Vásárhelyi Hiradó, 1902. május (3. évfolyam, 52-78. szám)
1902-05-01 / 52. szám
252. szám. VÁSÁRHELYI KIRÁLO. 1902. május 1. János földeáki tanító ült az előadói asztalhoz és a földeáki „Eötvös-iskola“ alapításáról és két éves történetéről, az elért eredményekről élvezetes fölolvasást tartott, melyet sok tapssal háláltak meg a kortársak. A programm szerint Zimkó Péter földeáki tanító gyakorlati tanítása következett ezután „A tárgyi mellékmondatok és idézett mondatokéról, amelynek nyomán érdekes didaktikai vita fejlődött, amelyben több tanító vett részt. Matolcsy Ilona, a csanádmegyei óvónő-egyesület elnöknője volt most soron. Érdekes és nagykészültségre valló felolvasásban értekezett arról, hogy „Mi által biztosítható az összhangzó nevelés a kisdedóvodában és a népiskolában?“ A felolvasást a jelenvoltak zajosan megéljenezték s az éljenzés csillapultával Várkövy Kálmán földeáki tanító jutott szóhoz és „A Slöjd fejlesztéséről“ tartott figyelemreméltó előadást, melyért neki is bőven kijutott a hálás kartársak éljenéből és tapsából. Az előadók sorát Proschka Gusztáv makói tanító zárta be, ki „A jellem neveléséről” tartott ügyes, tetszetős szabad előadást. Az elnök a központi választmány által átutalt és részint az egylet beléletére, részint tanügyi kérdésekre vonatkozó ügyeket mutatott be ezután, melyeket a közgyűlés tudomásul vett. Elhatározták végül, hogy az őszi közgyűlést Makón tartják meg és a gyűlés határidejének kitűzésével az elnököt bízzák meg. Ezzel a közgyűlés, melynek fényét Návay Lajos dr. alispánnak és Groó Vilmos kir. tanácsos, tanfelügyelőnek jelenléte is emelte, déli 12 órakor lelkes hangulatban ért véget. Gyűlés után bankét következett, melyen kitűnő hangulatban a késő délutáni órákig együtt maradtak a tanítók. Kinevezés. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a király az igazságügyminiszter előterjesztésére Halász Antal makói aljárásbírót járásbíróvá nevezte ki és a módosi járásbíróság vezetésével bízta meg. A kinevezés a helybeli úri társaságnak egyik legnépszerűbb és legrokonszenvesebb tagját szólítja el körünkből. Házasság. Fényes esküvő folyt le a napokban Nagylakon. Nagyborosnyói Kónya Elemér háromszékmegyei földbirtokos vezette oltárhoz Gaál Szucsik Vilma kisaszszonyt, özv. csik-kászoni Gaál Endréna nagyműveltségű, nevelt leányát. Kántorválasztás Battonyán. A battonyai kerületi izraelita hitközség a megüresedett kántori állásra 46 pályázó közül egyhangúlag Rosenwatter Henrik tolnatamási kántort választotta meg. Hamis bankó. A makói kir. adóhivatalból a múlt hónapban egy hamis tizes bankó folyt be a központi állampénztárba. Az állampénztár leküldte a hamisított papírpénzt a szegedi kir. ügyészségnek, ez pedig a makói kir. járásbíróságnak adta ki azzal az utasítással, hogy az ismeretlen pénzcsináló kiderítése érdekében indítson nyomozatot. Javítják az aszfaltot. A hazai aszfalt részvénytársaság munkásai egy hét óta főzik már az aszfaltot a szegedi utczán és javítják vele a megyei közutat. A társaság tudvalevőleg húsz esztendőre szavatolt az utókarban tartásáért és így időnkint pótolnia kell a fogyatkozásait. A mostani javítási munkálatok eltartanak még vagy két hétig. Megcsípték Szknka Julisnak a lakását és zárt ládából elloptak 80 korona értékű fehérneműt. A károsult útbaigazítására a rendőrség fülönfogta Nacsa Ágnest, aki el is ismerte, hogy ő lopta el a ruhaneműeket, de mentségül azt hozta fel, hogy nem zárt ládából emelte ki őket, hanem az udvarról, miközben a kötélre aggatva száradtak. A védelem aligha menti meg az eltévedt asszonyt a bűn büntetésétől, mert sok ellene a terhelő bizonyíték, óriási mérvű csalás Vásárhelyen. — A czitrom módjára kifacsart gazda. — — április 30. Óriási mérvű csalásról hullt le a lepel ma a hódmezővásárhelyi rendőrség előtt. A súlyos vád szerint nem kevesebb összeg, mint húszezer korona forog szóban a maga nemében páratlanul álló bűntettben. Az áldozat egy hódmezővásárhelyi gazdaember Égető Sámuel, Szivárványutcza 20. sz. a. lakos; a bűncselekmény főhőse Bánfi Jánosné, Lakatos Erzsébet czigányasszony, ki a VI. kerület Görbeutcza 89. számú házban lakik s kit, mint bűbájosság hírében álló czigánynőt ismerik Kistelektől—Orosházáig és Szentestől — Makóig. Lakatos Erzsébet sok dolgot adott már a bíróságnak, de mindig talált egy kis egérutat, melyen át a bajból kigázolt Évek óta valóságos tojás-tánczet lett a büntető törvénykönyv paragrafusai közül. Többször állt is csalárd szemfényvesztés miatt a bíróság előtt, de ilyen óriási rekordot még, mint ez alkalommal, sem ő, sem az egész vajdaság egyetlen tagja sem ért el. Négy esztendő óta szipolyozza már a könnyen hivő Égető Sámuelt, aki ezidő alatt teljesen tönkre ment vagyonilag, 28 holdnyi birtokát s házát 20 ezer koronával terhelte meg lassanként csak azért, hogy a Bánfi Jánosné által ígért két kocsi pénzt megkaphassa és hogy a bőszült »táltos« családjával együtt fel ne négyelje. A maga nemében páratlanul álló szenzácziós eset históriája és részletei a következők : Az 1897-ik év folyamán egy czigányasszony, név szerint Ferkovics Mária jelent meg Égető Sánuelnek a kutasi útfélen a körtöltés mellett levő tanyáján. Fontoskodva hajolt a tanya körül foglalatoskodó gazdához fülébe súgva : — Hej gazdáram, nem jó sorban járok én. Rossz újságot kell mondanom; a maga lovai betegek, eldöglenek, mert rontás van az istálóban! Megijedt erre a hiszékeny gazda s tétován állt a sóhajtozó ravasz asszony előtt, ki is csakhamar vigaszt is nyújtott a keserűség mellé, mondván : — Ne búsuljon gazdáram, maga jó ember, én meggyógyítom a lovakat. Erre valami hókusz-pókuszt csinált a lovak körül s kijelentette, hogy a lovak meggyógyultak. A gyógyítás díjában 27 forint készpénzt, 2 zsák árpát és 2 véka búzát kapott Ferkovics Mária. Hogy pedig a rontás vissza ne térhessen az istálóba, azt mondta a czigányasszony hogy négy darab tízest kell elégetni. Ezt ő meg is tette kivitt a zsebéből négy darab tizes bankót s azt előttük elégette, természetesen csak látszólag s azután Égetővel fizettette meg ezt az összeget is. Ferkovics Mária mindössze kétszer járt Égetőéknél, harmadszor már Bánfi Jánosné látogatott el a tanyára. — Nem jó sorban járt itt a Mari, — de én jóra hozok mindent, gazdasághoz segítem magukat. Ekkor már az egész családhoz beszélt a czigányasszony, Égetőhöz, feleségéhez Szűcs Erzsébethez és a két fiúhoz. Lakatos Erzsébet azután elhitette a családdal, hogy iszonyú mennyiségű pénzt hozat a táltos lóval a czigányok klastromából, hol a czigányoknak hatóságilag engedélyezett bankógyáruk van és a hovékával mérik az aranyat s kilóval a bankó pénzt. A kiválasztottaknak kocsivá viszik a pénzt a táltos lovak, ha azonban előbb mintákat adnak. A bankógyár az Ur Jézus Krisztussal állandó összeköttetésben áll! — Lesz akkor pénz gazditram, vehe földet fiainak, első gazdák lesznek Hód Mező-Vásárhelyen ! így hazudozott a ravasz asszony ! hallgatósága csak úgy nyelte a szép beszédet a körtöltés melletti fehértanya egyik szobájában. A furfangos mese hívőkre talált, a minták vándoroltak a bankó gyár számán s azokat hűségesen szállította el a liirbájó czigány asszona. És mivel Lakatos Erzsébet mindig tudott újat mondani, Égető Sámuel mindig újabb pénzadománynyal adózott a csalónak. Egy éjjel a tanya melletti kérész tutra hívta ki a czigány asszony Égetőt mondván neki, hogy meg fog jelent maga Úr Jézus Krisztus. Jött is csakugyan egy teher lepedőbe burkolt alak, ki ünnepélyes hangon kezdett beszélni: — Én vagyok a Mindenható Iste fia, az Úr Jézus Krisztus lejöttem hozzátok édes földi lényeim. Hallottam a én postásomtól, (itt Lakatos Erzsi értetődik) hogy életveszélyben vagytok. A féljetek ! Én segítek rajtatok, csak adjato még egynéhány százast, csak páratla legyyen ! Ezzel az Úr Jézus eltűnt. Égető Sámuel akkor mindjárt nem adhatott pénzt, mert az ég postása is elhordotta tőle, lelkét azonban nyomta páratlan százasok gondja. Váltóra vett fel tehát 1600 körönt a takarékpénztárból s pár nap mulv átadta azt Lakatos Erzsébetnek a legkiseb hiány nélkül. És a postás nem tiltakozol a százasok páros volta miatt. Ezután nagy úr lett a postás. Nem ment ki a tanyára, hanem ravaszul a görics utczai lakására czitálgatta a teljesen hatalában levő 70 év felé járó embert. Üres kézzel sohasem ment Égett Ha pénzt nem vihetett, vitt búzát, maisszet, fát, apró jószágot és a többi. Éver Felügyeleti jog a Maroson. Az aradi folyammérnöki hivatal tegnap átiratban tudatta a kapitánysággal, hogy a jövőben a Maroson felállítandó fürdőkhöz, uszodákhoz vagy kompokhoz minden esetben a folyammérnökség beleegyezése szükséges, amelynek kiküldötte a vízre helyezendő alkotmányokat előbb a szárazon is meg fogja vizsgálni és csak ha alkalmasnak találja, adja ki számára a folyóba helyezési engedélyt. Az érdekes újítást a rendőrség biztonsági szempontból megelégedéssel fogadta. Elhalt: Weisz Ignáczné szül. Werschitz Irén 45 éves korában.