Vásárhely és Vidéke, 1897. január-június (15. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-14 / 4. szám
am-Vásárhely, Csütörtök január 14.______________________4-ik szám._________________Tizenötödik évfolyam 1897. Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi lap. Előfizetési dij: Egy évre 4 Irt. Félévre 2 Irt. Negyedévre 1 Irt. Egyes szám ára 5 kr. Megjelenik : CSÜTÖRTÖKÖN és VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: kér. Lehel-utcra 2. szám alatt, a kiadó hivatal könyvnyomdájában. Kállay Albert. Körülbelül most van tíz esztendeje annak, hogy városunk főispánja, Kállay Albert elfoglalta azt a nagy hatáskörrel bíró, kiválóan tekintélyes és messzire menőleg fontos közigazgatási tisztviselői állást, melyet Magyarországon főispánságnak neveznek. Idestova már tíz éve annak, hogy Kállay Albert ide jött közénk s élére állva ennek a nagy alföldi magyar város elhanyagolt közigazgatásának, széleskörű tudását, befolyását és munkásságát mindig akként érvényesítette a letelt idő alatt, hogy abból városunkra csak előny és haszon háramolhatott. Tíz esztendő, ha jól meggondoljuk a dolgot, hosszú idő egy ember életéből és nagyon elég arra, hogy valakit megismerhessünk, megszerethessünk a ragaszkodásunknak kifejezést adva, elismerhessük azokat az érdemeket, melyeket ezen idő alatt szerezni lehetett bárkinek is a közügyek szolgálatában. És mi őszintén, nyugodt lélekkel és lelkiismerettel mondhatjuk, hogy Kállay Albert főispán rászolgált arra az egyszerű, de egyszerűségében is megható elismerésre és ünnepeltetésre, melyben öt törvényhatósági közgyűlésünk részesítette tegnap, főispánságának tizedik évfordulóján. Rövid időre, alig pár percre elsimultak a közgyűlés termében az elvi ellentétek, melyek a közélet terén küzdő pártokat, különösen az utóbbi időben oly éles határvonallal választják el egymástól s mindkét párt tisztelettel és szeretettel adózott Kátay Albert főispánnak azon érdemekért, melyeket főispáni működése alatt városunk közigazgatása körül szerzett. Valami fölemelően lelkesítő és megható volt a törvényhatósági bizottságnak ez a bizalom nyilvánítása már csak azért is, mert erre előkészülve nem volt senki, sőt a tíz éves évfordulóról is vajmi kevesen tudtak. Mi és velünk együtt az a párt, melynek hallgatólag bár, de a szolgálatában állunk, egyáltalán nem lelkesülünk a főispáni intézményért, mert az a hatalom és az a befolyás, melyet ezen állás nyújt egyes embereknek, igen sokszor és számtalan esetben a legdurvább visszaélésekre, önkénykedésekre és erőszakosságokra vezetett s a közszabadság rovására a hatalom érdekeit mozdítva elő, az uralkodó pártnak tett kortes szolgálatokat a nékül, hogy eljárásáért valakinek felelősséggel tartozott volna. Kállay Albert főispán előtt azonban mint ellenzék is tisztelettel állunk meg s elismerjük, hogy tíz éves működésének tartama alatt feladatát becsületesen oldotta meg, a kezeibe letett hatalommal soha vissza nem élt, kötelességeit mindig melléktekintetek nélkül teljesítette s függetlenítve magát a pártérdekek nyomása alól, ritka tapintattal kerülte az egyenetlenségeket s igyekezett elejét venni tőle kitelhetőleg mindazoknak a kellemetlenségeknek, melyek a különböző pártok között ellenséges viszonyt teremtve, a közélet békés nyugalmának feldúlására vezettek volna. Ha a mi viszonyaink között egyáltalán lehet szó közéleti tevékenységről és közéleti harcokról, úgy azt is elmondhatjuk, hogy Kátay Albert főispán ezekben a harczokban a békéltető biró szerepét vitte s befolyását, hatalmát mindig akként gyakorolta, hogy azzal még a legyőzött fél elismerését is kiérdemelte. És ha ennek daczára is a tízéves főispánsága alatti időből vannak egyes kellemetlen emlékeink, azt mi nem írjuk káray Albertnek a rovására, mert számot vetve a viszonyokkal, az emberekkel és a felülről jövő befolyásokkal, könnyen meg tudjuk érteni, hogy bizonyos dolgokban és bizonyos kérdésekben nem járhatott el úgy és akként, amint az a közhajtásnak megfelelő lett volna. Ember volt ő is, akinek már állásából kifolyólag meg kellett hajolnia az úgynevezett „magasabb érdekek" előtt. És ez minket soha nem keserített el s nem akadályoz meg most sem abban, hogy tíz éves szolgálatának évfordulója alkalmából tiszteletünket előtte kifejezzük. Nyugalmat, békét és rendet teremtett Kállay Albert főispán a mi városunkban s tette ezt olyan módon, hogy egyetlen ellenséget sem szerzett magának. A törvényhatóság termében szigorú tárgyilagossággal vezette a tanácskozásokat s a régente szokásos féktelenkedéseknek útját vágva, megteremtette a tárgyalások parlamentáris rendszerét. Ott volt rendesen és mindenütt és mindig, a hol tenni, alkotni kellett s az újabb idők alkotásai közül nem egynek volt a kezdeményezője és a kivitelben elősegitője. Ajtaja, mikor köztünk tartózkodott, sohasem volt bezárva a hozzá fordulók előtt s az alárendelt tisztviselőkkel szemben tanúsított finom és udvarias bánásmódja csaknem példátlanul áll. Hogy ennyi jó tulajdonság és ily áldásos működés daczára sem tudott városunk fejlődése nagyobb lendületet venni az utóbbi tíz év alatt, annak okai egyebekben, különösen pedig a közigazgatás többi vezető faktorainak tétlenségében keresendők és abban a minden esetre sajnálatos körülményben, hogy a főispán — csak vendég a mi városunkban. Ha itt élne állandóan köztünk, ha érezné, tudná és látná folytonosan a mi bajainkat, nyomorúságainkat, úgy jobban megértené óhajtásainkat s akkor talán sok minden egész máskép lenne. így is tisztelettel állunk meg főispáni működése előtt s városunk közönsége nevében e helyen is üdvözöljük öt tiz éves szolgálatának évfordulóján ! Városi közgyűlés. — Január 13. — Törvényhatósági bizottságunk ma tartotta meg ez évben első rendes közgyűlését a bizottsági tagok nagy érdeklődése mellett s meglehetősen zajos lefolyással. A gyűlés egy igen szép aktussal vette kezdetét, a mennyiben a város polgármestere Kállay Albert főispánt abból az alkalomból kifolyólag, hogy most 10 esztendeje foglalta el városunkban a főispáni széket, a közgyűlés zajos tetszésnyilvánításai közt üdvözölte, mire a főispán meghatóban mondott köszönetet. Érdekesebb tárgya a további tanácskozásoknak csupán három volt, a városi birtok ügye, a székházi leszámolás és az ismétlő iskolák kérdése, amelyek fölött nagy vita fejlődött ki. A választások egészen simán és szokatlan módon folytak le s szavazás csupán a közigazgatási bizottsági tagokra történt, míg az igazoló választmány és számonkérőszék tagjait egyhangúlag választotta meg a közgyűlés, mivel a függetlenségi párt kisebbségének tudatában nem állított jelölteket. A gyűlés lefolyásáról az alábbi rövid tudósítást adjuk : Elnök főispán a gyűlést megnyitván, olvastatott a polgármester havi jelentése, melynek tudomásul vétele után Baksa polgármester állott fel s a következő beszéddel üdvözölte Kállay Albert főispánt: Tiz esztendeje annak, hogy Méltóságod városunk főispánjává legkegyelmesebben kineveztetett. Ezen tiz esztendő történetét városunkban oly alkotások, oly intézmények és oly eredmények hirdetik, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy Méltóságod segítő és támogató gondoskodása mindig őrt állatt mellettünk s a fejlődés és haladás utján vezérelt bennünket. A törvényhatóságunkat