Vásárhely és Vidéke, 1901. január-június (19. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

1901. január 8. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE. 1. szám. Mihály polgármester előtt a tisztviselők sze­mélyesen jelentek meg, kiknek élén Kmetykó József főjegyző mondott szép üdvözlő beszé­det, mire a polgármester válaszolt, biztosítva a tisztikart változhatatlan jóakaratáról s ki­tartó, szorgalmas és fáradhatatlan munkál­kodásra ösztönözte őket. A járásbíróság vezetőjénél, a főgimnázium igazgatójánál, az egyházak lelkészeinél szintén voltak tisztelgő küldöttségek s városunk országgyűlési kép­viselőjét, dr. E­n­d­r­e­y Gyulát is tömegesen keresték fel párthívei, hogy az évforduló alkalmából kifejezzék előtte szerencsekívána­­taikat. Hogy a fentebb említetteken kívül másoknak is volt bőven részük a boldog új­év kívánásokban, arról talán fölösleges is bő­vebben említést tennünk.­­ Az egyházi anyakönyvek az új év egész folyamán át az új­ templom mellett, S­z­e­r­e­m­­­e­i Sámuel lelkész hivatalában fognak vezettetni; a halotti jelentések s mindennemű anyakönyvi ügyek végett tehát a reformátusok nála jelentkezhetnek. — Ipari munkáselőadások. Vasárnap, folyó hó 6-án d. u. 2 órakor Farkas La­jos a hunmondákról, Dobosi Márton pe­dig a táplálkozásról tartanak előadásokat az iparegyletben. — A tél. Végre, épen ujesztendő nap­ján, megjött a tél is, csillogó, fehér hópi­­hékkel, melyek betakarták a földet, a ház­födeleket, egészen más kinézést kölcsönözve a természetnek. Ujesztendő reggelén még napfényes, derült időnk volt, csak valami metsző északi szél süvített végig utczáinkon, déltájon azonban hirtelen beborult az ég s amnó pelyhekben, mint millió piczike lepke, kezdett szállingózni a hó, mely másnap reg­gelre beborította egészen a földet. És a hó­val együtt megérkezett a hideg is, mely gyor­san magas fokra szökkent, hogy a jégsport hívei már is a korcsolyázásra gondolnak. — Népmozgalmi adatok a múlt évről. A városi anyakönyvvezetői hivatal kimuta­tása szerint a múlt évben városunkban szü­letési eset 1782, haláleset 1871 eset­ben fordult elő, vagyis a szaporodás egy év alatt 411. Házasságot kötött 525 pár. Ezen számadatokban természetesen a pusztai anya­­könyvvezetői hivatal bejegyzései nem foglal­tatnak benne, melyek a szaporodási arányt két­ségtelenül magasabbra emelik. A népmozgalmi adatokról egyébiránt lapunk jövő számá­ban részletes kimutatást hozunk, melyekből tiszta képet alkothat mindenki magának a népességi viszonyok alakulásáról. — A népszámlálás városunkban, Újév első napján vette kezdetét városunkban a népszámlálás, melyre az előkészületek már hetek óta folytak a város főjegyzői hivatalá­ban. A számlálást a belterületen 40, a kül­területen 30, összesen 70 népszámláló biztos végzi, kik munkájukkal tíz napon belül el­készülni tartoznak. A munkálatok egyéb ne­hézségeiről nem is szólva, csupán azt em­lítjük fel, hogy városunkban ezt különösen megnehezíti azon körülmény, hogy a város belterületén összesen 6149 házszám van, melyből az első kerületre esik 525, a má­sodikra 907, harmadikra 1052, negyedikre 487, ötödikre 795, hatodikra 960, hetedikre 717 és a nyolc­adikra 706. Azonkívül a tanyák között van 2835, a pusztán 1411 és Gorzsán 580 házszám, vagyis a város egész területén 10975 házszám, a­mennyi talán, a fővárost kivéve, az ország egyetlen városában sincsen. — Polgári iskolai tanerők áthelyezése. Múlt számunkban említettük volt S­z­­­á­v­­­li­tt­é Váradi Etelka kérelme kapcsán, hogy tervbe van véve illetékes helyen a helybeli polgári leányiskola tanerőinek más váro­sokba való áthelyezése. Mint aztán most megbízható helyről értesülünk, a dolog úgy áll, hogy általános áthelyezésekről szó sincs, azonban egy tanerőt, amennyiben fölös­leges a létszám, vagy a folyó tanévben, vagy a jövő tanév elején okvetlenül áthelyezni fognak, a többiek ellenben tovább is itt maradnak. — Gazdasági munkások és cselédek jutalmazása. Említettük már múlt alkalom­mal, hogy a földmivelésügyi miniszter E­r­­d­ő­s Mihály és Albert János mezőgaz­dasági munkásokat, továbbá Tóbiás Fe­­rencz és Sándor István mezőgazdasági cselédeket 100—100 korona jutalomban ré­szesítette, a­miért hosszabb ideig és hűség­gel szolgálták gazdájukat. A miniszter által utalványozott jutalomdíjakat tegnap este adta át szép, buzdító beszéd kíséretében Tho­­r­o­c­z­k­a­y báró főispán a megjutalmazott munkásoknak s az átadás helyéül a „Fekete Sas“ termét választotta, hol a helybeli füg­getlen szoczialisták épen bálát rendeztek. A főispánt a hely és az alkalom megválasztá­sában azon elv vezette, hogy a munkások közül minél többen lehessenek tanúi a hű­ség és szorgalom megjutalmazásának. — Halálozás. Gyászjelentést vettünk, mely városunk egyik érdemes polgárának, R­á­c­z Mihály törvényhatósági bizottsági tag­nak deczember hó 28-án, élete 6- ik évében történt elhunytét tudatja velünk. A boldo­gulnak temetése vasárnap délután történt nagy közönség fájó részvéte mellett. Halá­lát neje, testvérei és távolabbi rokonai gyá­szolják. — Béke poraira! — A dalárda Szilveszter estélye. A helybeli dalárda, mint ezt előre jeleztük is, hétfőn este hangversenynyel összekötött Szil­veszter-estélyt rendezett a gazdasági egye­sület helyiségében, mely minden tekintetben kitünően sikerült. A közönség a szó teljes értelmében zsúfolásig megtöltötte a termet s gyönyörködve hallgatta a dalárda szebbnél­­szebb énekszámait, melyek után felcsengett a tapsvihar, hogy minden számot megismé­telni kellett. Török Ida úrnő énekszámait szintén zajos tapssal és éljenzéssel jutal­mazta a közönség. Hangverseny után táncz­­vigalom következett, mely egészen a hajnali órákig tartott egy kis félbeszakítással. Éjfél­kor ugyanis a dalárda a „Hymnus“ elének­­lésével köszöntötte az új századot, melyet a közönség is a dalárdával együtt énekelt. Kellemetlen benyomást keltett s másnap élénk megbeszélés tárgyát képezte, hogy a közön­ség kisebbik része hangverseny után elment a gazdasági egyesület helyiségéből s a ka­szinóban folytatta a mulatságot. — Eljegyzés. Kokovai István hely­beli fiatal gazdálkodó deczember hó 29-én tartotta eljegyzését Bagaméri Erzsikével, Makón. — Esküvők. Tóth Imre fiatal gazdál­kodó f. hó 10 én tartja esküvőjét az uj­­templomban Kardos Juliskával, Kardos János gazdálkodó polgártársunk leányával. — Geigner Lipót kereskedő pedig f. hó 6-án esküszik hűséget Grosz Hermina kis­asszonynak. — Olvasóköri közgyűlés. A szentesi utczai olvasóegylet deczember 30-án tartotta meg alakuló közgyűlését a tagok szép érdeklődése mellett. A gyűlésen E­n­­d­r­e­y Gyula elnökölt, a­kit egyleti elnökül ismét egyhangú lelkesedéssel megválasztot­tak s alelnökül is az egylet eddigi buzgó al­­elnökét, N­a­g­y T­ó­t­h Józsefet választották meg. Jegyző lett: Kotor­mán István, pénztárnok : Szabó Sándor, gondnok : K­o­­v­á­c­s János, könyvtárnok : H­é­z­s­ő Sándor. Választmányi tagok lettek: Almási Lajos, Bényei István, Csókán Mihály, Deák János, Félix­ Lajos, Kelenfi János, Kis János, Korsós János, Kléman János, K­rizsán Sán­dor, Tóth Pál és Zsoldos István; póttagok: Gál Mihály és N. Varga Sándor. — Munkások nyugdíjintézete. A magyar­országi munkások rokkant- és nyugdíj­egyle­tének helybeli fiókja vasárnap, deczember 30 án tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnök lett Lévai Fülöp nyomdatulajdonos, alelnök K­ökrön József, pénztárnok B­al­­­o­s István fűszerkereskedő, ellenőrök Rem­­zse József és Rácz Lajos, jegyző Simon János. Választmányi tagok: Vetró Lajos Endre, Juhász Ferencz, Tüzes Gergely, Mak­­huli Mihály, Szilágyi Gyula alkapitány, Ku­­tas Sándor, Politzer Mór, Abai Ádám, Tóth Sámuel, Nagy Péter és Demeter Mihály. — Megfelebbezett árlejtés. A városi tanács, daczára a számvevőség véleménye­zésének, a város jövő évi papírszükségleté­­nek szállítási vállalatát Donna Döme fő­városi kereskedőre ruházta, aki a helybeli Gross­mann Benedek utóda czégnél mind­össze is 70 forinttal volt olcsóbb. A Gross­­mann elég, támaszkodva a belügyminiszter­nek azon korábban kiadott rendeletére, mely­ben a törvényhatóságoknak meghagyatott, hogy lehetőség szerint mindig a helyi ipart és kereskedelmet támogassák, a tanácsi dön­tés ellen felebbezést adott be. — Olvasóköri közgyűlés. A VIII ik ol­vasó és társalgó népkör f. hó 6-án délután 3 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését, melyre a tagokat e helyen is meghívja­ az elnökség.­­ A szerházi olvasó­­egylet pedig f. hó 13-án délelőtt 11 óra­kor tartja meg évi rendes közgyűlését Szap­panos Ferencz tanyáján levő egyleti helyi­ségében, melyre az egylet tagjait e helyen is meghívja az egylet választmánya. — Iparosok tánczvigalma. A helybeli csizmadia iparos ifjúság f. hó 27-én, vasár­nap, a „Fekete Sas“ nagytermében, könyv­tára javára, szabad boritallal egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a be­­lépti­ dij: férfiaknak 2 kor. 40 fillér, nőknek 1 kor. 20 fillér. Kezdete este 7 órakor.­­ A börtönbe vezető után. M­i­h­á­l­y László mindössze is még csak 16 éves, de azért 2 hónapig már ült a fogházban lopás vétsége miatt. Ahelyett azonban, hogy ott megjavult volna, még inkább a rész útra tévedett. A napokban ugyanis a „Zóna“ ká­véházból edényeket, Molnár Antaltól egy vashorgot, Kun Miksa vendéglőstől egy puly­kát lopott, Faragó Lajos kovácsmesternek pedig világos nappal és az utczán kapta le a fejéről drága sapkáját és azzal elszaladod. A lopott tárgyakat természetesen eladta s a pénzt is még melegében elverte. Feljelentés tétetvén ellene, a rendőrség a rész útra tért fiút elfogta és átkisértette a bírósághoz. Tolvaj borbély. Hoffenbein Ádám borbélysegéd a napokban elment borotválni a VI-ik kerület Róka utcza 24. számú ház­hoz s­olt egy pár perczig magára marad­ván a szobában, az asztalon levő gyűrűk közül a Puskás Ilona kárára egyet el­tol­­­vajtott. A háziak azonban tettét csakhamar észrevevén, feljelentést tettek ellene a rend­őrségnél, mely a szurkos kezű borbélyt el­fogta s beismerő vallomása után a bíróság­hoz kísértette. — Nyilvános számadás és köszönetnyil­vánitás. Az újvárosi olvasókör f. hó 2- án tartott tánczmulatságának összes bevétele volt a felüfizetésekkel együtt 236 kor. 68 fillér, kiadása 158 kor. 46 fillér. Felülfizetni szíveskedtek: Baranyi Ferencz, Makó Fe­rencz, Barta Sándor, Toffler Márton, T. P. A , Fejes Bálint, Vig Juliánna 1­1 koronát, Vajnai Lajos 10 fillért, Török Bálint 40 fil­lért, Mucsi Bálint 50 fillért, Hegedűs Károly 40 fillért. Úgy a felülfizetőknek, mint a bá­lon megjelent vendégeknek hálás köszönetet mond: a rendezőség, irodalom, művészet. Vörösmarty Mihály születésének száza­dos évfordulóját nagy kegyelettel üli meg a nemzet. Sokban olyan ez az ünnep, mint egy nagy temetés. Mintha Vörösmarty vég­­tisztességtételére még egyszer felvonulnának párduczos Árpád és a futó Zalán, Cserha­lom hőse s a két szomszédvár gyűlölködő népe. Megjelennének fenséges jámbusaik köntösében a Hunyadiak és Mátyás király, s eljönne a szende szép Ilonka, hogy egy könyet ejtsen a költő sirkantjára. És nyo­mába Zolna, Enrikő s a többi fátyolos, ren­­geteg szüzek. A magyar költészet sokkal, nagyon sokkal tartozik Vörösmartynak, töb­bel, mintsem, hogy ez ünnepélyekkel leró­­hatná tartozását. Hatása kitörölhetetlen nyel­vünk fejlődéséből, a késő korok munkái is, — bár talán csak kevesen fogják tudni — az ő vállain állanak, de költői munkái elavul­tak, Vörösmartyt iskolai classikussá tették a pián férfiak, s munkáit ma már alig olvassa a nagy közönség. A honszerzés nagy eposza mostan még egyszer kézről-kézre jár, egy

Next