Vásárhelyi Ellenzék, 1904. május (1. évfolyam, 48-72. szám)

1904-05-15 / 60. szám

I. évfolyam 60. szám. Hódmező-Vásárhely, 1904. vasárnap május 15. 1 krajcár (2 fillér). VÁSÁRHELYI ELŐFIZETÉSI ÁR : helyben házhoz hordva félévre 3, negyedévre 1*50 kor. Vidéken postán küldve félévre 6, negyedévre 3*5 kor. FÜGGETLEN NAPILAP Főszerkesztő . Felelős szerkesztő : Dr. GONDA JÓZSEF ESPERSIT JÁNOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy utca 12. megjelenik minden nap, fontos alkalommal hétfőn is Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel. Közgyűlés, 1904 május 14. Nem is gondolta volna senki, hogy a mai közgyűlésen a polgármesterj elentés felolvasására jóval 10 óra után kerül a sor és hogy addig még politikai húrokat is feszegetnek. És mindezt az okozta, hogy a főispán , vasutasok sztrájkját szóba hozta is azt akarta kifejezésre juttatni , jegyzőkönyvben, hogy a kormány , helyzet magaslatán állott a rendavatás helyreállítása alkalmával s hogy ezt ismerje el a közgyűlés . pártpolitikai szempontokat félreéve A közgyűlés megnyitása után Luács főispán hivatalosan is bejelentette Jókai Mór elhalálozását. Nagou szépen jellemezte a nagy költő mradandó, örökéletű érdemeit. Bejlentette a közgyűlésnek azt is, hogy város milyen módon vett részt a ókai gyászban és indítványozza, egy emléke örökíttessék meg a Jgyzőkönyvben. A közgyűlés ehhez egyhangúlag hzzájárult. Ezután vázolta a főispán azt az iszágos csapást, amelyet a vasuis sztrájk az államra hozott. Ő is lismeri, hogy lehetnek a vasutasoknak panaszaik, de ez még nem atalmazza fel őket arra, hogy válságos anarchikus állapotokat renezzenek, a melyek az ország nemzetközi hitelét és tekintélyét csortják s az államot könnyen végzes helyzetbe sodorhatták volna s következő indítványt terjesztette elő: Mondja ki a törvényhatósági bisttság, hogy a vasúti sztrájkot, mely az államban anarchikus állaotokat teremtett, elítéli és elismeri közgyűlés, hogy a kormány and helyreállítása körül feladata javaslatán állva, kötelességét jól éljesítette. Elsőnek Kovács József, a függettségi párt elnöke szólalt fel, aki nvvel-lélekkel csatlakozik az intványhoz, mert szerinte, az mégis éptelenség, hogy egyre másra fizessemeléseket rendezzenek és hogy sért a vasutasok abbahagyják kölességeik teljesítését. Éppen azért Kossuth Ferenchez a sztrájk napiban egy 5 korona 80 filléres sürinyt küldött, amelyben azt kérte, így a Függetlenségi párt csináljon mdet a vasutasok között, mert mi az akkor, ha majd az adófizetők strájkolnak ? Endrey Gyula : alaki és elvi szemntből nem járulhat hozzá a főpán által előterjesztett indítvány fogadásához, mert indítványokat szervezeti szabályrendelet értelében 24 órával a közgyűlés előtt il beterjeszteni és a rendelkezés és a főispán sem kivétel. De egyébként is tiltakozik, hogy a közgyűlés a kormánynak bizalmat szavazzon, mert éppen a kormány rövidlátósága volt okozója annak, hogy a sztrájk kitört. Addig, míg olyan egyénekre van bízva a vasutasok sorsa, mint Ludvigh Gyula elnökigazgató, aki valóságos fejedelmi elszigeteltségben él és a panaszos vasutasokat meg sem hallgatja, nem lehet rend. Lukács főispán kijelenti, hogy tőle távol állott bármiféle indítványt becsempészni, ő csak azt cselekedte, amit az ország 63 vármegyéjében megtesznek a főispánok, hogy az egyik közgyűléstől a másikig történt fontosabb és országraszóló eseményeket bejelentik és azt előre kijelentette, hogy az érzelmi momentum kidomborításában távol áll a politikai pártszempontoktól és a bizantinizmustól. Bauer Gyula köszönettel veszi a főispán indítványát és igazán mulasztás történt volna, ha ez be nem adatik. Majd Endreyvel polemizál, hogy azok a dolgok, amiket Ludvighról állított, nagyon jó ellenzéki szólamok, de ha a külső cafrangokat leszakítjuk róla, kitűnne, hogy nem egyéb mint a valótlanságok tömege. Endrey Gyula személyes kérdésben visszautasítja és közönséges rágalmazásnak nyilvánítja Bauer Gyula azon kijelentését, hogy ő valótlanságokat állított. Bauer Gyula kijelenti, hogy Endrey Gyula személyétől távolállóan tette kijelentését, azt szó szerint ismétli és fentartja. Kovács József újra a sztrájk ellen szólal fel és azt szeretné, hogy a mostanában gyakran ismétlődő sztrájkok ellen feliratban kérné a közgyűlés a törvényhozást, megfelelő törvény alkotására. A folytonos fizetésemeléseknek sem barátja. Éppen most a községi jegyzők fizetésrendezése van soron, de ő meg van győződve arról, hogy a jelenlegi jegyzők kilencven százaléka megtartaná állását, ha mindjárt egy krajcár fizetést sem adnának is nekik, mert úgy fejik a közönséget, ahogy csak lehet. Elfogadja az indítványt. Ezután a főispán a gyorsírói jegyzetek alapján elsimítja az Endrey-Bauer-féle incidenst s indítványát két részletben bocsátja döntés alá: az első részt, hogy a közgyűlés a vasúti sztrájkot elítéli, egyhangúlag fogadta el a törvényhatóság ; a második rész, a kormány kötelességteljesítésének elismerése a szavazás alá került s a közgyűlés 73 szóval 61 ellen elismerte, hogy a kormány a sztrájk alkalmával kötelességét teljesítette s hivatása magaslatán állott. Ezután került a sor a polgármester április havi jelentésének felolvasására, melyet a közgyűlés tudomásul vett. Interpelláció, indítvány, törvény kihirdetés soron lévén, a közgyűlés feliratilag pártolja Kolozsvár városának feliratát, amelyben a kisajátítási törvény módosítását kéri. Egy segéd adótiszti állás betöltésére került a sor. A visszavonult kijelölő bizottság a három pályázót a következő sorrendben jelölte: Kiss Adolf, Kun Ede, Kristó Máté. Miután a főispán kijelentette, hogy a viharos felkiáltásokból a többséget kivenni nem tudja, elrendelte a titkos szavazást, melynek eredménye az lett, hogy Kristó Máté 41 szavazattal, Kis Adolf 38 és Kun Ede 2 szavazatával szemben segéd-adótisztté megválasztatott. A módosított bér- és társaskocsi szabályrendeletet egyhangúlag fogadta el a közgyűlés, bár a minden lében kanál újvárosi néptanító városatya részletes tárgyalást kívánt. A főispán meg is kérdezte minden paragrafusnál, hogy kinek van ellene kifogása s miután kisült, hogy senkinek sincs, maga a függetlenségi párt hurrogta le a kellemetlenkedő városatyát az időlopásért. A gyámpénztárnak 1903. évi zárszámadását terjesztette be a tanács, mely szerint a gyámpénztári fedezet: 1.334,106 K 15 f a kiskorúak és gondnokoltak követeléseinek összege : . . . 1.200,396 K 51 f tartalék alap 133,709 K 64 f A számadás tudomásul vétetvén, felterjesztetik a minisztériumba. A közkórház jövő évi költségvetését is elfogadták. A költségvetésben az élelmezésre felvett 6000 korona 7000 koronára felemeltetik, mert a betegforgalom emelkedett s az élelmiszerek is megdrágultak. Az ágy és ruhaneműekre felvett 500 korona is felemeltetik 1500 koronára, az előre nem látható kiadások 600 koronáról 720 koronára. Fedezet van 11.540 K. Szükséglet 31.053 „ Hiány: 19.513 K. mit az 1 K. 84 fillérben megállapított napi ápolási dijakból fedeznek. Az Erzsébet szemkórház jövő évi költségvetését is egyhangúlag fogadták el. A költségvetésben felvett 8600 korona élelmezési költség 11 koronára felemeltetett, mert a kórház 15 betegágygyal szaporíttatott. Az előre nem látható kiadások 800 koronáról 870 koronára emeltettek fel. Fedezet van 2.070 K. Szükséglet 29.175 „ Hiány: 27.105 K. mely összeget az 1 K. 86 fillérben megállapított napi ápolási dijakból fedeznek. A Debrecenben múlt évben tartott polgármesteri értekezlet javaslatait részben elfogadta, részben napirendre tért felettük a közgyűlés. A belterületi vásártéri makadámút javítására 9000 korona összeget a közgyűlés megszavazta. Endrey Gyula a külterületi makadámút helyrehozását is kívánja, mert az botrányos állapotban van. A polgármester kijelentette, hogy a szegedi makadámutat már javítják is és azt azért nem hozták a közgyűlés elé, mert az átadóköltségvetésben meg van a fedezet szavazva. Orovecz János a gőzhenger beszerzését kívánja. Juhász Mihály polgármester kijelenti, hogy a gőzhenger beszerzését még azért nem javasolhatta a tanács, mert nincs reá fedezet. A makadámutak romlását különben az idézi elő, mert a közönség az utat nem kíméli, mindig egy nyomon járnak a kocsik és keskeny talpú kocsikat használnak. A mérnökség azonban el fogja enyésztetni szakavatott intézkedésekkel a hiányokat. Ebben a vitában igen sokan vettek részt. Anszfeld Sándor a Taussig és Kiinger céggel fennállott szerződésre kiváncsi, mire a polgármester kijelenti, hogy a céget a város perli. Bauer Gyula a makadámutak tanulmányozását ajánlja figyelmébe a tanácsnak és mérnökségnek. Borsos József, Kovács József, Vékony József, Endrey Gyula, Bauer Gyula felszólalásai után a tanács javaslata elfogadtatott. A Bocskay utca kikövezését Bauer Gyula felszólalása után a közgyűlés a jövő évre halasztotta. A tejszövetkezet szennyvizeinek ügyét a tanács javaslatára, Vékony József és Papp József hozzászólása után a rendőrséghez, mint elsőfokú közegészségügyi hatósághoz utasította a közgyűlés. Az újvárosi lelkész failletményét három ötről négy övre emelte fel a közgyűlés. A színkör használati díjának megállapítását, a meghatározott 100 korona díj eltörlése mellett, a tanácsra bízta a közgyűlés. Az idő előrehaladottsága miatt az elnöklő főispán a közgyűlés folytatását délután 2 órára tűzte ki.