Mégis vett annyi bátorságot magának, hogy az egyik vevőtől megkérdezte: ki halt meg ? Persze, hogy nem kapott kielégítő választ. — Végre... végre ... ott jön az ő * * Húsz év múlt el a fentiek után. Az öreg Tészta már jobb létre szenderült. Utóda veje Kovász György lett, aki a pékboltot a szemközti házba tette át. Egy kellő terjedelmű kövér asszonyság ül a bolti mérleg előtt. Vaskos kamasz gyerek méregeti a kenyeret, két szöszke leányka kötéssel foglalkozik, egy 15—16 éves leány pedig két pajkos fiúgyerek öltöztetésével foglalkozik. A kövér asszonyság ölébe is jutott egy savószemű ifjú honfi. Az utczán a szemközti oldalon egy erősen hajlott hátú, sovány alak, két vézna gyereket vezet kezüknél. Kopaszodó fejét egy kopott, valaha fekete, most már zöldülő kalap fedi. Hosszú fekete kabátját aligha reá szabták s nagy csizmájában csak úgy zörög csontos lába. Az egyik kis gyerek kisfit kér s a dombovai tanító mintha régi ismerőst keresne szemlélgeti a házakat. Észreveszi a másik oldalon a pékboltot. Bemegy, kifit kér, leteszi a két krajczárt. A kövér asszonyság s a sovány tanító szemeik találkoznak. Mintha már régi ismerősök volnának. A konyhából gyereksírás hallatszik, az asszonyság kimegy. Eltávozik a tanító is. Mariska és Elemér nem ismertek egymásra. Szegény, szegény megtört szivek! Letétlel, erkölcsi és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt bélyegtelen folyamodványokat aug. hó 31-ig hozzám nyújtsák be. Szegeden, 1889 julius 1. Dr Mann Jakab, igazgató-tanár. — Szépirási tanfolyamot nyit folyó hó 10-én Józsa Lajos ismert szépírónk, III. t. 1085. sz. a. lakásán, Aracsi Dániel állatorvos házában. A tanfolyam 4 hétig tart, naponkint egy órai oktatással, s kiterjed úgy a magyar, mint a német szépírásra. Az iskolai szünidő alatt ez is egyik alkalmas módja lesz a gyermekek czélszerü foglalkoztatásának s igy ajánljuk a szülők figyelmébe. — Rósz után. Németh Juliánna 14 éves hajadon rósz útra tévedt. Szikszay Albert városi főszámvevő urnás volt szolgálatban s rövid idő alatt egy brosszűt, egy pár czipőt, két ízben 1—1 frt, egy ízben 5 irtot lopott. Ezen dolgai még elmentek volna simán, mert a kis cselédre nem is gyanakodtak, de a múlt héten nagyobb vállalkozásra adta magát s a főszámvevő úr íróasztalából egy régi kulcs segélyével 30 irtot lopott ki, ami azután nem maradhatott annyiban. A kis leány a rendőrség előtt beismerte a lopásokat s azzal mente magát, hogy a pénzt az anyjának adta. Bizony szomorú dolog, mikor a tolvaj gyermeknek az édes anyja az orgazdája! — Budapesti Hírlap. (Szerkesztők és laptulajdonosok :Csukássi József és Rákosi Jenő.) A „Budapesti Hirlap“-nak a hazai witelt olvasóközönség vetette meg a lapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésével küzdött nemzetünk és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság! A viszont az ország legkiválóbb intelligenciája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Budapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, legelterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, amennyivel egy magyar lap sem dolgozik. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesíti közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk: nem történik a világon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hit és kimerítő tudósítást. A „Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Grünrad Béla, Balogh Pál írják más kiváló publicistákkal, híven a lap független, magyar, pártérdekeket nem ismerő szelleméhez. Politikai hírei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyarország politikai és közélete felől távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bír a lap. „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak a világsajtó legjobban szervezett hírszolgálatával. Európa összes metropolisában Londontól Konstantinápolyig saját tudósítók vannak, akik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák. A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetést tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Hirlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy-egy hirlap egész költségvetése volt, de sikerült is elérnie, cselédjük ... ide jön ... nos ettől megtudok mindent — suttogja Mariska. — Jó reggelt kisasszony, tudja-e mi az újság . . . (— Jaj istenem! rebegi Mariska.) ........elvitték az Elemér urfit haza.......... (— Jézus Mária bizonyosan nem akarták eltemetni, mert öngyilkos volt) — El sem búcsúzhattunk jóformán tőle, mert mikor megtudta az öreg, hogy megbukott a fiatal ur, nagyon mérges lett s azt mondta, hogy egy perczig sem marad a városban. Szegény Elemér urfi, de szomorú volt, mikor a kocsira ült. (— Hál istennek, — sóhajtott fel Mariska megkönyöbülve, — csakhogy él,) hogy ma a legjobban, leggyorsabban értesülő orgánuma a sajtónak. A „Budapesti Hirlap“ Tárczarovata a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napirovatat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi értesülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rovatai külön-külön szerkesztői a főváros sötét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család asztalán. A közgazdaság rovatban a magyar gazda, birtokos, iparos, kereskedő megtalálja mindazt, ami tájékozására szükséges. A regénycsarnokban csak kiváló írók legújabb műveit közli. — Az előfizetés föltételei Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerűbben postautalványnyal eszközölhetők következő czim alatt: A „Budapesti Hirlap kiadóhivatalának, IV. kerület, Kalap-utcza 16. sz. * Gyomorgörcs és a gyomorbajok különféle nemei többnyire hibás diéta, mértékletlenség és meghűlés által keletkeznek. Ilyen esetekben a sok tapasztaláson alapuló háziszer, Dr. Rósa életbalzsama Fragner B. gyógyszertárából Prágában, hat kitűnően. Kapható minden gyógyszertárban. Üzleti tudósítás. Hun-Vásárhely, 1889. julius 3. Legutóbbi tudósításunk óta a gabnaüzletben lényeges javulás állott be. A tudósítások az ez évi termésről mindannyian egybehangzók, hogy a búzatermés csak közepes lesz, ennek következtében a budapesti piacon, úgy a malmok, mint a spekuláció részéről élénk vételkedv fejlett ki és az árak rohamosan emelkedtek. Említésre méltó azonban azon sajnos körülmény, hogy a külföld igen tartózkodó álláspontot foglal el és az emelkedettet(!) árakon egyáltalában nem vásárol semmit, miután úgy Amerikában, mint Franczia- és Angolországban a termés sokat ígérő. Helyi üzletünk kissé élénkebb , a kínálat búzában meglehetős, a vételkedv jó és az árak emelkedtek. Mai jegyzéseink: Búza 7.------7.40, árpa 5.— 5.20, tengeri 3.80, zab 5.50. Árak métermázsánként, hogy a kocsik jönnek-e vagy sem, csak esti 7 órakor, mikor már negyedszer könyörögtem neki a kocsikért, mondta, hogy a sertéseket bátran hajthatom a vasúthoz, reggelre megjönnek a kocsik. — Én a sertéseket másnap, f. hó 22-én hajnalban az állomáshoz hajtattam, de a kocsik helyett Czeifer János főnök úr azon udvarias szavakkal fogadott, hogy mertem a sertéseket a pályaudvari sertésaklakba behajtani az ő engedelme nélkül, ezért ő óraszámra fogja rajtam a díjat behajtani, amit azonban még sem mert megtenni. Kocsiknak azonban se hite, se hamva nem volt, a jószág a nagy hőségben majd eltikkadt, és miután a kocsik végett őt sürgettem, a legdurvábban elutasított. Végtére délben 3 kocsi érkezett 6 helyett, a másik 3 pedig csak esti 7 órakor. Képzelhetitek, szerkesztő úr, hogy mi kint szenvedett a jószág reggeli 3 órától esti 7 óráig éjlen, szomjan a rekkenő hőségben. Este Szegedre visszajövet a szegedi állomási főnököt vontam kérdőre, hogy mért nem küldtek kocsikat, és azt a választ nyertem, hogy csak 3 kocsit rendelt a vásárhelyi főnök és ezért nem küldtek 6 kocsit. A sertések Kőbányára megérkeztek és csak 8 drb döglött meg belőlük, a többi pedig még isten tudja mikor fogja ezen kínzást kiheverni. Kőbányán beszéltem több vásárhelyi sertéskereskedővel, ezek mind megbotránkozással beszélnek a főnök úr viselt dolgairól, és felkértek, hogy a vasúti igazgatóságnál együtt tegyünk jelentést, hátha lesz valami eredménye. Azon reményben, hogy soraim közlése által a közjónak teszek szolgálatot, maradok a tekszerkesztő urnák stb. Budapest, 1889. junius 26. Politzer Albert, sertéskereskedő Kőbányán. Közönség köréből (Ezen rovatban közérdekű felszólalásoknak díjtalanul nyitunk tért, a beküldő felelőssége mellett): Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy b. lapjában a nyilvánosság elé hozzam a következő velem megtörtént esetet: P. hó 21-én reggel Hun-Vásárhelyre érkeztem, és miután 390 drb sertést akartamszállítani, az ottani állomásfőnöknél 6 sertéskocsit rendeltem meg másnapra. — Ő határozott ígéretet nem tett, hanem felkért, hogy pár óra múlva választ fog mondani, hogy kapok-e kocsit vagy nem ? Én a kitűzött időre megjelentem, de a főnök úr nem biztatott. A Blau-féle III. tized 800. szám alatti ház és alulírott III. tized 1075. szám alatti háza, kedvező feltételek mellett eladó. Értesítést ad alulírott, 111. t. 1075. sz. a. lakásán, hol julius 1-től kezdve zsákkölcsön intézetet nyit s zsákok és ponyvák eladását jutányosan eszközli. 4-2 Weisz Ignácz. 5889. közp. vál. sz. 3—1 Hirdetmény. Az országgyűlési képviselő választók jövő 1890-ik évre érvénynyel leírandó névjegyzékének kiigazítási munkálata a központi választmány által befejeztetvén, az egyes tizedekre nézve külön-külön és betűrendben kiigazított ezen névjegyzék, az 1874-ik évi XXXIII. t. ez. 53. és az 1876-ik évi XVIII. .t ez. 2-ik §-ában foglalt rendelkezéséhez képest f. évi julius hó 5-ik napjától ugyan e hó 25-ik napjáig a város közháza tanácstermében közszemlére ki van téve. E névjegyzék ellen a kitétel napját követő 10 nap alatt, vagyis julius 5—15-ig d. e. 8—12 és d. u. 2—6 óráig bárki is saját személyét illetőleg az 1874. évi XXXIII. t. sz. 44. §-a értelmében felszólalással élhet, sőt jogában van bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás ellen felszólalással élni. A felszólalások a központi választmányhoz intézve bélyegmentesen a polgármesteri hivatalnál adandók be s egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is befoglalható. A felszólalásokat, melyek beérkezésük után a névjegyzék mellé naponként kitételnek, folyó év julius 5-től 25-ig szintén mindenki megtekintheti és azokra észrevételeket tehet, mely észrevételek az 1874-ik évi XXXIII. t. sz. 53. §-a értelmében julius hó 16-tól 25-ig fogadtatnak el, ugyancsak a központi választmányhoz intézve s bélyegmentesen a polgármesteri hivatalnál beadva. Az 1874. évi XXXIII. t. sz. 43. §-a értelmében a névjegyzéket, valamint a beadott felszólalásokat a kitűzött napokon reggeli 8—12 óráig bárki megtekintheti s azokat, délután 2—6 óráig lemásolhatja. Felhivatnak tehát a város lakosai, hogy a névjegyzéket a fent kitett idő alatt betekintsék és szerezzenek maguknak tudomást arról, hogy abba be vannak-e jegyezve é s netaláni felszólalásaikat és ésszevételeiket annál is inkább tegyék meg, mivel a fent kitett határidők elmulasztásával e jogaikkal többé nem élhetnek. Hun Vásárhely város központi választmányának 1889. június hó 19-én tartott üléséből. Kmetykó József, Kristó Lajos, főjegy- polgármester a közp. vál. jegyzője, a közp. vál. elnöke. Hirdetmény: Harsány Ottó, diszmó, nürrnbergi, rövidáru és varrógép raktárában Orosházán, egy jó nevelésű, erkölcsös keresztény fiú ta,nan.lóaaa,ls. azonnal felvétetik. Értekezhetni levélileg. 3—2 J 39/1889. kgy. 2-2 . Hirdetmény. A városi közpénztár 1888-ik évi zárszámadása a f. évi junius hó 21-én tartott törvényhatósági közgyűlés által 139. sz. a. kelt határozattal letárgyaltatván, az 1886. évi XXL. sz. 7. és 8. §-ai értelmében értesittetik a lakosság, hogy ezen határozat ellen a f. évi junius 25-től számított 15 nap alatt a polgármesteri hivatalhoz benyújtva felebbezés adható be. Hm Vásárhely város törvényhatósági bizottságának 1889. junius 21-én tartott közgyűléséből. Kristó Lajos, polgármester: Nyílt-tér. (E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.) A népkerti vendéglőben naponta friss ételek és italok kaphatók. Reggeli szalon gulyás 6 kr. Egy pohár udvari sör a plseni mása 10 kr. Teljes tisztelettel: ifj Kusztos Kálmán, vendéglős. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: drn. Andrey Gyula. Társszerkesztő: dr. Wilhelm Arnold.