Vásárhely és Vidéke, 1909. július-december (27. évfolyam, 146-298. szám)
1909-07-01 / 146. szám
1909 július 1. VÁSÁRHELY és VIDÉKE 146. szám. Kombinácziók a jövőre. Politikai körökben számos kombináczió merül föl, hogy mi fog történni a Lukács-féle ajánlatnak a függetlenségi párt részéről történt elutasítása után ? Különösen két kombináczió az, amelyet lehetségesnek tartanak. Az egyik az, hogy őszig minden a mostani állapotban marad, vagyis az ügyvivő kormány, politikai felelősség nélkül viszi tovább az ügyeket. A másik pedig az, hogy Lukács László, estleg más valaki ideiglenes kormányt alakít és a végleges megoldás szintén őszre marad. Azt, hogy ez a kormány új választásokat rendelne el, nem tartják valószínűnek. A legközelebbi napokban eldől, melyik válik be a kombinácziókból. Az intéző-biztottság ülése. A függetlenségi- és 48 as pártnak intéző-bizottsága tegnap délelőtt 11 órakor Kossuth Ferencz elnöklésével ülést tartott, amelyen az intézőbizottságnak csaknem valamennyi tagja megjelent. Az ülés megnyitása után Kossuth Ferencz pártvezér ismertette az intéző bizottsággal Lukács Lászlónak, mint homo regiusnak a válságból való kibontakozásra tett előterjesztését, mire az intézőbizottság egyhangúlag abban állapodott meg, hogy a függetlenségi párt értekezlete elé olyan javaslatot terjeszt, amely szerint a függetlenségi párt Lukács László ajánlatát további tárgyalás alapjául alkalmasnak nem tartja. Valamennyi felszólaló ezt a felfogást vallotta, úgy, hogy e tekintetben semmiféle nézeteltérés nem volt. Kossuth Ferencz pártelnök az intéző bizottság határozatát délután fél 2 órakor tudatta Lukács homoregiusszal. A függetlenségi párt válasza: Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter, mint a függetlenségi párt elnöke, a király iránti hódolatból illendőnek tartotta, hogy Lukács László volt pénzügyminiszternek, mint homo regiusnak propozíczióira vonatkozólag, a függetlenségi párt értekezletén hozandó határozatot személyesen nyújtsa át a homo regiusnak írásban. Ezt az elhatározását közölte is Lukács Lászlóval, aki azonban, tekintettel arra, hogy Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter lépcsőket nem járhat, Lukács László házában pedig lift nincsen, holnap fogja e végből Kossuth Ferenczet a kereskedelmi minisztériumban fölkeresni, ráérünk. Mindenesetre hangoztatni kívánjuk azonban már most, hogy ennek a ténynek megállapítása nélkül a tanácsnak, — melynek ezen ülésén sem a polgármester, sem a főügyész nem volt jelen — nem állott jogában a társulatot az árkok haladéktalan betömésére utasítani, még ha a szabályrendeletnek dr. Gonda József által idézett 73. §-át tekintjük is, mely csak az okozott károk felelősségéről szól, mivel a szabályrendelet egy másik pontja a meghatározott távolságban határozottan megengedi az útvonaltól megállapított távolságban az árkok készítését. Ami pedig a tanácsnok úrnak azon aláhúzott állítását illeti, hogy a jelen esetben nem a tulajdonjog a lényeges, hanem az árok közveszélyes volta és hogy a helyszínelést végző bizottság öntudatosan járt el a dologban, ezeket egyszerűen tudomásul vesszük, mint olyan nyilatkozatokat, melyek a mi álláspontunk igazsága és részlehajlatlansága mellett bizonyítanak. Mert ha az ármentesítő társulat által készített árok csakugyan közveszélyes, akkor ugyancsak közveszélyes az ugyanazon út mellett készült másik árok is, mely sokkalta hosszabb és az utat mindkét oldalon határolja, de arra nem terjedett ki a helyszínelést végző és „öntudatosan“ eljáró bizottság figyelme, holott a közérdek és az osztó igazság így hozta volna magával. Szerintünk és a mi felfogásunk szerint az ilyen hivatalos ténykedés nem öntudatos, hanem a mint már írtuk is, felületes, sőt többet mondunk, célzatos eljárás, melyet annál inkább elítélnünk kell, mert a beadott jelentés magát a városi tanácsot is félrevezette. A dologról most bővebben szólani nem akarunk, mivel megvárjuk a további hivatalos eljárás eredményét. Mindössze is csak annyit akarunk még megjegyezni, hogy Gonda József dr. tanácsnok úr az egész világon a legkevésbbé illetékes megállapítani azt, hogy mi tartozik a mi lapunk hasábjaira és mi nem, valamint hogy felszólalásunkat sem minősítheti „hangulatkeltésnek“, mikor tudja, hogy erre nekünk szükségünk nincsen akkor, mikor az igazságot szolgáljuk a „Vásárhelyi Reggeli Újság” azon valótlan és túlzott állításaival szemben, hogy — a társulat az út közepébe ásatott árkot. Mi nem védjük az ármentesítő társulatot, mert nincsen miért védenünk, de keressük az igazságot és azt meg is fogjuk találni minden csürés csavarással szemben. Politikai álláspontunk mellett elsőrangú főfeladatunknak ismerjük Vásárhely város érdekeinek szolgálatát, mindig és mindenkor arra törekedvén, hogy ennek a hatalmas arányokban fejlődő nagy magyar empóriumnak az előrehaladását, a felvirágozását, erkölcsi és anyagi téren való boldogulását előmozdítsuk s kulturailag, közgazdaságilag oly magas színvonalra emeljük, hogy méltóan foglalhasson helyet az ország legelső és legnagyobb vidéki városainak sorában. Arra fogunk törekedni és azon leszünk, hogy mint újság, mindig hű és igaz tükrét adjuk a napi eseményeknek, megmaradva a tisztességes sajtó színvonalán. A „Vásárhely és Vidéke” már a délutáni órákban megjelenik, híradás dolgában talies 12 órával előzve meg az ös-szeg fővárosi és vidéki lapokat és jövőre gondunk lesz reá, hogy előfizetőink és olvasóközönségünk már délután 5 órakor kézhez kapják lapunkat. Bizalommal, tisztelettel és szeretettel kérjük ezek alapján Vásárhely város közönségének nagyrabecsült pártfogását, melyet továbbra is kiérdemelni igyekszünk. A szerkesztőség. * A csárpatelki árkolás. Egy hivatalos helyszíni vizsgálatról. — június 30. Közöltük lapunk múlt számában dr. Gonda József városi tanácsnoknak sorait, melyekben, mint a helyszínelést végző bizottság elnöke, védekezik azon korábbi állításunk ellen, hogy a csárpatelki út mellett készített társulati árkolásnál felületesen jártak volna el. Nem szándékozunk ez alkalommal magát a tényállást újból tárgyalni, mert hiszen mint a tanácsnok úr is mondja, a hatósági eljárás annak kiderítése végett, hogy a saját területén, vagy idegen területen árkoltatott-e az ármentesítő társulat, még folyamatban van s így a tanulságok levonására későbben, az újabb helyszíni tárgyalás megtartása után is Előfizetési felhívás a „Vásárhely és Vidéke“ új évnegyedére. — június 30. A holnapi napon a „Vásárhely és Vidéke“ fennállása XXVII. évfolyamának új negyedébe lép. Felmentve érezzük magunkat attól, hogy ez alkalommal programot adjunk magunkról és az általunk szolgált politikai és közéleti irányról. Azt hisszük, hogy szinte fölösleges hangoztatnunk, hogy a jövőben is a függetlenségi és 48 as elveknek leszünk a hirdetői, küzdve hazánk teljes állami önállóságáért, függetlenségéért, gondosan óvakodva azonban oly féktelenségektől, melyek siker helyett csak izgalmakat szülhetnek és romlást hozhatnak a nemzetre. A „Vásárhely és Vidéke“ politikai napilapnak, a helybeli függetlenségi és 48 as párt orgánumának előfizetési díja: helyben házhoz hordva egész évre 8 korona, félévre 4 korona, negyedévre 2 korona , vidékre postán küldve egész évre 14 korona, félévre 7 korona, negyedévre 3 korona 50 fillér. Az előfizetések mielőbbi megújítását tisztelettel kérve, tudatjuk, hogy helybeli előfizetőnk nyugtáit a lapkihordók a napokban fogják kézbesíteni, vidéki előfizetőinknek pedig a postautalvány szíves használatát ajánljuk. A „Vásárhely és Vidéke“ kiadóhivatala. ÚJDONSÁGOK. — junius 30. — Személyi hírek. Endrey Gyula dr. országgyűlési képviselő a mai napon Buziásfürdőre utazott megrongált egészségének helyreállítása czéljából. — Ferenczy Gyula dr. és Kiss Károly tanárok, az érettségi vizsgálat biztosai tegnap utaztak el városunkból. — Juhász Mihály kir. tan., polgármester holnap hivatalos ügyben Szentesre utazik. — Vasúti gyűlés. A szentes vásárhelyi vasút igazgatósága holnap, csütörtökön délelőtt Szentesen ülést tart, melyen városunk képviseletében a polgármester vesz részt. — Délutáni hivatalos munkaszünet. Holnap, július elsején a városházánál megkezdődnek a szokásos délutáni munkaszünetek. Az igtatóban, a rendőrségen és a fogyasztási adóhivatalnál 2 órától 5 óráig inspekciósak lesznek. A délutáni munkaszünet szeptemberig tart. — Tíz éves találkozó. Ismét egy tiz éves találkozó zajlott le városunkban. Tegnap az 1899-ik évben érettségizettek találkoztak a „Sas“ előtt s onnan a főgimnázium igazgatójához vonultak tisztelegni, aki szívesen fogadta régi tanítványait. Délután Mónus János ügyvéd vendégszerető házában időzött a társaság, hol olyan ozsonát kapott, hogy ebédnek is beillett volna. Miután a népkertben is üdültek egy darabig, a fényképészhez mentek. Este vacsora volt a Tiszában, melyen jelen voltak: Halmi János, Oláh Imre, Demeter István tanárok, Annau József gőzmalomtulajdonos és földbirtokos Nagybecskerekről, Ember Béla gyógyszerész, Kikirics János állami anyakönyvezető Zentáról, Horemusz István mérnök Komáromból, Vekerdy Béla főgimnáziumi tanár, Kun Ede gyári tisztviselő Budapestről, Baloghi Mihály gyógyszerész Budapestről, dr. Sándor Jenő ügyvéd, Mónus János ügyvéd, Czukor Bálint ügyvéd, Reisz Menyhért termény- és gabonakereskedő Kunszentmiklósról, Kovács Jenő végzett gazda, Kádár Dániel lelkész Klopédiáról, dr. Bauer Lajos orvos Budapestről, dr. Vargha Károly ügyvédjelölt és végül Endrey Elemér, az országos meteorológiai és földmágnességi intézet asszistense Gyalláról. — Szabadságon. Dr. Fáry Béla kerületi orvos julius harmadikától kezdődőleg három heti szabadságra megy. — Szabadságidő meghossabbitás. Dr. Friedländer Pál kerületi orvos arra kéri a tanácsot, hogy szabadságát három héttel hosszabitsa meg. — A szanatórium egyesület gyűlése. Tegnap a szanatórium egyesület vezető bizottsága dr. Fáry Béla kerületi orvos elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen a helyszíni szemlére kiküldöttek bejelentették, hogy a szanatórium épületének építése annyira előre haladt, hogy megkezdhető a belső berendezkedés is. A belső berendezkedés tárgyában a gyűlés dr. Weisz Adolf orvost bízta meg. — Kitüntetett tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kádár Lajos vásárhely-kutasi állami tanítónak az „Országos Gazda Szövetség“ érdekében kifejtett kiváló munkásságáért teljes elismerését és köszönetét fejezte ki. Gratulálunk a földünket ért miniszteri kitüntetéshez. — Az érettségi vizsgálatok eredménye. Hétfőn délben véget érvén városunk főgimnáziumában az érettségi vizsgálatok, még aznap este kihirdették azoknak eredményét, mely a legnagyobb mértékben megnyugtató, amennyiben a vizsgálatok aránylag elég jól sikerültek. Vizsgálatra állott ugyanis összesen 41 ifjú, akik közül jelesen érettek: Körösi Sándor, Matók Sándor, Mérai János, Molnár János és Rostás Ferencz; jól érettek: Ajtai Viktor, Bay József, Buka Sándor, Futó Ernő, Imre Kálmán, Ivánka Zoltán, László Imre, Csótő Nagy István, Orbán Ferencz, Szabó János és Szőke József; egyszerűen érettek: Aszód Jenő, Balogh Sándor, BibóLajos, Csathó Béla, Császár Péter, Endrey Béla, Epstein József, Földházi Pál, Heller István, Horváth Sándor, Katona Lajos, Kovács Dezső, Németh Sándor, Olasz János, Pánczél István, Pánczél Jenő, Prehoffer István, Temesváry Sándor, Vörös Lajos és Weisz Imre. Egész évre visszautasíttatott kettő, az ősz folyamán tartandó javító-vizsgálatra utasíttatott három. Az eredmény kihirdetésének estéjén a vizsgálatot tett ifjak barátságos társaslakomát rendeztek a „Tisza”-szálloda kerthelyiségében, melyen a tanárokon kivül a vizsgálóbiztosok is megjelentek s ahol több sikerült pohárköszöntő hangzott el. — Eny úrnő elhunyta. Lesújtó, városunk egész társadalmában mély részvétet keltő csapás érte dr. Imre József egyetemi tanárt és dr. Imre Lajos főgimnáziumi igazgatót, vala-