Vásárhely és Vidéke, 1890. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1890-09-11 / 37. szám

nincs; ezek a 21-es, 57-es és 77-es árvíz­­szinek, melyeket a marosi érdekeltségnél alkalmaztak. Szaló azt hiszi, hogy az ártér­­fejlesztési munkálat fölött a közgyűlés már­most kijelentheti véleményét, sőt szükséges­nek tartja, hogy a közgyűlés az ötös bizott­ságoknak utasításokat adjon, hogy a fel­szólalások elbírálásánál mily elvek szerint járjanak el. Fekete Márton főigazgató azt tartja, hogy az ügynek ily irányban való tárgyalása nem egyébb üres szalma­cséplésnél. Mindaz a­mit előtte szóló felhozott, benne van az egyesek részéről beadott felszólalásokban s mennyiben érdemelnek azok figyelmet, azt a közgyűlés nem ítélheti meg, mert a törvény előírja a felszólalások fölötti eljárást s attól eltérni nem lehet. Bízzuk tehát a felmerült panaszok elbírálását az illetékes ötös bizott­ságokra. Ellene van, hogy a bizottságoknak utasítás adassák, mert ezek mint bíróságok járnak el s furcsa lenne, ha előre meghatá­­roztatnék, hogy miként tartoznak eljárni. Szabályozza őket a törvény és miniszteri ren­delet, de más nem. Tudja szóló is, hogy a jelenlegi teherviselés nem arányos és hogy azon változtatni kell, de annak nem most van az orvoslási ideje, hanem akkor lesz, ha a teherviselési arány és kulcs megállapítására kerül a sor. Ajánlja azért, hogy az ártér­fejlesztés törvény szerinti felülbírálását ne odázza el a társulat, hogy a sérelmek mi­előbb orvosolhatók legyenek. Boros Sámuel a közgyűlésnek vindi­kálja azon jogot, hogy az ártérfejlesztés fölött határozzon s kívánja, hogy a közgyűlés mondja ki, miszerint az ártérfejlesztés nem a törvénynek megfelelően eszközöltetett. Az is sérelmes az érdekeltségre, hogy Hódmező­vásárhely város egész belterülete több ezer hold földdel a körtöltésen belül kihagyatott az ártérfejlesztési munkából, holott ez az ár­tér közepén van. Tudja ő, hogy erre nézve valami egyesség van a társulat és város kö­zött, s ez lehet méltányos a városra nézve, de nem igazságos a többi érdekeltekre, mert a­mi ártér, az nem hagyható ki az ártérfej­lesztési munkából. Az ötös bizottságoknak a közgyűlés jogosítva van utasításokat adni s ő kéri, hogy kimondassák, miszerint az ötös bizottságok minden egyes felszólalót értesíteni tartoznak, hogy felszólalása mikor kerül tár­gyalás alá s akkor az érdekeltek jelen lehes­senek. Kéri továbbá kimondani azt, hogy az egyes községek által beadott felszólalások érvényesek a község területén levő összes ártérbe vont területekre nézve s az ily fel­szólalásokat is tárgyalni tartozik az ötös bizottság. Fekete Márton megnyugtatja szólót, hogy az ötös bizottság a felszólalások helyszíni tárgyalásáról az érdekelteket előre értesíteni fogja, ez iránt azonban közgyűlési határo­zatra szükség nincs. Amit Boros Vásárhelyre nézve felhozott, hogy a körtöltésen belül fekvő területek kihagyattak az ártérből, az téves, mert a kérdéses területek ártérben vannak, de miután azok a város által nagy költséggel létesített körtöltéssel védetnek, csak annyiban terhelhetők meg, amennyiben az 1884. évi 14-ik törvényezik, azt megengedi. Erre nézve a közgyűlés minden tagja tudhatja, hogy Vásárhely körtöltése után 10.000 írttal járul a társulati költségekhez s igy a felvetett pa­nasz alaptalan. B­á­n­f­f­y Gyula és M­a­j­o­r Miklós az ártérbe vont területek elviselhetetlen tervei­ről s az ártérfejlesztés hiányairól panaszkod­nak s az utóbbit a közgyűlés által konstatál­­tatni kérik. Novák József meg nem foghatja, hogy mikor az ideiglenes ártér oly botrányos volt, hogy azt mindenki elítélte, most, midőn a műszaki ártér elkészült, többen ez ellen is agitálnak. Ennek a munkának is lehetnek hiányai s azért vannak az ötös bizottságok, hogy a panaszokat elbírálják, de azt hiszi, hogy az ideiglenes állapottól mindnyájan sza­badulni akarunk s igy az a fő, hogy az ártér­fejlesztési munka a törvény rendes utján re­vízió alá vétessék. Amit Bartholomeidesz az állami beavatkozásra nézve felhozott, ő azt már 12 év előtt indítványozta az érdekeltség köz­gyűlésén Szegeden, s azt hiszi előbb-utóbb az lesz a vége, hogy az árvédelem ügyét az egész Tiszavölgyön az állam veszi át, mert különben az érdekeltség tönkre megy. Ajánlja a központi választmány javaslatát. A központi választmánynak fentebb ismertetett javaslata sza­vazás nélkül elfogadtatott. Másik fontos tárgya volt a közgyűlésnek­­ a társulati kölcsönök konverziója A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a kiküldött bizottságnak a központi választmány által is pártolt azon javaslatát, hogy az összes társu­lati adósságok konvertálására a magyar föld­hitelintézettől hat millió forint vízszabályozási­­ kölcsön vétessék fel, mely előnyös ügylet kö­vetkeztében a társulat évenkint 46000 irtot takarít meg. A kölcsön lebonyolításával a gróf Károlyi Tibor elnöklete alatt korábban ki­küldött bizottság bízatott meg. Harmadik fontos tárgya volt a közgyű­lésnek a központi választmány jelentése a főmérnöki állás betöltése iránt. A köz­ponti választmány a társulat főmérnöki állá­sára Biró Elek kir. főmérnököt választotta­­ meg, ki jelenleg a Dunaszabályozásnál van alkalmazva, miután azonban ő csak az eset­­­­ben hajlandó a választást elfogadni, ha a tár­sulat 12 évi állami szolgálatának beszámítá­­­­sával részére nyugdíjat biztosít, a központi­­ választmány azon javaslattal fordult a köz­gyűlés elé, hogy a főmérnök részére a nyug­díjat szavazza meg. Ezen kérdésben szavazás kivántatván, a beadott 1557 szavazatból igen­nel szavazott 1246, nemmel 311. Tehát a nyugdíj a főmérnök részére megszavaztatott. — Más közérdekű tárgya a közgyűlésnek nem volt Városunk jövő évi költségelő­irányzata. A) Szükséglet. I. Javadalmakra. f‘t ke. 1. Vásári és piaczi helypénz szedésre 55 — 2. Rakpartdij kezelésre 315 — 3. Mértékhitelesités és mérésre 1324 —­4. Vágóhíd kezelésére 320 — I czim összege: 2014 — II. Földekre. 1. Szántó és legelő földekre 312 80 2. Termesztményekre 480 — 3. Kertészetre: a) Tisztviselők fizetésére 1200 — b) Szolgák bérére 512 —­c) Fentartás és kezelésre 1000 — II. czim összege : 3504 80 III. Épületekre: 1. Házbérekre 300 — 2. a) Közig. épületek fentartására és biztosítására 3523 60 b) új építkezésekre 668 96 3. Tűz elleni biztosításokra 335 73 III. czim összege: 4828 39 IV. Közfürdőre 1888 60 V. Kövezetvámalap terhére: 1. Kövezetvámdij kezelésre: a) vasútnál 400 — b) kapuknál 1448 10 2. Kövezetut építésre 4283 09 3. Kövezetut javításra 1720 — V. czim összege: 7851 28 VI. Téglászatra: 18034 83 VII. Előfogatozások­ra: 4100 — VIII. Általános költségekre: 1. Közadókra: a) egyenes kb­. adóba 4071 25 b) egyenértéki adóba 1589 67 c) ármentesitési költségekre 4967 14 d) adóbehajtási költségekre 4060 — e) adóösszeirási költségekre 1400 — f) nyomtatványok és könyvkö­tői munkálatokra 1040 — 2. Kincstári fedező ménekre 3758 93 3. Járdák, átereszek, hidakra 2540 — 4. Köztelek kisajátítási dijakra 350 — 5. Vízvédelmi és lecsapolási költs. a) körtöltésekre­­ 901 83 b) a m. kir. állami vasútoknak szolgalmi jogért 1 — 6. Pusztai vizvédekezésre 150 — VIII. czim összege: 24829 82 IX. Szenvedő tőkék és kamatokra: 1. Tőkék törlesztésére 15581 13 2. Kamatok fizetésére 41443 12 3. Alapok utáni kamatok törlesztésére 5011 26 IX. czim összege: 72035 51 XI. Közigazgatási költségekre: 1. Személyzetre: a) tisztviselők fizetésére 37850 — b) napidíj nők okra 3112 75 c) szolgák bérére 7125 — d) szolgák ruházatára 1114 — 2 Hivatal helyiségek fűtése és vilá­gítására 4823 12 3. irodai szükségletekre, írt ki­­a) papír és irodai átlag 935 — b) hírlapok és könyvekre 852 76 c) vegyes könyvkötői munkákra 172 54 d) hírlapi és egyéb hirdetésekre 831 62 e) vegyes nyomtatványok és nyomdai munkákra 1635 16 f) bútorok és eszközökre 253 60 4. Kiküldöttek napidijai és utazási költségeire 1516 60 5. Bélyegdijak, illetékek, postadijak és perköltségekre 200 — 6. Város fogataira: a) lovak élelmezésére 2018 — b) gyógyszer és vasalásra 116 58 c) kocsik, szerszámok, eszközökre 801 — d) lóbeszerzésre 400 — 7. Árvaügyre: a) tisztviselők fizetésére 8650 — b) napidijnokokra 1322 75 c) hivatal helyiségekre 608 — d) nyomtatványokra 480 — 8. Egészségügyre: a) tisztviselők fizetése 2520 — b) kórházra 8227 49 c) közkutakra 220 — d) jéghordásra 135 — e) járványbetegekre 310 — f) szegények gyógyszereire 900 — g) nyomtatványokra 70 — 9. Köztisztaságra: a) közterek tisztítására 1750 — b) csatornák tisztítására 200 — X. czim összege: 89250 97 XI. Rendőri költségekre: 1. Rendőrségre: a) tisztviselők fizetésére 7300 — b) szolgák bérére 19140 —­c) szolgák ruházatára 3002 — d) napdíjakra és utazási költ­ségekre 965 —­e) rendőri szerek és eszközökre 70 — f) tolonctokra 40 — g) letartóztatottakra 120 — h) gazdátlan jószágokra 25 — f) nyomtatványok és könyvköt. 3106 — 2. Tűzoltásra: aj tűzoltók fizetése 3560 — b) tűzoltók ruházatára 762 — c) tűzoltói szerekre 295 — dr.tűzi jutalmakra 360 — 3. Kivilágításra 5140 — XI. czim összege: 44585 — XII. Katonaügyi költségekre: 1. Lovas laktanyára: a) altiszti lakásra 332 — b) fűtés és világításra 1494 20 c) tiszti legények élelmezésére 680 — d) épület fentartására — — e) katonai gyakorlótérre 608 — fj bútorok, szerek és eszközökre 200 — 2. Ujonczozási és felülvizsgálati költ­ségekre 315 — 3. Átutazó katonatiszti lakbérekre 310 — 4. Nyomtatványok és könyvkötésre 183 80 XII. czim összege: 4423 — XIII. Taná­cs közművelődési ügyre: 1. Alsó népiskolákra 6485 20 2. Felső fiú iskolára 4362 — 3. Felső leányiskolára 5550 03 4. Ipariskolákra 2051 — 5. Kereskedelmi iskolára 745 — 6. Gymnasiumra 3942 78 7. Kisded óvodára 4761 23 8. Alapok gyarapítására 582 — 9. A város története megírására 500 — 10. Tankötelesek összeírására 500 — 11. Épületek fentartására — — XIV. Segélyezésekre és alapokra. 1. Házi szegények segélyezésére 10370 30 2. Kegydijakra és tiszti nyugdíjalapra 3104 60 3. Árva és lelencz gyermekekre 407 50 4. Különféle jutalmak és segedelmekre 615 — 5. Különféle alapok gyarapítására 5436 60 6. Vallás alapítványokra 370 54 XIV. czim összege : 20304 54 XV. Fogyasztási adókra: 1. Személyzetre 8495 — 2. Haszonbérre 104037 46 3. Jutalékra 1000 — 4. Irodai szerekre 215 — 5. Fuvarozásra 510 — 6. Adóra 1417 50 7. Rendkívüliekre 300 — XV. czim összege: 115974 96 XVI. Rendkívüli kiadásokra: 1. Évpénzekre 100 — 2. Előlegekre 3000 — 3. Adóleszámolásra — — 4 Kataszteri munkálatokra 3358 — 5. Leírásokra: a) városi pótadóra 3293 73 b) haszonbérek s különfélékre 330 — 6. Előre nem láthatókra 5000 — XVI. czim összege: 15081 73 I—XVI szükségleti czim főösszege : 447886 57 B) Fedezet. Múlt évi pénzmaradvány 1096 85 I. Javadalmakból. it . 1. Vásári és piaczi helypénzekből 1325 ( 2. Rakpartdij és karópénzből 810­­4. Mértékhiteles tés és mérési dijak 1197 ( 4. Vágatási dijakból 617 l 5. Malomtaxákból 436 -6. Halászati jogból 85­­7. Vadászati jogból 311­­­8. Lertehozatali díjból —­­I. czim összege: 4782 ! II. Földek Il: 1. Földekből: a) szántóföldek haszonbéréből 31255 1 b) legelő földek haszonbéréből 3859 I 2. Különféle termesztményekből 3457 • 3. Kertészetből: a) rozsé és fatermésből 261­­b) facsemeték s gyümölcs árából 753­­ c) országutak és közterekre ki­ültetendő fák árából 300 • II. czim összege: 39885­­ III. Épületek jövedelméből: 1. Házbérekből 8617 IV. Közfürdő jövedelme: 1. Fürdői díjakból 2600 V. Kövezetvámdij­akből : 1. Vasútnál 4000 2. Kapuknál 3851 V. czim összege: 7851 VI. Régi ászaiból: 1. Város által felhasznált anyagok árából 16889 2. Egyeseknek eladott anyagokért 5575 VI. czim összege: 22464 VII. Előfogati váltságdíjból 4627 1 VIII. Általános költségekből: 1. Adóból és adóügyi költségekből: a) gorzsai pótadóból 4000 b) városi pótadóból 250 c) adózálogolási és végrehajtási költségekből 5083 2. Kincstári fedező mének után 2202 3. Kényszer járdák árából 30­4 Telek kisajátlási dijakból 600 VIII. czim összege : 12165 IX. Tőkepénzekből és kamatokból: 1. Tőkepénzekből 3267 2. Tőkepénzek kamataiból 28120 * 3. Alap utáni kamatokból 5305 4. Haszonbérek utáni kés. kamatok 116 IX. czim összege: 36810 X. Közigazgatási költségekből: 1. Közigazgatási költségek:­­ a) irodai költségekből 55 b) építkezési illetékekből 227 c) perköltségekből — d) az átadó alapból összeirási költség megtérítésére 600 e) leltározási dijakból 281 f) gyámi tartalékalapból 2 dij­nak fizetése 857 X. czim összege : 2026 XI. Rendőri költségekből: 1. Toloncz költségekből 172 2 Gazdátlan jószágok után 143 3. Marhajárlatok, cselédkönyvek árából • 6601 4. Marhajárlatok utáni bírságokból 20 5. Iparigazolványok és bírságokból 475 XI. czim összege: 7411 XII. Katonaügyi költségekből: 1. Lovas laktanya után : a) haszonbérből, laktanya, al­tiszti lakás és kantin után 2794 b) fűtés és világítás megtérítés 700 c) tiszti legények élelmezése után 243 d) katonai gyakorló tér ha­szonbére 728 e) praterkerti rakodó kert ha­szonbére — 2. Újonczállitási és felülvizsgálati költségekből 23 3. Átutazó katonaságtól istálló és háló­pénzzel előfogott dijakból 56 XII. czim összege: 4547 XIII. Tanügyi költségekből: 1. Alsófoku népiskoláktól — 2. A gazdasági iskolára fordított költségekből megtérítés 486 3. Állami segélyből 1445 4. Ipariskoláktól — 5. Kereskedelmi iskolától 220 XIII. czim összege: 2151 I XIV. Cselekvő hátralékokból 50 XV. Fogyasztási adókból: 1. Bor, hús, szalonna, sör és czukor adókból 112750 2. Kezelési költségekből 2224 3. Birságból 1000 XV. czim összege: 115974 1 Előfogati váltság czim­én a hódmezőv­ásár 278,307 frt 33 kr. és gorzsai 30,101 frt 15 kr. i sen 308,468 frt 48 kr. állami egyenes adó után 1 4627 frt rovatik ki. 2 Ebből az italmérési jog váltsági ára 614 frt 60 kv. államkötvénynek_évi 27875 frt 2 XIII. czim összege: 29479 24

Next