Vásárhely és Vidéke, 1894. július-november (12. évfolyam, 53-93. szám)

1894-07-01 / 53. szám

hogy munkáskézben hiány lesz, mert az ilyen kis bérlő máshol is végezhet munkát. Kovács József egyik javaslattal sem ért egyet s azt ajánlja, hogy a szikáncsi árverés hagyassák jóvá. Négy hold földdel nincs segítve a szegény emberen, a 10—15 ■holdas gazda pedig még a munkásnál is szegényebb s igy más módon kell a bajon segíteni. Draskóczy Pál a tanács javaslatát pártolja s el sem képzeli, hogy a városi birtokok árverés mellőzésével­ kiadhatók legyenek. Szavazás rendeltetvén el, a többség el­fogadta a tanács javaslatát, azon kikötéssel, hogy a földek kellő trágyázása szerződésileg biztosítassék. A gyűlés többi tárgyairól röviden szá­molunk be: A mágocsi uradalomtól 500 méteres -akácz-tűzifa, beszállítással együtt 14 frt 50 kajával, megvétetni határoztatok. Kovács József indítványára az épít­kezések alkalmával előforduló kisajátítások­­egyszerűsítése iránt felirat intéztetik. Az 1893. évi zárszámadások megvizs­gálása tudomásul vétetik. B­a­k­s a polgármesternek egy hónapi szabadságidő adatott. A kereskedő- és iparos tanoncz-iskolai bizottságok újra alakíttattak. A házaló kereskedés korlátozására al­kotott szabályrendelet elfogadtatott. A szentesi-utczai artézi kút felszere­léséhez 12000 drb tégla és 13 köbméter homok megszavaztatott. Molnár János, Lázár Ferencz, Szi­lárd Pál és K­á­t­a­i István kisajátítási ügyei­ben névszerinti szavazással a tanácsi javas­latok elfogadtattak. Z­sarkó István alszámvevő nyugdíja­zása tárgyában a tanács előterjesztés-tételre utasíttatott. Kovács Sándor rendőrbiztosnak és Bán István tizedesnek 3—3 havi szabad­ságidő adatott. A népkerti állomáshoz vezető út házi­lag leendő kiépítése 1490 frt 85 kr. elő­irányzattal elrendeltetett. A hét. Soha ilyen hosszú nyári közgyűlése még a tekintetes törvényhatósági bizottság­nak nem volt, mint a mostani, mert a júniusi közgyűlésünk megkezdődött szerdán és csak tegnap, szombaton ért véget. Úgy látszik, hogy a törvényhatósági bizottság némely tagja azt vette figyelembe, hogy j­ú­l­i­u­s hónapban nem lesz közgyűlés s a júniusi közgyűlésen akarta azt elmon­dani, a­mit már júliusban el nem mondhat. Csak Kovács József képez e tekin­tetben kivételt, mert ő nemcsak júliusra, hanem még augusztusra is gondolt. Egy pár júniusi interpellácziója ugyanis még az augusztusi közgyűlésnek is dolgot adni fog. Addig a meleg napok sok mindent megérlelnek s talán azt a meggyőződést is megérlelik Kovács Józsefben, hogy még­sem oly rész a mi polgármesterünk, mint a­hogy vele némelyek elhitetni akarták. * A közgyűlés interpellác­iós napján a karzat is igen érdekes képet mutatott, mert fent, a „rósz kilátáshoz“ czímzett nézőtéren, szokatlanul sok szép asszony je­lent meg. Mint a rosz nyelvek mondják, csak­is az volt az oka, hogy a mi gavallér miká­­dónk oly türelmesen ülte végig a közgyű­lést s szokása ellenére, annak gyorsítása érdekében elnöki hatalmát sem gyakorolta. Az első nap tehát a mikádóra nézve igen kellemesen folyt le, mert a rossz ki­látással szemben egyedül neki volt jó ki­látása — a karzati hölgyekre. Másnap meg is lakott azután az első napi kellemes ülésért, mert Kovács József azon elvből indulván ki, hogy szép-nem nemcsak arra való, hogy gyönyörködjünk benne, egy kegyetlen filippikát tartott az agglegények ellen, követelvén, hogy az agg­legényeket a szoczialisták javára adóztassák meg, mert ők a társadalomnak csak a heréi. A mikádó, ki eddig a legangyalibb tü­relemmel hallgatta Kovács Józsefet, e sza­vakra, mint a kit kígyó csípett meg, fel­szisszent : — De kérem, Kovács úr . . . . Kovács József a beszéd hevében egész megfeledkezvén a mikádóról és kör­nyezetéről, a mikádó felszisszenésére aka­ratlanul is oda tekint a mikádó felé s ott látja az agglegény mikádó mellett mélyen elpirulva jó Deák Mihályt, aranyos Szik­sz­ay Dinit, karcsú Kmetykó Józsit, szép Kiss Jánost, büszke Prehoffer Lajost, nagy Draskóczy Pált és kis Matók Istvánt. A piruló mikádó és mikádós környezet láttára Kovács József sem tehetett egye­bet, mint szintén — elpirult. De hát csakugyan miért is van annyi agglegény a mi mikádónk környezetében? * Az iskolai év is véget ért s a főgim­náziumi tanári kar bevégezte a nagy aratást s az érettségi vizsgával együtt épen 87 ta­nulót buktatott el a vizsgákon. A jeles tanári kar több mint egyne­gyedét megbuktatta a növendékeknek s úgy látszik, ezzel akarta még jelesebbé tenni hírnevét. A jeles tanerők azt hisszük hasznosabb szolgálatot végeztek volna ,s jobban meg­feleltek volna hivatásuknak, ha nem az év végén jeleskednek a buktatásokkal, hanem az év folyamán jeleskedtek volna jobban hi­vatásuk betöltésében, mert az a sok bukott diák bizony-bizony nem válik dicsőségére sem a jeles tanári karnak, sem főgimná­ziumunk hírnevének. * Gyöngéd női kezekből, melyek az ira­­tállat is nagy előszeretettel forgatják, kap­tunk levelet a héten, melyben a hősnő nevét követelik tőlünk. Tudniillik a „Randevú az éjben“ czímű közleményünk hősnőjének a nevét, mert kü­­lönben harczczal fenyegetnek bennünket. Kérdéses közleményünkben egy fátyo­los hölgyről volt szó s a levélíró hölgy sze­rint a fáma arról suttog, hogy a fátyolos hölgy ő lett volna, holott ő visel ugyan fátyolt, de a dologban teljesen ártatlan. Nagy sajnálatunkra a hősnő nevét in­­diskréczió nélkül még ilyen felszólításra sem közölhetjük, de, hogy a fáma tévedését kon­statáljuk s a levélírót is megnyugtassuk, ezennel ünnepélyesen kijelentjük: A hősnő nem szőke volt. Újdonságok. — Személyi hir. Endrey Gyula dr. városunk országgyűlési képviselője a hét végén Budapestről hazaérkezett s az ország­­gyűlési szünidőt itthon tölti. — Kossuth szobra. Kossuth Lajos­nak Budapesten emelendő szobrára e héten Csótó Nagy István gyűjtéseként 12 frtot kaptunk, mely összeget hozzáadva a koráb­ban kimutatott 43 frt 60 krhoz, a buda­pesti szoborra hozzánk összesen beérkezett 55 frt 60 kr.­­ A helybeli szoborra gyűj­tésünk végösszege változatlan marad, vagyis 378 frt 80 kr. Csótó Nagy István idén adakoztak: Pap Sándor 5 frt, Vajnai Bálint 2 frt, Fejős János, id. Müller Lajos, Molnár István, Dóda Ferencz, Szerda­helyi Rozália 1—1 frt, összesen 12 frt. — A főkapitány visszahelyezése. A belügyminiszter f. hó 28-án értesítette a város közönségét, hogy Nagy Sándor rendőr­­kapitányt, kit az áprilisi közgyűlés állásától, felfüggesztett, Gosztonyi Sándor és a rendőrkapitány felebbezése folytán állásába visszahelyezte, de a vizsgálatot elrendelő végzését a törvényhatóságnak érintetlenül hagyta. A miniszter a visszahelyezést tudata leiratában azt mondja, hogy a törvény értel­mében a vizsgálat alá vont tisztviselő hiva­talától csak azon esetben függeszthető fel a vizsgálat elrendelésével egyidejűleg, ha azt a felmerült körülmények indokolják. A jelen esetben azonban a főkapitány ellen semmi oly konkrét tény vagy panasz nem emelte­tett, mely hivatalától való felfüggesztését indokolttá tenné és pedig annál kevésbé, mert hivatalos működése a vizsgálat folya­mára nem lehet befolyással. — Szomorú eredmény. A helybeli fő­gimnázium évzáró ünnepélye után szokás szerint a tanulók tantermeikbe vonultak, hol felolvasták előttök az osztályzatokat s ki­osztották közöttük a bizonyítványokat, me­lyek eléggé szomorú világot vetnek a taní­tásban elért eredményre. Érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy az I-ső osztályban elbukott 18 tanuló, a Il-ikban 15, a Ill-ikban 8, a IV-ikben 6, az V-ikben 12, a Vl-ikban 4, a VlI-ikben 7, a VlII-ikban 6, összesen tehát elbukott 76 tanuló, a mi akkora számú, hogy méltán feltűnést kelthet. — Az uj városi alügyész, minekutána f. hó 28-án a hivatalos esküt letette a tör­vényhatósági bizottsági közgyűlés előtt, ál­lását a városnál nyomban el is foglalta. Sok szerencsét és kitartást működéséhez! — Az érettségi vizsga a helybeli fő­gimnáziumban szerdán délután ért véget s az eredmény sokkal kedvezőtlenebb, mint volt a múlt években. Vizsgálatra állott 32 tanuló, kikből jelesen érettnek nyilvánitatott egy, névszerint Imre Sándor, jól érettnek 7, érettnek 13, két hóra visszavettetett 7, egy évre 2 és véglegesen 2. — Kerületi kath. tanitógyülés. Holnap f. hó 2-án a csongrádmegyei rom. kath. ta­nítók városunkban, a központi emeletes nép­iskola helyiségében kerületi közgyűlést tar­tanak, melyen Szil­ber Gyula tápéi esperes fog elnökölni. A gyűlést megelőzőleg a rom. kath. plebánia-templomban isteni tisztelet tartatik. — Tanítóink a rajztanfolyamon. A köz­­okt. miniszter által rendezett ipar­rajzisk. tanfolyamon a fővárosban tanítóink közül részt vesznek: Tóth Pál, Mend­­­y Károly, D­o­h­y Mihály és Hónig László. A fent nevezett tanítók, kik egyenként 90 frt állami segélyben részesülnek, 6 hétig fogják hall­gatni a tanfolyam előadásait s annak végez­tével bizonyítványt nyernek. — Jótékony adomány. Özv. Kanitzer Adolfnénak elhalálozása alkalmából örökösei 50 frtot adományoztak a helybeli izraelita nőegylet javára, miért a szives adakozóknak e helyen is őszinte köszönetet mond Grosz­­mann Adolfné, a nőegylet elnöke. — Bezárt óvoda. A város tiszti fő­orvosának jelentése alapján a hatóság a ta­báni kisdedóvodát, a növendékek között jár­ványosan fellépett hökhurut miatt, további intézkedésig bezáratta. Egy hét leforgása alatt ez már a második óvoda, melyet ható­ságilag zártak be ugyanazon okokból. — Iskolai értesítő. A helybeli izraelita népiskola értesítője a napokban került ki Lévai F. Ízléses kiállításában a sajtó alól, mely a szokásos adatokat tartalmazza s meg­említi, hogy az eltávozott Beer Laura taní­tónő helyére az iskolaszék Aus­eh Janka oki. tanítónőt választotta meg, ki állását szeptember hó 1-én fogja elfoglalni. — Névváltoztatás. Stern Móricz, Miksa és József helybeli lakosoknak a belügy­miniszter megengedte, hogy vezetéknevüket „S­zántó“-ra változtassák. — Öngyilkos vén ember. Röviden, pár szóval említi a rendőri jelentés, hogy K­e­­rekes István, Jegenye­ utcza 1. sz. a. lakos f. hó 29-én éjjel öngyilkosságot követett el lakásán. A szerencsétlen, 68 éves öreg­em­ber valahonnan szerzett egy pisztolyt, hozzá puskaport, sörétet és kapszlit s éjszaka 11 órakor fejbe lőtte magát. A golyó leszaki-

Next