Vásárhely és Vidéke, 1892. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-07 / 27. szám

mozás alapjául szolgált feljelentés, mint ki­tűnt, csakis boszú műve volt. — Nagy­­ tűz Szegeden. Rémítő tűz pusztított e hó 5-én Szegeden, minőt a szomszéd városban is még aligha láttak. A „magyar kenderfonó részvénytársaság“ nagy­körúti virágzó nagy gyártelepe, a volt Ba­­kay-féle kötélgyár, néhány épület, egy rak­tár és az iroda­helyiségen kivnl teljesen leégett, fél millió kárt okozva a tulajdono­soknak. A gyárban mintegy 1300 munkás dolgozott, kik most­ kenyér nélkül maradtak. A tűz kora délután ütött ki, az­ orsó gép­teremben és egész délután, sőt éjjel is még folyvást tartott, épületeket, gépeket, nyers és feldolgozott "kenderkészletet nagy érték­ben pusztítva el. A mentés csaknem lehe­tetlen volt a könnyen gyúlékony anyag közt és igy nem csoda, hogy a gyártelep roppalit izzó zsarátnokai még a Laudon és párisi utczákban is egy-egy házat felgyújtottak, sőt a közeli gyalogsági kaszárnyát is fel­­­gyújtással fenyegették. Csak a hajnali órák­ban sikerült­­a roppant tüzet a tűzoltóság és katonaság együttes megfeszített munkája mellett — nem eloltani — de lecsendesí­­teni, mert az ü­szkök és leégett anyagok még tegnap szerdán is füstölögtek és hány­ták a szikrákat. — úgy a leégett épületek, mint az összes gyárberendezés­ és anyagok biztosítva voltak öt biztosító társaságnál. — Rablótámadás az utczán. Nem Vá­sárhelyen történt ugyan a vakmerő támadás, de azért a mi közbiztonsági állapotainkat skandalizálja, mm­ért városunkbeli emberek benne a szereplők. Lázár Lajos helybeli gazda­ ugyanis folyó hó 4-én délután valami ügyes-bajos dolgában bezónázott Szegedre. Vele együtt utaztak a vonaton Lakatos János és Magosi János czigányok, akik máskülönben lekötő tekintélyek. A­mint ha­ladtak befelé a városba az állomástól, Ma­gosi a hűvös oldalon ment, mig Lakatos a gazdával a­ másikon. „Gyerünk át a hű­vösre gazdáram!“ — szólt Lakatos Lázár­nak, ki hajtott a szép szóra s átballagtak mindketten a más oldalra. Alig hogy oda értek, Lakatos megragadta hátul a gazdát, egy ügyes fogással kirántotta belső zsebéből a piros bugyellárist ,s azzal aztán hajrá, elkezdtek szaladni. Berohantak egy mellék­­utczába, onnan egy másodikba, harmadikba, a gazda­, pedig kiabálva utánuk: „Rablók, rablók, fogjátok meg.­“ A szélső utczákban végre aztán egy csősz elfogta a lihegő,, ki­izzadt czigányokat. Ekkorra már nagy csa­pat ember és gyermek verődött a rablók közé, kik észrevették és látták, hogy Laka­tos, a­mint futott, eldobta a kezében tartott tárczát. A gyerekek pedig azt állították, hogy­ a futó czigány bicskát rántott elő s leszarással fenyegetett mindenkit, ha elébe áll. A megérkezett rendőrök elfogták a két vakmerő tolvajt s nem messzire megtalálták­ a tárczát is, melyben 13 frt volt, holott Lázár azt állítja, miszerint 18 írtnak kell benne legyen. A czigányoknál a kutatás al­kalmával nem találták meg az eltűnt 5 ftot s igy valószínű, hogy a futás válságos per­­czeiben Lakatos lenyelte a bangót. A fekete betyárok most a bünfenyitő bíróság börtöné­ben várják tettöknek megérdemelt­ jutalmát. — A hódmezővásárhelyi Népbank 1892.­­ évi június havi üzleti forgalmának kimu­tatása. Bevétel: Múlt havi pénzmarad­vány 10758 frt 47 kr. Váltó számla 141490 frt. Jelzálog számla 510 frt. Előleg számla 162 frt. Betét számla 35176 frt 64 kr. Váltó kamat számla 3321 frt 1 kr. Jelzálog­kamat számla 820 frt 84 kr. “ Előleg kamat számla 5 frt 91 kr. Részvény átírási dij számla 8 frt. Folyó­számla 2500 frt. Ösz­­szesen 194,752 frt 87 kr­. —‘Kiadás: Váltó számla 147376 frt. Jelzálog számla 400 frt. Betét­­számla 35156 frt 50 kr. Betét kamat számla 57 frt 26 kr. Különf. kamat és dij számla 4 frt 27 kr. Költség­számla 50 frt 85 kr. Tiszti fizetések szám­lája 420 frt 84 kr. Osztalék számla 14 frt Előleg számla 178 frt. Folyó­számla 8295 frt. Pénzmaradvány július hóra .12800­ frt­ 5 kr. Összesen 194,752 frt 87 kr. Összes forgalom 389,505 frt 74 kr. de igen hálás szerepét a jutalmazott játszta i­s első megjelenésekor zajos taps fogadta,­­ mialatt tisztelői egy gyönyörű virágcsokrot és egy még szebb, hosszú fehér selyemsza­lagos koszorút nyújtottak fel a színpadra. Kiss Mihály Gaétánt, Madera h­erczegének szerepét adta, a tőle már megszokott szép­­alakítással. Úgy az ő, mint a Kövessy ének­számait a közönség sokszor megtapsolta és ■ ismételtette. Borbély a király szerepét játszta szép sikerrel. Beczkóy Don Moskitosz ezre­­­­des humoros szerepét­ folytonos derültség között adta s már a maszkírozása is­ kaczag­­tatóan jó volt. Kiemeljük még Tintámét, (Donya Szkolasztika) és­ Rélayt a­­kapitány szerepében, akik jó alakításukkal kiérdemel­­­­ték az közönség dicséretét. Szombaton „A kurta szoknya­­­­s­o­k“, Lukácsy Sándor életképe­­került elő­adásra gyér számú publikum előtt. A da­rab meséje egy szörnyű képtelenség, bada­­rabbnál-badarabb dolgok össze­h­almozása, telve pikáns és­ frivol vonatkozásokkal. A gyászos bukástól megmentette azonban a „kurta szoknyák“ ingerlő átlátszósága. Az előadás maga is vontatottan, nehézkesen ment, mintha a szereplők is szégyenlették volna magukat a ballerinák lenge öltözeté­ben. Rélay (Várfalvi Tódor gróf) játszott a­­ legtisztességesebben s mellette mindjárt s Szigethyt (Bordás csizmadia) emeljük ki. Borbély (Arisztid), hanyagul, unalmasan ját­szott s gyenge szerepét még inkább elgyen­gítette. Kőszeghy (Derékszeghy) és Boross­­ról, (Hernády) sem írhatunk semmi jót, valóságos bábként mozogtak a színpadon előre és hátra. Olasz~ (Harkályi), legalább fintorgatta az arczát, mig R. Nagy még ezt se cselekedte meg. Beczkey a balletmester szerepében legnagyobb sikert ért el s egy kupléját a közönség megismételtette. Kövessy Rózsa kívánni való tánczosnő volt, bár hatá­rozottan állítjuk, hogy ez a szerep nem neki való. Az egész előadás­ különben gyenge volt, amit­ még görögtűzzel sem lehetett ér­dekessé tenni. Vasárnap délután fél helyárakkal „A tót leány“, estve rendes helyárakkal „Angyal Bandi, az alföld királya“ került színre, a czímszerepben Kiss Mih­ály­­lyal. Az előadás, mely zsúfolt, ház előtt folyt le, egyike volt az eddig látottak között a legjobbaknak. A közönség jól mulatott, csa­k a hosszú szünetek alatt nélkülözte Bélának a zenéjét. Orbainé szerepét Olaszné játszta teljes átgondoltsággal, megrázó drámai erő­vel s az utolsó felvonás bucsu-jelenetében szép játéka körtyeket csalt a közönség sze­mébe. Legelöl kellett volna említenünk Kiss Mihályt, kinek dalai, átérzett játéka s ha maszkirozása egyaránt elragadták a közön­séget, mely nem is fukarkodott a tapsban és kihívásban. Zöldi Hennin (Sári), szokat­lanul gyengén játszott s éneke is darabos, színtelen volt. Rélay (Gábor cseléd), mint rendesen, most is jó volt. Beczkói, (Ráka­tói), a fösvény és gyáva nagybácsi szerepét teljesen érvényre juttatta s a betyárral való jelenetében kitűnő volt. Olaszról (Kongó) is csak jót írhatunk, bár hamarabb meghalt, semhogy a pisztoly elsült volna. Borbély (Peták korcsmáros) S. Molnár Vilma (Erzsi), tisztességesen megállták­­helyöket, úgyszin­tén Lomniczy is. Megdicsérjük még a kis Szigethy Jolánkát, ki ügyesen csoszogott a nagy csizmákban. Kedden „Válás után vagy az anyósok“ czímű szellemes franczia vígjá­ték került előadásra, még­pedig oly gyér számú néző közönség előtt, minőre alig em­lékezünk. Megolvastuk a jelenvoltakat és tűzoltót, zenészt, rendőrt is oda számítva, 83 egyénnek az ottlétét konstatálhatjuk. Pe­dig­ az előadás és a darab egyike volt a legjobbaknak, miket eddig láttunk. A darab meséje mindvégig érdekes, nevettető s min­den egyes jelenet új, meglepő fordulatot tár a közönség elé, hogy a legsötétebb pes­­simistának is nevetővé válik az arcza. Az egyes szereplőkről is csak dicsérőleg írha­tunk. Lomniczy Duval Henry szerepében, alakításainak egyik legjobbikát mutatta be. Borbély (Borgenauf), erős szalonkomikusnak bizonyult s kitűnően elemében volt az egész est folyamán. Rélay" (Corboulon) is pompá­san játszott. Timárné (Bonivardné), felül­múlhatatlan, durczás, intrikus anyós Volt, míg Olaszné Diane szerepében igazi ciices menyecske. 8­. Molnár Vilma s a vígjáték minden szereplője derekasan megállta he­lyét s az előadás teljesen összevágóan ment. Szerdán bérletszünetben, Kiss Mi­hály felléptével másodszor került szilire „Parlagi Jancsi és a szép özvegy.“ Az eddigi előadásokból a közönség meggyőződhetett arról, hogy színtársulatunk a vidék legjobb erőiből van szervezve s ha ehhez még azt is hozzá­vesszük, hogy az igazgató költséget nem kimérve, a legújabb és legjobb darabokat hozza színre, nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy Pesti színtársu­­­­lata a mostaninál sokkal nagyobb pártfo­gásra is érdemes. Színészet. Szerdán, Szentpéteri Zsigmond éne­kes népszínműve, „Parlagi Jancsi és a szép özvegy“ került szélire, közepes számú közönség­ előtt. A czímszerepet Kiss Mihály játszta s átgondolt játékával és gyönyörű hangjával több ízben tapsokra ra­gadta a nézőket. Olaszné a fiatal özvegy szerepében elismerésre méltóan­­ megállta helyét, úgyszintén Kövessy Rózsa is. Vidor Máté öreg tanítót Beczkey alakította s a­­ szerepében nyilvánuló humor sok ízben han­gos­ derültséget keltett. Timárné (Ókátiné), Rélay (Báródi), elég tisztességesen játsztak. Csütörtökön a társulat primadon­nája, Kövessy Rózsának volt a jutalomjá­téka telt ház előtt. Lecoq elragadóan szép zenéjű operetteje, „A kertész leány“ adatott igen szép sikerrel. Mikaéla nehéz. A nyári menetrend. — Életbe lépett május 1-én. — Csaba — Sz­eg­ed. • J e g­y z e t. A vastagabb számok az este 6 órá­tól reggel 5 óra 59 perezig terjedő időt tüntetik fel. Budapestre gyorsvonat összeköttetésünk van a tőlünk reggeli 6 óra 46 perezkor induló vonathoz,­úgy Szegeden, mint Szabadkán át. Szegeden át Buda­pestre érkezik a gyorsvonat d. u. 1 óra 20­ perezkor Szabadkán 1 óra 10 perezkor. — Csabán át személy­vonat összeköttetés van a tőlünk d. e. 10 óra 45 pénz­kor induló vonathoz és az este 7 óra 43 perezkor in­duló váráshoz. Előbbi Budapestre érk. este 7 óra 25 perezkor, utóbbi reggeli 5 óra 50 perezkor. Budapestről a gyorsvonat indul Szeged felé d. u 2 óra 85 perezkor, Szegedre érkezik 5 óra 56 perez­kor, Vásárhelyre érkezik este 7 óra 36 perezkor. Sze­mélyvonat Csaba felé indul reggel 8 óra 10 perezkor, és este 9 óra 30 perezkor, Vásárhelyre érkezik előbbi délután 4 órakor, utóbbi reggel 6 óra 39 perezkor. Vég­esv. Személyv. Vegyes v. Csaba indul 4 ó. 01 p. 2 ó. 18 p. » — — Orosháza „ 5 „ 22 ,, 3 16 „ — — Sámson „ 5 „ 52 „ 3 ,, 33 „ —­ — Kutvölgy ,, 6 „ 13 ,, 3 „ 46 „ — — Vásárhely ind. 0 „ 46 „ 4 „ 66 „ 9. o. 08 p. - Népkert . „ 6 „ 52 „ — „ — „ 9, „ 15 ,, Algyő „ 7 ,, 34 „ 4 „ 27 „ 10 „ 03 ,. Szeged érkezik 7 „ 55 „ 4 „ 41 ,, 10 „ 30 „ „ Szeged.*— Csaba. Vegyesv Sze­­lvv. Vegyes­. Szeged indul 5 6. — p. 9 p. 59 p. 6 a. 34 p. , Algyő „ 5 „ 33 „ 10 „ 16 „ 6 „ 56 „ Népkert „ 6 „ 15 „ — „ — „ 7 ., 30 „ Vásárhely ind. 6 „ 22 ., 10 „ 45 „ 7 „ 43 „ Kutvölgy „ „ „ 11 „ 02 „ 0 „ 10 ., Sámson „ — „ — „ 11 „ 16 „ 8 „ 32 „ Orosháza „ — . — „ I­ „ 40 „ 9 „ 13 „ Csaba érkezik — „ — „ 12 „ 35 „ 10 „ 40 „ Üzleti tudósítás. Hun-Vásárhely, 1892. július 6. Tegnapi heti piaczunkon a kínálat a takarási munkálatok beállta folytán gyön­gyül­t, a vételkedv mérsékelt volt, az árak múlt heti tudósításunk óta m­itsem változtak. Elkelt mintegy 500 mm. búza és 50—1­60 mm. árpa és tengeri. Jegyzéseink: Búza 8.—8.20, árpa 4.30, zab 4.75, tengeri 4—4.20, Arak métermázsánkint. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos­: (Ür. ErtcLi'&y GryxxlcL. •ooooooooooooooo* Eladó két fertály föld, jó tanya épüle­tekkel, jó vizű kuttal, másfél hold luczernással és 3 hold jó kaszá­lóval. Értekezhetni iránta VI. ke­rület, Dáni-utcza 52. sz. alatt a tulajdonossal. 3—1 •ooooooooooooooo» Alhaszonbéri hirdetés. Répásházi 341 hold haszonbérlete­met ez idei szent Mihály naptól kezdve akár egy, akár négy évre 5—10—25 és 50 holdas parczellákban alhaszon­­bér­be adom. Haszonbérleni kiváljék nálam (I. Szegedi­ utcza 4. sz.­ai) jelentkezhetnek. _ Hmn-Vásárhely, 1892. junius 22. Munkácsi Béla, 3 — 3 ügyvéd. 480/1892. évi. „ . Pályázati hirdetés. Hódmező-Vásárhely város törvényható­ságánál üresedésben levő s egyenként 500 forint évi fizetéssel javadalmazott 3 segéd­­számtiszti állásra ezennel pályázat nyíttatik s felhivatnak mindazok, kik ezen állásokat elnyerni óhajtják, hogy a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. sze­rint megkivántató elméleti képesítettséget, valamint eddigi foglalkozásukat és erkölcsi maguk visel­etét tanúsító okmányokkal felsze­relt pályázati­ folyamodványaikat folyó évi augusztus hó­t­ső napjának déli 12 órájáig e város polgármesteri hivatalánál nyújt­sák be. Megjegyeztetik, hogy a segéd­szám tisz­tek nyugdíj jogosultsággal bírnak és 200 fűlig emelkedhető 50 frtos ötödéves korpót­lékban részesülnek. Kelt Hódmező--Vásárhelyen, 1892. évi június 24-én.­­ Baksa Lajos, 3—1 polgármester. . Hmn-Vásárhely, 1892. Nyomatott Lévai F. gyorssajtóján. Sétatéri 2. sz. Eladó föld. Pokomándy Imre szikáncsi tanyaföldje eladó. — Értekez­hetni, sétatéri házánál. | Özv. Balogh Istvánná­l hénra a­ vásárálláson, Kutasi-ut 2.­­ szám alatt, kedvező feltételek mel­­lé lett, szabad kézből eladó. 3—2 | n­ővebb­ felvilágosítást a tulaj- | donos ad a Szabadság téren, özv. | Druckerné háza melletti lakásán. (| | 17,892. kp. v. 3-11 Hirdetmény.­ ­Az országgyűlési képviselő választók jövő 1893-ik évre érvénynyel beírandó név­jegyzékének kiigazítási munkálata a köz­ponti választmány által befejeztetvén, az egyes kerületekre nézve kü­lön-külön és be­tűrendben kiigazított ezen névjegyzék­ az 1874. évi XXXI. t. ez. 53. és az 1876. évi XVIII. t. ez. 2-ik §-ban foglalt rendel­kezéshez képest f. évi julius hó 5-ik napjá­tól ugyan e hó 25-ik napjáig a város köz­háza tanácstermében közszemlére ki van­­téve. Ezen névjegyzék ellen a kitétel nap­ját követő 10 nap alatt, vagyis julius hó 5-től 15-ig délelőtt 8—12-ig és délután ~2— 6 óráig bárki,is saját személyét illetőleg az 1874. évi XXXIII. t. sz. 44. §-a értelmében felszólalással élhet, sőt jogában van bár­mely jogtalan felvétel, vagy kihagyás ellen felszólalással élni. A felszólalások a köz­ponti választmányhoz intézve bélyegmente­sen a polgármesteri hivatalnál adandók be, s­ egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is befoglalható. A felszólalásokat folyó év július hó 5-től 25-ig szintén min­denki megtekintheti és azokra észrevétele­ket tehet, mely észrevételek az 1874. évi XXXIII. t. ez. 53. §-a értelmében julius hó 16—25-éig fogadtatnak el, ugyancsak a közé­­ponti választmányhoz intézve s bélyegmen­tesen a polgármesteri hivatalnál­­beadva. Az 1874. évi XXXIII. t. ez. 43. §-a értelmében a névjegyzéket, valamint a be­adott felszólalásokat a kitűzött napokon reggeli . 8—12 óráig bárki megtekintheti s azokat délután 2—6 óráig lemásolhatja. Felhivatnak tehát a város lakosai, „hogy a névjegyzéket a fent kitett idő alatt betekintsék és szerezzenek maguknak tudo­mást arról, hogy neveik abba be vannak-e jegyezve? s netaláni felszólalásaikat és ész­revételeiket a fent kitett határidő alatt annál is inkább megtegyék, mivel ezen ha­táridők elmulasztásával e jogaikkal többé nem élhetnek. Hun­ Vásárhely város központi választ­mányának 1892. június hó 27-én tartott ülé­séből. Kmetykó József, Baksa Lajos, a központi választmány polgármester, jegyzője, a sjözp. vál. elnöke. 871 /892. sz. Árverési hirdetés. A kunvásárhelyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Betéti társaság zsiradék és­ gazdasági szük­séglet czikkekre Sebes Géza ezég végrehajta­­tának Genszinger József végrehajtást szenvedő elleni 83 frt 54 kr. tőkekövetelés és járu­lékai iránti végrehajtási ügyében a szegedi kir. törvényszék (a hmvásárhelyi kir. járás­­bíróság) területén lévő, a hmvásárhelyi 17501 sz. tekvben foglalt­. 535-ik tsz. ház és 143 fős udvartérre az árverést 720 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elren­delte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1892. évi július hó 26-ik napján délelőtt 8 órakor a telekkönyvi helyiségben megtar­tandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. . Árv­erezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10"/ -át, vagyis 72 irtot készpénzben, vagy­ az 1881. LX. t­ cz. 42 %-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri * rendelet 8. tj-ában ki­jelölt óvadékk­épes értékpapírban a kiküldőt kezéhez" letenni, avagy az 1881. LX. t. ez 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított sza­bályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Hm­ Vásárhelyen, 1892. évi márcz. hó 15-ik napján. A hunvásárhelyi kir. jbiróság mint tkv hatóság. Péter, kir. aljárásbíró.

Next