Vásárhely és Vidéke, 1895. január-június (13. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-03 / 1. szám
ben mutatnak fel határozottan kedvező eredményt, mert 1881. óta, mikor a halálozások száma 1180 volt, oly kevés, mint most, a halálozások száma egy évben sem volt. Erre nézve csak a legközelebb múlt 90-es évekre utalunk, mikor a difteritisz, vörheny és egyéb járványos betegségek következtében a halálozási arány valóban megdöbbentő módon nyilvánult. 1889-ben még csak 1347 volt a halálozások száma s 1890-ben már 1835-re, 1891-ben 1981-re és 1892- ben 1909-re emelkedett, mely szám 1893- ban 1451-re, a múlt évben pedig 1265-re szállott alá. Ez utóbbi szám mindenesetre igen örvendetes jelenség, de statisztikánkra nézve abszolút becscsel csak akkor bírna, ha a születések számánál megfelelő, emelkedést tapasztalnánk, mert egy népies kiszólással élve, amit a réven nyertünk, ugyanannyit a vámon elvesztettünk. Mindezek után, — megjegyezve azt, hogy múlt évi népmozgalmunk adatai a megelőző négy évvel szemben határozott javulást mutatnak fel s igy nemcsak megnyugtatók, de azon reményre is jogosítanak, hogy e téren végre normálisabb viszonyok közé jutunk, — az évi eredményt az egyes egyházak anyakönyvi adatai szerint csoportosítva, a következőkben közöljük: A ref. egyházban született összesen 1127; ebből fiu 664, nő 463. Törvénytelen ágyból származott 57. Meghalt összesen 862; fiú 452, nő 410. A szülöttek száma a halottakét felülmúlja 265-tel. Házasságra lépett 331 pár. Vegyes házasság volt 38. Megjegyzendő, hogy ezen adatokban a Sámson és Orosházán keresztelt és meghalt városunkbeliek száma nem foglaltatik benne. A róm. kath. egyházban született összesen 543, ebből fiú 258, nő 285. Törvénytelen ágyból származott 33. Meghalt összesen 323; ebből fiú 161, nő 162. A szülöttek száma felülhaladja az elhaltakét 220-szal. Házasságra lépett 128 pár s ebből vegyes házasság volt 17. Az ág. evang. egyházban született összesen 26; ebből fiú 11, nő 15. Törvénytelen ágyból származott 4. Meghalt összesen 12; ebből fiú 8, nő 4. A szülöttek száma meghaladja az elhaltakét 14-gyel. Házasságra lépett 11 pár s valamennyi mind vegyes házasság volt. Az unitárius egyházban született összesen 20; ebből fiú 10, nő 10. Törvénytelen ágyból származott 2. Meghalt összesen 11; ebből fiú 7, nő 4. A születések felülmúlják a halálozások számát 9-czel. Házasságra lépett 5 pár s ebből vegyes házasság volt 2. A gör. keleti egyházban született összesen 17; ebből fiú 10, leány 7. Mindannyi törvényes. Meghalt összesen 20 ; ebből fiú 13, leány 7. A halottak száma 3-al több mint a szülötteké. Házasságkötés 1 volt. Az izr. hitközségben született öszszesen 51; ebből fiú 24, nő 27. Törvénytelen ágyból nem történt születés. Meghalt összesen 37; ebből fiú 20, nő 17. A szülöttek száma felülmúlja az elhaltakét 14-gyel. Házasság köttetett 12 esetben. A fentebbi kimutatások szerint az összes egyházaknál a múlt év folyamán született összesen 1784, ezekből fiú 977, nő 807. Törvénytelen ágyból származott 96. Meghalt összesen 1265, kikből fiú 661, nő 604. A szülöttek száma felülhaladja az elhaltakét 519-el. Házasságra lépett 488 pár s ezekből vegyes házasság volt 68. TÁRCZA, ROSZ ASSZONY. Összetalálkoztak a vadonban, a sürürdő hallgatag, rejtelmes csendjében s megfedtek egymástól mind a ketten. Pedig az egész csak véletlen eset volt. Keresztszegi Tiborné, a szép Ilma, puszta időtöltésből kiment az elhagyott várromokhoz s nem is vette észre, hogy lassanként mindig mélyebben halad az erdőbe, hogy a vadvirágok gyűjtése közben ráborul az alkony s egyedül marad a kietlen, félelmes tájon. — Milyen jó, hogy ön is erre tévedt, Gábor! — szólott mosolyogva az őt üdvözlő Hídvégihez s megfogta férje régi barátjának a kezeit. — Most már haza kisér engem, kivezet a vadonból s megmutatja az ösvényt, mely a falu felé viszen. Hídvégi Gábor, a vadász, karját nyújtotta a szép asszonynak s megindultak a suttogó lombok között. Poétikus, szép alkonyat volt. Az áldozó nap sugarai keresztül lopták magokat a levélréseken s bearanyozták a titokzatos erdő százados fáit, melyeknek sürü lombja lágyan suttogott a csendes esti jégben. Itt-ott, a cserjék és bokrok tömkelegében egy-egy madár csicsergett s lassanként valami álomba ringató, szelíd zsongás áradott szét az erdőn. A szép asszony feltüzdelte ruhája szélét. Jan. 6. A kaszinó a „Fekete Sas“ termeiben fényesen sikerült Jókai-ünnepet rendezett s ugyanez nap városunk üdvözlő feliratát az ünnepeltnek átnyújtották Baksa Lajos dr. polgármester és Endrey Gyula dr. országgyűlési képviselő. Jan. ,18. A városi székház ünnepélyes megnyitásai — Iizukor Mártonné úrnőt , Felsége Erzsébet királyné, a vöröskereszt-egyesület körül kifejtett tevékenységéért díszoklevéllel tünteti ki. Jan. 19. A kereskedelmi miniszter értesíti a város hatóságát, hogy a telefon-hálózatot az év folyamán fel fogja állítani. Jan. 24. Városi közgyűlés, melyen az igazoló választmány újra alakíttatik s az árva pénzek elhelyezése, valamint a tiszai rakpart ügye nagyobb vitát keltettek. Jan. 28. A termény és gabonacsarnok tisztújító közgyűlést tartott. Febr. 3. Ismeretlen tettesek kirabolták az izr. egyház templomát. Febr. 4. Az iparegylet megtartotta tisztújító közgyűlését. Febr. 6. A kereskedő ifjak társulata jól sikerült álarczos bált rendezett. — A ref. hogy a tüskök és tövisek meg ne tépjék s kipirult, láztól égő arczát a vadászra emelve, eltűnődve szólott hozzá: — Ha most tudná az ön neje, Gábor, hogy mi ketten, senkitől nem látva, egymás karján bolyongunk a rengeteg erdő homályában ! — Majd elbeszélem neki, asszonyom, találkozásunk történetét. Keresztszegi Tiborné hangosan felkaczagott s piczike ujjaival megfenyegette a vadászt. — Csak ezt ne tegye, uram, megtiltom önnek! Látja, a maga felesége egy szelíd, jó asszony, de szerelmes és féltékeny s aztán az előítéletek, a sok mende-monia, mely rólam folytonosan kering . . . Hirtelen elhallgatott s csak hosszú szünet múlva szólalt meg újra, de akkor szavaiból már a vád, keserűség és megbántás hangja érzett ki. — Nem tudják megbocsátani a múltamat, nem feledhetik el, hogy valaha színésznő voltam! . . . Rosz, veszedelmes aszszonynak tartanak, pedig ha belátnának a szivembe, ha ismernék azt a poklot, melyet keblemben hordok s melynek terhe alatt maholnap összeroskadok! . . . És elkezdett zokogni. A hajába tűzött virágokat letépte fejéről, szétszórta a zizegő avarba, hogy a hullámos fürtök szabadon és remetlenül folytak körül vállát, égő arczát. — Hogyan, kegyed szenved, asszonyom ? — Nem, nem, uram! Összetört már nekem régen a lelkem s a mi a múltból Városunk egy éve. — 1894 — egyház a debreczeni egyetemre 200 frtot megszavazott. Febr. 18. A torna- és vivóegylet rendes közgyűlést tart, melyen elhatározza, hogy országos tornaversenyt rendez. — A főgimnázium „Petőfi önképző “-köre szépen sikerült Jókai-ünnepélyt rendezett. Febr. 21. Diószegi Flórist, a nyolczszoros gyilkost a szegedi kir. törvényszék 15 évi fegyházra ítélte. Febr. 22. Városi közgyűlés, melyen kimondatik egy honvédszobor létesítése. — Imre József dr. a miniszter által trachoma-orvosnak kineveztetik. Febr. 25. A szoczialista munkások gyűlést tartanak, melyen tüntetőleg éltetik a nemzetközi szoczializmust. Márcz. 4. A fővárosban tartott nagy liberális gyűlésre Draskóczy Lajos vezetése alatt egy 60 tagú küldöttség felutazik. Márcz. 5. Kovács Ferencz kir. tanácsos könyve bemutattatik az akadémián. Márcz. 15. A nemzeti szabadság újjászületésének évforduló ünnepén a szoczialisták zavargást csinálnak a Kossuth-téren. Márcz. 21. Kossuth Lajos meghalt ez a hír járta be reggel a várost s az épen az napra összehívott közgyűlés elhatározta, hogy a város részvétének kifejezését megállapítandó, rendkívüli közgyűlést tart. Márcz. 24. Rendkívüli közgyűlés tartatott, melyen Kmetykó József emlékbeszédet tartott Kossuth Lajos fölött s elhatároztatott, hogy a turini temetésre városunk képviseletében Baksa Lajos dr. polgármestert, Endrey Gyula dr. országgy. képviselőt és Kapeter Antal árvaszéki ülnököt, a budapesti temetésre pedig egy 22 tagú bizottságot kiküld, részvétiratot intéz a családhoz, Kossuth szobrára 1000 ftat megszavaz, Turin városának pedig köszönetet mond a megdicsőült iránti ragaszkodásáért és szeretetéért, haláláról pedig gyászjelentést ad ki. Márcz. 26. A függetlenségi párt elnöksége az iparegylet udvarában nagy értekezletet tart, melyen elhatározza, hogy ápril 1-én a Kossuth-téren gyászünnepélyt rendez. Ápr. I. Nyilvános gyászünnepély városunk templomaiban és a Kossuth-téren. — Endrey Gyula dr. országgyűlési képviselő a fővárosi temetés után Kossuth fiához vezeti a vásárhelyieket.— A „Vásárhely és Vidéke“ Kossuth szobrára megkezdi a gyűjtést, megmaradt benne, az csak rom, melynek porladó kőzetén virág nem terem. — S a férje, Ilma? A szép asszony megrezzent. Ereiben végig száguldott a vér s közelebb hajolt a vadászhoz, hogy forró lélekzete érintette annak homlokát. — Úgy, úgy, szólítson Ilmának s aztán ne féljen tőlem, hajoljon közelebb hozzám, hiszen nem vagyok én olyan rosz, olyan veszedelmes! . . . Hídvégi Gábor egy pillantást vetett a mellette haladó nőre s azután alig tudta levenni tekintetét róla. Egy szirént látott maga előtt, kibontott hajjal, villogó szemekkel, térdig feltüzött ruhában, a mint az erdő csendjében körül repkedtek a napsugarak s fényt vetettek lázas arczába, pihegő keblére. Aztán ez a csend, ez a nyugalom, s magány hangtalansága és az egyedüli a titkos és kéjes érzete valami csodálatosan hatottak reá. Az asszony nem felelt, a vadász pedig nem kérdezett többet Keresztszegi Tiborról. Amit Ilma mondhatott volna, azt ő már tudta úgy is régen. Keresztszegi egy hosszú élet ostobaságai után elkövette azt a legnagyobb bolondságot, hogy vénségére megházasodott s elvett egy fiatal színésznőt, akit megszédített a név, a vagyon. A többi már jött önkénytelenül s az oltárnál kezdődött a kiábrándulás. Nem jó erről beszélni annak, kinek oldalán egy szenvedő asszony halad. Az erdő lassan megtelt valami morajló zúgással, a rét felől bus szavú tilinkó nótája